Műanyagok feldolgozása

3d nyomtatás a jövő technológiája

A zsinórextrúzióval, illetve lézerszinterezéssel működő 3D nyomtatókkal előállított műanyag- és fémtermékek már kezdik meghaladni eddigi szerepkörüket, azaz a prototípus- és modellkészítést, és egyes esetekben már gazdaságos alternatívát nyújtanak a kisszériás gyártás terén is.

Fröccsöntés varioterm szerszámtemperálással

Varioterm szerszámtemperálással a fröccsöntési ciklus alatt a szerszám mindig optimális hőmérsékletű. Befröccsentéskor a szokásosnál magasabb hőmérsékletű a szerszám fala, ettől szebb lesz a darab felülete. A gépgyártók ehhez a technológiához szerszámokat fejlesztenek, a feldolgozók a technológiát tanulmányozzák.

Energiahatékony fröccsgépek európában

Az európai műanyag-feldolgozók gyakran nem használják ki az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit. Néha nem a célnak legjobban megfelelő gépen végzik a termelést, máskor a fröccsöntő gép megrendelésekor feledkeznek meg arról, hogy nem csak gyors amortizációval lehet költséget megtakarítani. Európában kevés az energiatakarékos villamos hajtású fröccsgép. Az EU 2009-ben szabályozta a hidraulikus fröccsöntő gépeken alkalmazható hajtórendszerek energiahatékonyságát, a rendeletet több fokozatban, 2020-ig kell végrehajtani. 2025-ig valószínűleg teljesen megújul az európai géppark, amire a gépgyártók is felkészülnek.

Tanácsok a fröccsgép beállításához

A befröccsentési sebesség ciklusonként azonosan tartásával, az ömledék viszkozitásának ingadozásából adódó számos minőségi problémát ki lehet küszöbölni. A befröccsentési folyamat végén mérhető nyomáscsúcs, illetve a fröccsnyomás idő szerinti integrált görbéje legtöbbször jó korrelációban van a termék minőségével, és jelzi, ha nem kívánatos folyamatok lépnek fel.

Mikor éri el a fröccsöntött formadarab stabil méreteit? 1. rész részlegesen kristályos polimerek zsugorodása

A fröccsöntő üzemekben természetes jelenségnek tartják, hogy a szerszámból kivett, még meleg formadarab további hűlése közben zsugorodik, amit a szerszám méreteinek tervezésekor figyelembe kell venni. Végső méreteit a darab stabilizálódása után éri el. De hogy mikor válnak stabillá a méretek, az sok mindentől függ. Publikációnk 1. része a részlegesen kristályos polimerek zsugorodását mutatja be, a 2. rész az amorf anyagok zsugorodásával és a méretüket bizonyos körülmények között növelő polimerekkel foglalkozik.

Fröccsöntés és kompaundálás egy lépésben

Napjainkban a fejlesztések egyik divatos iránya a technológiai lépések összevonása a termékek minőségének javítása, költségcsökkentés vagy más előnyök elérése céljából. Az alábbiakban két kutatócsoport eredményeit ismertetjük, akik a fröccsöntést és a kompaundálást valósították meg egy technológiai fázisban.

Töltőanyagot tartalmazó kompaundok gyártásáról

A különböző töltőanyagok egyenletes bekeverése a polimerekbe még ma is járhat nehézségekkel, különösen, ha nagyon nagy részarányban kell azt eloszlatni a mátrixban. A fejlesztőknek és a gépgyártóknak azonban mindig vannak új ötleteik, amelyekkel megpróbálják megkönnyíteni a kompaundok gyártását.

Új termékek, új technológiák

Az autóiparban a motor és a futóművek zaját hangtompító bevonatokkal mérséklik. A régebben használt bitumenszőnyegeket egyre inkább a kaucsukbevonatok váltják fel, amelyek az ún. liquid applied sound deadener (LASD) – folyékony hangtompító anyagcsaládba tartoznak.

Műanyagok piaci helyzete

Műanyagok ára európában

A megfigyelt műanyagok ára 2013 áprilisa és 2014 áprilisa között ±8% tartományban ingadozott, ezen belül 2014 áprilisában alig változott; 1–2%-kal emelkedett. A táblázatban közöljük az ABS (natur) árakat is, a továbbiakban ezt folyamatosan megtesszük.

Piaci hírek

2011-ben a címben jelzett két poliamid (PA) típus felhasználása mindössze 1,5%-kal nőtt az előző évhez képest, összesen 6,7 millió tonna volt. Ennek 53%-ából szálat, 6%-ából fóliát gyártottak, míg a fennmaradó 41%-ot kompaundok készítéséhez használták. A PA kompaundok a műszaki műanyagok fontos csoportját alkotják, ezek 55%-át az autóipar alkalmazza, 22%-át az elektromos és elektronikai (E+E) ipar, a fennmaradó 23% egyéb célokat szolgál.

