A medikusok gyakorlati képzését segítő és komplex beavatkozások kockázatmentes gyakorlását lehetővé tevő sebészeti szimulátorok fejlesztésében az emberi szövetek valósághű leképezése jelenti a legfőbb kihívást. A tipikus szimulátorok a bőrt, zsírszöveteket, izmokat és csontokat reprezentáló rétegekből állnak.
Térhálós polimereket (duroplasztokat, amelyek hő hatására nem olvadnak meg) rendszerint akkor alkalmaznak, mikor a hőre lágyuló anyagok elérik teljesítőképességük határát. Ezek közé tartoznak a látható fénnyel, vagy ultraibolya (UV) sugárzással megköthető műanyagok, amelyek esetenként másodpercek alatt megszilárdulnak.
A grafént (a grafit “egyrétegű” változatát) 2004-ben 20 éve izolálták, és felfedezői 2010-ben kaptak Nobel díjat érte, és az azóta eltelt időben komoly hatással volt a műanyagparra is.
Ha egy műanyag tárgy meghibásodik, annak sokféle oka lehet: a feldolgozás, a tervezés, az anyagválasztás, vagy akár egy adalék. Néha azonban ennél is távolabb kell keresni az okot, pl. hogy miként készült az anyag. Persze, fontos, hogy milyen monomerekből épül fel az anyag, de az is, hogy azok miként kapcsolódnak egymáshoz.
A zöld átállás nagyon fontos cél magán a műanyagiparon belül is, de a műanyagok számos más területen is hozzájárulnak az élhetőbb világ kialakításához – többek között az energiatermelés területén. Példaként említhető egy észt cég, akik a BASF Ultrason poliszulfonjából (PSU) gyártják az elektrolizáló berendezésük keretét alkalikus vízelektrolizáló berendezésükben, amellyel hidrogént állítanak elő vízből.
Rendkívül sokrétű a műanyaglemezek alkalmazási területe a reklámhordozóktól a műszaki alkalmazásokon át a stadiontetőkig. Az új típusok fejlesztését az egyes felhasználások igényei motiválják. Így az amerikai Plaskolite a magas optikai minőséget képviselő polikarbonát lemezekre koncentrál.
A műanyag kompaundok nélkülözhetetlen alapanyagok az elektromos autók gyártásában, fejlesztésük alapvető az elektromos mobilitás térhódítása tekintetében. Míg a hagyományos hajtásnál a fő követelmény az alkalmazott anyagokkal szemben a hőállóság volt, az elektromos autóknál az alkalmazott hőmérsékletek alacsonyabbak.
A bioműanyagok alapanyaga vagy egy természetben előforduló polimer (cellulóz, keményítő), vagy olyan molekula, amelyet természetes anyagból lehet előállítani, és amelyből a szokásos technológiával polimer állítható elő. A bioműanyagok fő alkalmazási területe az egyszer használatos élelmiszercsomagolás, hiszen így az élelmiszer maradékkal együtt lehet ártalmatlanítani.
A rotációs öntés népszerű eljárás nagy, üreges polietilén termékek gyártására, de a hosszan tartó kültéri UV-sugárzás oxidációt, elszíneződést és mechanikai tulajdonság romlást okozhat. A hagyományos stabilizátorok helyett a kutatók fenntartható megoldásokat keresnek, például bioalapú és ásványi töltőanyagokat.
A nagy teljesítményű műanyagok (HPP-k) olyan speciális polimerek, amelyek extrém körülmények között is kiválóan teljesítenek, például magas hőmérsékleten, nagy nyomás alatt vagy intenzív mechanikai igénybevétel esetén. Ezek az anyagok jelentős előnyöket kínálnak: csökkentik a súlyt, növelik az energiahatékonyságot, ellenállnak a korróziónak, kiváló kémiai ellenálló képességgel és kis súrlódással rendelkeznek. Emiatt az autó iparban, repülőgépgyártásban, ipari automatizálásban, feldolgozóiparban és a félvezetőgyártásban is előszeretettel alkalmazzák őket.
