2003/07. Szám
PET palackok újrafeldolgozása
PET palackok válogatása és visszadolgozása
Az olaszországi Montelloban működő új hulladékfeldolgozó üzemben a
gyűjtőből érkező, főleg PET palackokat tartalmazó hulladék válogatását, és az alapanyag visszanyerését egy integrált rendszer végzi. A technológiát az Amut cég tervezte, jelenleg ez az egyik legkorszerűbb eljárás Európán kívül is. A feldolgozósor – a műanyaghulladék válogatást kivéve – teljesen automatizált, és ISO 9000 szerinti minőségirányítási rendszerben működik.
2003/06. Szám
Biológiailag lebomló gyorséttermi eszközök
Az EarthShell Corp. 1992-ben indította meg kísérleteit, hogy mészkőből,
vízből, burgonyakeményítőből és újrahasznosított papírpépből álló keverékéből komposztálható anyagot készítsen egyszer használható gyorséttermi eszközökhöz. A biodegradálható anyagból a polisztirolból gyártott eszközökhöz hasonló formákat (pl.
2003/05. Szám
Előkészületek a szállal erősített műanyagok és a villamos berendezések hulladékának EU-irányelvek szerinti hasznosítására
Az európai kompozitgyártó ipar a tavaly ősszel Franciaországban megtar
tott tanácskozásán bejelentette, hogy termékeinek jelölésére bevezeti az „újrahasznosítható, zöld szálerősítésű termék” feliratú címkét (green FRP recycling label). Az ennek a feladatnak a megvalósítására tavaly novemberben megalakult munkacsoport a szervezet működésére vonatkozó tervezetet májusra készíti el, amelyet véleményezésre megküld az EU-nak, az összeszerelő vállalatok (OEM) képviseletének és a kompozitgyártóknak. Júniusra az ipar, júliusra az OEM jóváhagyását várják.
2003/04. Szám
Eszközök a forráskímélő csepegtető öntözéshez
A világ számos országában akut vízhiánnyal küszködnek, és a jövőben a
víz értéke tovább növekszik. Egy ember évente kb. 1000 m3 vizet használ el, a jelenleg a Földön élő 6 milliárd ember tehát 6000 m3-t.
2003/03. Szám
A fröccsöntés költségeinek csökkentése a hulladék visszadolgozásával
A fröccsöntő üzemekben keletkező hulladékot (a beömlőcsonkot, a selej
tet stb.) általában néhány mm-es részecskékké őrlik, és hozzáadva a friss granulátumhoz, újra feldolgozzák. Ezáltal anyagot takarítanak meg, és egyúttal csökken a valódi hulladék, a „szemét” mennyisége, amelynek eltakarítása ugyancsak pénzbe kerül.
2003/02. Szám
Tények és kérdőjelek az európai műanyaghulladék hasznosításában
A műanyaghulladék hasznosítása 2000-ben Nyugat Európában 3%-kal,
36,7 M t-ra emelkedett a műanyag fogyasztás, de a műanyaghulladék hasznosítása
(újrafeldolgozás, kémiai elbontás és energiahasznosítással összekötött elégetés révén) 11%-kal nőtt.
2003/01. Szám
Lebomló műanyagok alkalmazása
A biológiailag teljesen lebomló polimerek alkalmazási területei egyre bő
vülnek. A ezeket gyártó cégek folyamatosan fejlesztik termékeiket, és figyelembe veszik az új vásárlók gazdasági, környezeti és funkcionális igényeit. A következőkben bemutatjuk a legjelentősebb alkalmazási területeiket.
2002/12. Szám
Bővülő és szervezettebb újrahasznosítás Belgiumban és Nagy-Britanniában
Belgium
A jövőben Belgiumban a nemrég megalakult Plaremec cég koordinálja a
műanyaghulladék újrahasznosítását. Feladata az érintett felek közötti kapcsolat megteremtése és az információáramlás javítása. A munkába bekapcsolódnak a műanyag csomagolóeszközöket gyártó cégek, a műanyag-hasznosítással foglalkozó vállalatok, a hulladékgazdálkodó szervezetek és a helyi hatóságok.
2002/11. Szám
Megújuló nyersanyagból előállítottműanyagok
A megújuló nyersanyagból (elsősorban mezőgazdasági alapanyagból)
előállított biopolimerekkel folyó kutatás az 1990-es évek eleje óta új lendülettel folytatódott. Az első komoly sikert a harmadik évezred első évei hozták meg. A kísérleti üzemek mellett egymás után indultak be a nagyüzemek.
2002/10. Szám
Szervezettebb újrahasznosítás az EU-ban
Tervezett európai szabványok
Az Európai Bizottság és a Tanács megállapodása alapján Újrahasznosí
tási Fórumot alapítottak, amelynek négy munkacsoportja közül a B munkacsoport feladata a piacfejlesztés és a szabványosítás. Az alakuló ülésen ismertették az európai műanyagszövetségek (pl. APME, műanyag-előállítók; EuPC, műanyag-feldolgozók) elképzeléseit és javaslatait.