Vezetői ismeretek

A palagáz várható hatása az usa műanyagiparára

Az USA-ban nagy reményeket fűznek a palagázhoz, amely amellett, hogy új, olcsó energiaforrást jelent, ugyancsak olcsó alapanyagforrása lehet a műanyaggyártásnak. Ettől az ország gazdaságának fellendülését várják, és maximálisan ki akarják használni műanyagiparuk versenyképességének növelésére. A palagázról a Műanyagipari Szemle 2014. 1. számában olvashatnak cikket, „Igéretes új energiaforrás: a palagáz” címmel.

Külföldre kihelyezett műanyag-feldolgozó vállalatok repatriálása Észak-amerikába

Az észak-amerikai műanyag-feldolgozók múltbeli tapasztalataik alapján egyre jobban felismerik, hogy előnyös számukra, ha a korábban Távol-Keletre telepített termelési egységeiket visszatelepítik hazájukba.

Műanyagfajták és kompozitok

Szálerősítésű műanyagok alkalmazása a tömegcsökkentés kulcsa

A szálerősítésű műanyag kompozitok számos tulajdonsága felülmúlja az alappolimerekét. A jobb tulajdonságok mellett gyakran kevesebb anyagfelhasználással gyárthatók a megfelelő termékek. A tömegcsökkentés előnyei elsősorban a légi járművekben, az autóiparban és a szélerőművek rotorjaiban jelentkeznek. A legelterjedtebben alkalmazott üvegszálas erősítéssel összehasonlítva a szénszálak kisebb tömeget és nagyobb merevséget, míg a természetes szálak kisebb tömeget és környezetbarát anyagösszetételt biztosítanak. A repülőgép-alkatrészekhez és a szélerőművek forgó lapátjaihoz elsősorban duroplaszt kompozitokat alkalmaznak, és ezek a kis- és közepes szériában gyártott gépkocsi-alkatrészeknél is gyakran gazdaságosan feldolgozhatók.

Műanyagok tulajdonságai

A folyásindex (mfi) nemcsak az ömledék tulajdonságainak mérőszáma. 1. rész

A műanyag-feldolgozó üzemek laboratóriumaiban az egyik leggyakoribb mérés az alapanyagok folyásindexe, népszerű nevén az MFI meghatározása. Az MFI-t sokszor alkalmazzák a különböző tételek minőségének ellenőrzésére, de ezen kívül akár a termék várható tulajdonságaira is utalást ad. Egy neves amerikai szakértő többrészes cikksorozatban ismerteti, mi mindenre lehet következtetni az alapanyagok folyásindexéből. Az alábbiakban az első két rész ismereteit foglaljuk össze.

Speciális adalékok töltőanyagok mellett

A töltőanyagok sok esetben javítják az alapanyagok mechanikai tulajdonságait, emellett azonban rontják a hő- és fényállóságot. Ezt a negatív hatást újabban epoxivegyületekkel csökkentik, aminek különösen a nanokompozitokban van jelentősége. Ugyancsak speciális adalékkal teszik lehetővé, hogy az emberi testbe juttatott katéterek anyaga fluoroszkópiával vagy röntgensugárzással szemben ne legyen áteresztő, s ily módon érzékelni tudják az eszközt a beavatkozás során.

Műanyagok alkalmazása

Új ütésálló poli(oxi-metilén) típusok autóipari alkalmazásra

A világon jelenleg futó 1 milliárdnyi gépjárművek száma 20 éven belül megduplázódik, és ez egyre fokozódó környezeti terhelést jelent. A káros anyagok emissziójának csökkentése a járművek elemeinek műanyag alkatrészekkel történő cseréje és a villamos hajtás elterjesztése révén látszik megvalósíthatónak. Az egyre szélesebb körű autóipari alkalmazásokhoz adalékolt, kompaundált és kopolimerizált, gyakran az adott célra testre szabott műanyagokat fejlesztenek ki.

Műanyagok antimikrobiális felülettel

A műanyag tárgyak felületén érintés útján megtapadt baktériumok vagy gombák könynyen viszik át a fertőzést egyik emberről a másikra. A háztartások és az emberi test túlzott fertőtlenítését az orvosok ugyan nem ajánlják, ez nagyon is indokolt az orvosi és kórházi eszközök alkalmazásakor. A műanyagokba kevert fémionok és más hatóanyagok folyamatosan biztosítják az antimikrobioális felületetet és szükségtelenné tehetik a felület további fertőtlenítését. A piacon egyre növekszik az antimikrobiális hatóanyagok, mesterkeverékek és kompaundok választéka, és fejlesztésük is töretlen. A tervek között szerepel a vegyi anyag nélkül, nanoszerkezetéből adódóan baktériummentes felület kialakítása is.

Műanyagok és a környezet

Legyőzik a gombák a műanyagokat?

Ha nem lennének gombák, környezetünket több méter magas növényi és állati hulladékból álló szemét borítaná. A gombák föld alatti része, a micélium mindent behálózó finom cső alakú fonalai azonban válogatás nélkül minden szerves anyagot degradálnak és táplálékként hasznosítanak. Ezért újabban a szemétlerakók és a műanyaghulladék eltüntetésére próbálják őket alkalmazni, de a micélium gyors növekedése révén előállítható szövedékkel akár a műanyag csomagoló és más eszközöket is helyettesíthetik.