K2025 vásári standján a KraussMaffei bemutatja az aprított szálak közvetlen feldolgozására alkalmas Chopped Fibre Processing (CFP) új kompaundálási technológiát, ami elsőként teszi lehetővé a polipropilén és az üvegszálak párhuzamos adagolását a fröccsöntési folyamatba.
A fröccsöntés rendkívül bonyolult gyártási folyamat, melynek során gyakran jelent problémát, hogy hogyan állíthatók elő „egyforma” alkatrészek, akár különböző gépekkel is. A bevált gyakorlatok tekintetében azonban nincs általános egyetértés.
A gépi orientáció (machine direction orientation, MDO) során a fóliát a feldolgozás után hosszanti irányban megnyújtják, így javítva különböző tulajdonságait. Az utóbbi időben világszerte egyre több polietilénfúvottfólia-feldolgozó veszi komolyan fontolóra az MDO-t, mint olyan eszközt, amely segíthet reprodukálni azokat a fizikai, optikai és barrier tulajdonságokat, amelyeket a több anyagból álló, PE/PET-alapú szerkezetek évek óta biztosítanak a márkatulajdonosok számára.
Mivel egyes nagy hőállóságú műanyagok, mint a PEEK (poliéter-éter-keton) csak speciális fröccsöntő gépeken dolgozhatók fel, kisebb darabszámok és bizonyos geometriai korlátok teljesülése esetén a felhasználók sokszor inkább szabályos geometriai alakú félkésztermékeket vásárolnak (ún. stock shape), pl. rudakat, csöveket, lemezeket, hasábokat stb., amelyeket darabolnak és forgácsolással alakítanak végtermékké, mert így olcsóbb a technológia.
Az orvostechnika egyik legfontosabb célja a hibamentes gyártás. A Kistler-csoport ezt tűzte ki célként maga elé, és bizonyította, hogy az intelligens méréstechnika és folyamatkövetés segítségével hogyan lehet tartósan biztosítani a pontosságot, a minőséget és a hatékonyságot a fröccsöntés során.
Több célra alkalmaznak műanyagfóliát a mezőgazdaságban: az egyik legfontosabb fólia a fóliasátrak építésére szolgál, de jelentősek a talajtakaró (mulcs) és a sílóvédő fóliák is. Ezen a területen a fejlesztések fő iránya a fóliák élettartamának hosszabbítása legalább 3–4 évre, azaz stabilizálás.
Bruce H. Maddock úttörő szerepet játszott az egycsigás extruderek és a vezetékszigetelő anyagok korai technológiai fejlesztéseiben. Pályafutását a Bakelit cégnél kezdte, ahol vezetékekhez fejlesztett elektromos szigetelő anyagokat, és itt szerzett tapasztalatot az extrudálással kapcsolatban is. A Union Carbide Corp (UCC). 1939-ben felvásárolta a Bakelitet. Maddock már az UCC-nél hajtotta végre úttörő jelentőségű fejlesztéseit az egycsigás extrúzió terén. 1974-es nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott.
A 2025-ös év K-Düsseldorf szakvásárán számos új csomagolástechnikai fejlesztés debütál, emellett a rendezvényen a Borealis habosított PP-poharait fogják használni, melynek keretében felmérik a skálázható újrafelhasználási rendszerek hatékonyságát nagy eseményeken. A látogatók visszaadhatják a poharakat a szolgáltatási pontokon, elhelyezhetik őket a speciális gyűjtőedényekben, vagy hazavihetik személyes használat céljából.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fröccsöntő szerszámok hűtőcsatornáinak optimalizálására, a hűtőrendszer hatékony működése ugyanis hozzájárul a ciklusidő csökkenéséhez és a hozam növeléséhez. Általában véve ez azt jelenti, hogy turbulens áramlást kell elérni az alkatrészt aktívan hűtő valamennyi hűtőcsatornában. Az azonban már vitatott, hogy milyen az a megfelelő áramlás, amely az alkatrészek elfogadható hűtését biztosítja.