2002/08. Szám
Műanyagok biológiai védelme
Íz- és szaganyag-koncentrátumok rágcsálók ellen
Már régebben megfigyelték, hogy a műanyagok szaga, élénk színei, fe
lületi tulajdonságai, keménysége stb. vonzó hatással vannak az állatokra, közöttük a rágcsálókra is. A rágcsálók nagy károkat okozhatnak villamos vezetékekben, műanyag ajtókban, padokban, locsolócsövekben, gyújtókábelekben stb.
Összefogás a PVC és a környezet viszonyának javítására
Az UNEP (United Nations Enviroment Programme – Egyesült Nemzetek
Környezeti Programja) bázeli konvenciója a veszélyes hulladékok hasznosítására és szállítására dolgozott ki előírásokat, amelyek a műanyaghulladékokra is vonatkoznak, így az égetésre, az újrafeldolgozásra és a lerakásra.
Ez politikai áttörésnek is tekinthető, mert 8 év óta a műanyaghulladék ke
zelésére vonatkozó első általános egyezség, amelyet minden résztvevő elfogadott. Ez azt jelenti, hogy 148 ország és az EU vállalta, hogy követi a vezérelveket.
2002/07. Szám
„Zöldebb” műanyagok az autógyártás számára
Az autógyártás és termékei amolyan „első számú közellenség” a környe
zetvédők szemében. Az autóipar szeretné megváltoztatni a róla alkotott képet, és nem kevés erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy az utakon futó gépkocsik és a beléjük épített anyagok minél kevésbé terheljék a környezetet, azaz minél „zöldebbek” legyenek. Az ipar szisztematikusan készül arra is, hogy az elöregedett autókra vonatkozó, 2003-ban hatályba lépő rendeletnek eleget tudjon majd tenni.
2002/06. Szám
Az új német Csomagolási Rendelet hatása a műanyag-csomagolásra
A 10 évvel ezelőtt hatályba lépett német Csomagolási Rendelet
(Verpackungs Verordnung) környezetvédelmi megfontolásból született. Az 1990-es évek elején a műanyagok megítélése igen kedvezőtlen volt. A rendelet bevezetésétől azt várták, hogy csökken a csomagolási hulladék mennyisége, hogy a csomagolási hulladékot ismételten csomagolási célra használják majd fel, ill.
Növekszik a felhasználás, ezért csökkenhet az ára a biodegradálhatóműanyagoknak
A világon 2000-ben mintegy 25 E t biodegradálható műanyagot (BDM)
használtak fel, 40%-át Nyugat Európában. A környezet védelme érdekében kifejtett erőfeszítések ösztönzik az alkalmazást. Az új beruházások során épülő üzemek egyre nagyobb kapacitása kedvezően hat a költségek alakulására, és ennek révén az árak csökkennek.
A műanyaghulladék hasznosításának néhány útja
A csomagolási hulladék újrahasznosítása
Az Európai Műanyaggyártók Szövetsége (APME, Association of Plastic
Manufacturers in Europe) legújabb jelentése szerint a nyugat-európai országokban nagyon nagyok a különbségek a csomagolóanyagok hulladékának hasznosítása között. Mindössze a következő 7 országban teljesítik a kívánatos 50%-os szintet: Dániában (85%), Svédországban (79%), Hollandiában (73%), Németországban (70%), Ausztriában (66%), Belgiumban (55%) és Franciaországban (49%). Ezek 1998-1999 körül elérték a saját teljesítményük maximumát, ezért nem reális további növelésére számítani.
2002/03. Szám
Biológiailag lebomló műanyagok
A természetes körülmények között – kémiai tulajdonságaikból adódóan
vagy mikroorganizmusok közreműködésével – lebomló műanyagok alkalmazása a vártnál lassabban, de folyamatosan növekszik. Ezek között vannak természetes és szintetikus termékek. Az USA-ban a PLA (politejsav) iránt nő az érdeklődés.
2002/02. Szám
PET-palackok újrafeldolgozása Európában
Az európai ipar 2000-ben 270 E t PET palackot gyűjtött be
újrahasznosításra. Az 1999. évi 219 E t-hoz képest ez 23%-os növekedést jelent.
2002/01. Szám
A műanyaghulladék mint másodnyersanyag felhasználása
A műanyaghul adék ismételt felhasználása folyamatosan növekszik
minden olyan országban, amelyben felismerték, hogy a nagy sebességgel növekedő szemétlerakók közvetlenül és közvetve is veszélyeztetik a környezetet. Egyes országokban törvények írják elő bizonyos típusú hul adék (pl. a csomagolóanyagok) ismételt felhasználását.