2005/05. Szám

A mai követelményeknek megfelelő égésgátlók

Az emberek többsége csak akkor ébred annak tudatára, hogy a műanya gok könnyen égnek, ha egy-egy olyan fatális tűzesetről szerez tudomást, amelyben a polimerek is szerepet játszottak. Ugyanakkor az is tény, hogy míg 1970-ben világszerte mindössze 30 M t műanyagot használtak fel, 2000-re ez a mennyiség hatszorosára, 180 M t-ra nőtt, ennek ellenére az ipari országokban nem nőtt a tüzek halálos áldozatainak száma. Ez az égésgátlóknak köszönhető, amelyek számos apró tűz tűzkatasztrófává válását akadályozták meg.

Szigorodó követelmények a vasúti kocsikba és a villamos háztartási eszközöbe épített műanyagok éghetőségével szemben

Az építőiparban évtizedek óta, a villamosiparban ugyancsak hosszabb ideje olyan előírások vannak érvényben, amelyek a tűzbiztonságot szolgálják. A követelmények egyre szigorúbbá válnak. A tömegközlekedésben alkalmazott sínjárművekbe (vasúti kocsik, villamosok, földalatti szerelvények; a továbbiakban: vasúti kocsik) beépíthető anyagokra is több országban állítottak fel követelményrendszert.

2005/04. Szám

Műanyagok karcállóságának jellemzése új módon

A műanyagok felülete jóval sérülékenyebb a hagyományos szerkezeti anyagokénál, mert keménységük jóval kisebb számos más anyagénál, és ha ilyenekkel ütköznek, súrlódnak, az nyomot hagy rajtuk. A felületek karcolódásának kétféle formáját különböztetik meg. Ha a felület lapos tárgyakkal súrlódik vagy ha sok kis sérülés képződik rajta, elveszti fényét, homogén megjelenését, „kopottassá” válik.

2005/03. Szám

Tervezett hővezető képességű műanyagok

Miért van szükség hővezető műanyagokra? Az elektronikus és mechanikai funkciók egyesítése (méghozzá egyre ki sebb térben) továbbra is erőteljes törekvés az iparban – azzal párhuzamosan, ahogy a szenzorok, vezérlőegységek és elektromotorok teljesítménye egyre nő. Az egyre kisebb egységek egyre több hőt termelnek, amit el kell vezetni, mert már 10 °C-os hőmérséklet-emelkedés jelentősen (kb. felére) csökkenti a beépített elektronikus egységek élettartamát.

Belső feszültségek szimulációja kúszási alakváltozás során

Szimulációs modellek és adatok A gyakorlati szimulációs feladatok esetében a mérnököknek gyakran nem áll rendelkezésére megbízható adat az anyagok viselkedéséről, és előre nem lehet tudni, hogy az elérhető adatok az adott terhelés és alkalmazás szempontjából használhatók-e. Először olyan anyagmodellt kell kialakítani, amely erősítetlen hőre lágyuló műanyagok és többtengelyű kúszás esetében a keresztirányú kontrakciót, valamint húzó és nyomó igénybevétel esetében más anyagjellemzőket jól leírja. A modellt mérési eredményekkel és végeselemszámításokkal kell ellenőrizni.

Fáradásból eredő repedésnövekedés polietilén csőanyagokban

Eljárások a polietiléncsövek lassú repedésterjedésének vizsgálatára Ha a polietilénre hosszú ideig kis feszültséget kiváltó terhelés hat, a poli- merben nagyon hosszú idő múlva rideg törés következhet be, amelyet lassú repedésterjedés előz meg. A repedésterjedéshez a repedésre merőleges húzóerőnek kell jelen lennie. A repedés növekedésében több lépést figyeltek meg.

2005/02. Szám

Műanyagtermékek akusztikus tulajdonságai

Miért van szükség az akusztikus jellemzésre? A műanyagtermékek akusztikus jellemzése iránti igény részben törvényi, részben gazdasági indokokból merült fel. Egyre több területen szabnak meg a törvények határértékeket különböző termékjellemzőkkel, többek között zajterheléssel kapcsolatban is. A műanyagtermékek akusztikus jellemzésekor azonban nehezen adható meg egyetlen olyan számszerű jellemző, amellyel a termék egyértelműen leírható és minősíthető lenne.

Szállal erősített műanyagok

A előnyei A szállal erősített hőre lágyuló műanyagokat igen sokféle területen lehet felhasználni, és piaci jelentőségük egyre nő. Az erősítetlen műanyagokhoz képest olyan területeken válnak használhatóvá, ahol nagyobb merevségre, szilárdságra, ütésállóságra van szükség. A mechanikai jellemzők javulása mellett jobb a hőállóságuk, a méretstabilitásuk, a villamos szigetelésük, a siklásuk és a kopásállóságuk.

2005/01. Szám

Kristályos és amorf polimerek termikus vizsgálata differenciális pásztázó kalorimetriával (dsc)

Fázisátmenetek és ezek termikus vonzatai Amikor egy anyag fázisátalakuláson vagy kémiai átalakuláson megy ke resztül (pl. olvadás, párolgás, kristálymódosulat-változás, kémiai reakció), hőt ad le vagy hőt vesz fel. Bizonyos átmenetek a hőmérséklet változásakor lépnek fel, és a differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) célja annak megállapítása, hogy milyen hőmérsékleten következnek be ezek az átalakulások, valamint hogy ezekhez az átmenetekhez milyen hőeffektusok kapcsolódnak.

A poliamidok tulajdonságai a feldolgozási körülmények és a kondicionálás függvényében

A poliamidok részlegesen kristályos, nagy teljesítményű hőre lágyuló mű anyagok, és mind kémiai felépítésüket tekintve, mind pedig a hozzájuk kevert töltő-, erősítő és módosító anyagokat tekintve számos változatuk kapható. Vonzó fizikai és mechanikai tulajdonságaik lehetővé teszik széles körű alkalmazásukat az ipar számos területén. A hőre lágyuló műanyagok és kompozitok felhasználásának éves növe kedése 2000-ben világviszonylatban 5–6% (Észak-Amerikában 4%) volt, ezen belül a poliamidok felhasználása világszerte 8–9%-al növekedett.

Nehéz műanyagok

A műanyagoktól – amelyek előnyei közé sorolják, hogy könnyűek, hogy villamos és hőszigetelő anyagként használhatók – néha „természetüktől” idegen tulajdonságokat várnak el, vagyis sűrűségük közelítse meg a fémekét, vezessék a villamos áramot és a hőt, legyenek mágnesezhetők, árnyékolják le az elektromágneses hullámokat, amelyek számára általában „átlátszóak”. Ezek az igények azért merülnek fel, mert a hőre lágyuló anyagok feldolgozása olcsó és termelékeny, és formakialakításuknak szinte nincsenek korlátai. A Barlog Plastics GmbH ezeket az igényeket akarja kielégíteni Kebablend-W márkanevű polimerkeverékeivel, amelyeket PP, PA 6, PA 12, PBT, SEBS és E/VAC mátrixszal és tud szállítani.