Az orvostechnikai eszközök gyártására rendkívül szigorú előírások vonatkoznak, emiatt a feldolgozási folyamatokat (közte a fröccsöntést is) gondosan validálni kell. Az Engel erre ajánlja validálási segédprogramját, amely segít felbecsülni a gyártási kockázatokat. Ezzel anyagot és időt spórolhatunk meg.
A PVC csövek ólommentes stabilizálása ma már nemcsak a mérgező adalékok kiváltásáról szól, hanem a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság és a hosszú élettartam biztosításáról is. Az új hibrid stabilizátorok és intelligens extrudálási technológiák révén a PVC ipar fenntarthatóbb, rugalmasabb és gazdaságosabb lett.
A Plastics Europe óvatosan fogadja az autókra vonatkozó új reciklálási szabályokat – üdvözli a javasolt aktualizált járműreciklálási szabályokat, de többet szeretne elérni.
A CarbonFree cég az általa kidolgozott SkyCycle folyamatban fontos műanyag-kompaundálási adalékanyaggá alakítja a vasolvasztó égéstermékeit, miközben a nagy karbonkibocsátású acélsalak-hulladékot is hasznosítja. A kalcium-karbonátot számos fontos területen alkalmazzák, például beton-adalékanyagként, étrend-kiegészítőkben, festékekben és műanyagoknál.
A Brückner bemutatta Greenline koncepcióját a biaxiálisan orientált (BO) fóliagyártáshoz. A rendszer legfontosabb elemei: • Megoldások a fogyasztóktól származó újrahasznosított (PCR) műanyagokhoz: • Közvetlen pehelyadagolás: • Hővisszanyerő egység 2.0: • Az elszívott levegő tisztítására szolgáló rendszer: • Magas hőmérsékletű hőszivattyú: • 12 méteres gyártósor-koncepció:
Az Északi Tenger mellett elhelyezkedő Sofia szélerőmű park 100 szélkerekéből ötven reciklálható epoxigyantából készül RecyclableBlades márkanéven, és egyben referenciaként is fog szolgálni más hasonló projektekhez.
Egyre több területen lép életbe a kötelező reciklált tartalomra vonatkozó EU szabályozás. Ezzel párhuzamosan nő a reciklátumok minőségét javító adalékanyagok szerepe. Ráadásul a viszonylag homogén ipari (PI) hulladék mellett egyre több használat utáni (PC) hulladékot kell feldolgozni.
A Petcore Europe (PET gyártók és felhasználók európai szövetsége) adatai szerint ma már a PET palackok 80%-át begyűjtik reciklálás céljára. A PET reciklálók számára a technológián kívül a szabályzás problémái is kihívásokat jelentenek. A szövetség kiáll amellett, hogy az EU szabályozás legyen érvényes az rPET importjára is.
A súlycsökkentés és a miniatürizálás érdekében folyamatosan nő a szálerősítésű termoplasztok felhasználása főleg az elektronikában és az elektromos autókban. Az erősítésre leggyakrabban használt szál az üvegszál, amelynek a piaca a kialakult túlkapacitás miatt erős versenypiac. Legutóbbi fejlemény, hogy a piacvezető Owens Corning eladta üvegszál üzletágát az indiai Praana csoportnak, és a jövőben építési projektjeire fog fókuszálni.
A hannoveri Leibniz Egyetem Műanyag- és Körforgástechnikai Intézetének (IKK) és a Lüdenscheidi Műanyagintézet együttműködésével a Cirplus cégnek sikerült elérnie, hogy az általa kezdeményezett DIN SPEC 91446 és DIN SPEC 91481 szabvány bekerüljön az új európai DIN EN 18065 szabványba. Ezzel létrejön a műanyag-reciklátumok egész Európában egységes osztályozási és minőségbiztosítási rendszere, valamint a kifejezetten a műanyag-reciklátumokra vonatkozó európai digitális termékútlevél.
Napjainkban fontos szempont, hogy a márkatulajdonosok olyan csomagolási megoldásokat válasszanak, amelyek nagyobb valószínűséggel kapnak „második életet”, és nagyobb eséllyel biztosítanak értékes alapanyagot az újrahasznosítók számára. A bálaellenőrzések pillanatképet nyújthatnak a hulladékhasznosító létesítményeknek (material recovery facilities, MRF) az újrahasznosítható anyagok visszanyeréséről és a szennyeződésekről, ami iránymutatást ad a folyamatok megváltoztatásához.
A bioműanyagok olyan polimerek, amelyeket biomasszából – jellemzően megújuló, növényi alapú forrásokból – állítanak elő, szemben a fosszilis alapú műanyagokkal. A piac folyamatosan fejlődik: egyre több innovátor törekszik új, természetes eredetű bioalapú polimerek hasznosítására, illetve a bioalapú alapanyagokból szintetizált vegyületek körének bővítésére.
A műanyagok sokoldalúsága vitathatatlan, de az apró részecskéik – a mikro- és nanoműanyagok – ma már mindenhol jelen vannak: vízben, levegőben, sőt az emberi testben is. A mikroműanyag kifejezést 2004-ben vezették be, azóta a kutatások kimutatták, hogy ezek a részecskék belélegzéssel, ivással és étkezéssel könnyen bejutnak a szervezetbe.
A mesterséges intelligencia (MI), különösen a generatív modellek (mint a ChatGPT) megjelenése óta, robbanásszerű fejlődésen ment keresztül és a hulladékválogatásban sem új keletű a gépi tanulás alkalmazása. Azonban a generatív MI kapcsán egyre inkább érzékelhető, hogy ezek a rendszerek gyakran hibáznak és a fejlődésük is lassulni látszik. A hulladékválogatásban az MI már most is „közel emberi pontosságot” ér el, de a további fejlődés költségei és lehetőségei még feltárásra várnak.
Mivel a reciklált poliolefinek egyre nagyobb arányban kerülnek felhasználásra, az adalékok fejlesztésénél is fő szempont, hogy javítsák a reciklátumot is tartalmazó kompaundok feldolgozhatóságát és minőségét. Az egyik tulajdonság, amely romolhat a reciklátumok miatt, a tisztaság, az átlátszóság. A japán alapítású multinacionális Adeka a K2025 kiállításon mutatta be ADK Transparex adalékát, amely nagy transzparenciát eredményez, 2,0 homályossági érték körül, és megfelel az FDA élelmiszercsomagolási kritériumainak.
Tartósságuk és relatív alacsony áraik miatt még mindig a poliolefinek jelentik a műanyagcsövek domináns anyagát, és kedvező tulajdonságaik a gyártás során térhálósítással vagy különböző katalizátorokkal tovább javíthatók. Ezt bizonyítják a vízi szállítás, a kábelvédelem és a geotermikus fűtés terén való legújabb alkalmazások is.
Az újrahasznosítás szerepe rendkívül fontos a modern műanyagiparban. Kulcsfontosságú eleme a szűrés, amely hozzájárul az újrahasznosított anyagok és az azokból készülő termékek minőségének javításához. Az Erema lézeres szűrőjéhez kifejlesztett DischargePro vezérlőrendszer automatikusan reagál az újrahasznosítási folyamat során fellépő ingadozásokra, így javítva a folyamat stabilitását.
Egyre több műanyag-feldolgozó használ tisztító granulátumot ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjon átállni egyik termékről a másikra. A jó minőségű tisztító granulátumok azonban nem olcsók, és nem is minden esetben ezek kínálják az egyetlen megoldást.
