Felhívjuk kedves partnereink figyelmét,
hogy vágatok elkészítését kizárólag előzetes írásos vagy telefonos megrendelés esetén, meghatározott szállítási határidővel tudjuk vállalni.
A fröccsöntéssel előállítható habosított termékek iránt egyre nagyobb az alkalmazók, pl. az autóipar érdeklődése. Ezért a gépgyártók és a műanyag-feldolgozás technológiáit fej-lesztő szakemberek újabb és újabb eljárásokat dolgoznak ki, amelyekkel az eddigieknél egyenletesebb habszerkezetű, még könnyebb termékeket lehet gyártani.
Gyakran előfordul, hogy olyan műanyagtermékeket kell előállítani fröccsöntéssel, ame-lyek alámetszéseket tartalmaznak, vagyis nem lehet a darabokat a szerszám megnyitása után egyszerűen eltávolítani a szerszámból. Az ilyenkor alkalmazott különböző műszaki megoldások közül a legrövidebb ciklusidőt biztosító eljárás az összecsukódó magos mód-szer, ezen belül a fecskefarkos illesztésű magok alkalmazása a legelőnyösebb. Részben kristályos műszaki műanyagok fröccsöntésekor jelentős (20–30%) ciklusidő-megtakarí-tást lehet elérni, ha az utónyomást nem a csigadugattyúval biztosítják, hanem a fúvókát zárják le, és egy, a szerszámban kialakított speciális, önálló mozgatású kis dugattyúval generálják az utónyomást. Ezalatt a csigadugattyú hátramozogva elvégzi a következő fröccsadag plasztikálását.
A rotációs öntés a műanyag-feldolgozás egyik első technológiája, amelyet az elmúlt években nem fejlesztettek tovább olyan lendülettel, mint a többi eljárást. Úgy tűnik, hogy ez hamarosan megváltozik, és ezen a területen is megindul majd a „high-tech” al-kalmazása.
Egyes műanyagféleségeket feldolgozás előtt szárítani kell, amihez a gépgyártók különbö-ző elven működő szárítókat kínálnak. Működésüket a feldolgozó szakembereknek is is-merniük kell, hiszen a hatékony szárítás hozzájárul a végtermék jó minőségéhez és csökkentheti az üzem költségeit.
Bár a műanyag-feldolgozók sokszor másodrendű berendezésként tekintenek a darálók-ra, ezek üzemeltetése ugyanolyan odafigyelést és szakértelmet igényel, mint a feldolgo-zógépek, és hatásuk a termelés nyereségességére sem elhanyagolható.
Lézerszinterezéssel feldolgozható hőre lágyuló kompaundok A csúcsminőségű kompaundok gyártásáról híres Lehmann & Voss & Co (LuV) fém szerkezeti elemek bevonásához újfajta por formájú hőre lágyuló kompaundokkal bővítette termékválasztékát.
Autóipari célokra fejlesztették ki a porból kiinduló ráolvasztásos technológiát, amellyel különleges, bőrszerű felületeket lehet kialakítani. A technológia lehetővé teszi, hogy a felületek színét, barkázását és fényességét a kívánalmaknak megfelelően állítsák be. Egy másik fejlesztés a műanyagfelületek tapintásának meghatározására szolgáló kvantitatív eljárás, amely jól kiegészíti az eddig használt szubjektív módszert.
Több mint fél évszázada használják műszaki műanyagként a poliacetál homo- és kopolimereket. Ezek számos tulajdonsága eltérő, különösen az üvegszállal adalékolt tí-pusok esetén figyelhetők meg drasztikus különbségek. Az anyagjellemzők eltéréseinek megértését nehezíti, hogy a poliacetál név mellett más elnevezések [poliformaldehid, poli(oxi-metilén)] is gyakran használatosak a szakirodalomban. A kisméretű szélturbi-nák egyre jobban terjednek a nyugat-európai országokban. Ezek alkatrészeit a nagy szélkerekekétől eltérően, hőre lágyuló műanyagokból lehet gazdaságosan előállítani.
A napenergia villamos hasznosításában a könnyű, hajlékony Plexiglas Solar műanyagból készült fotovillamos modulok megjelenésével új távlatok nyílnak a várostervezésben, a közlekedésirányításban, a járműiparban, valamint az építészetben.
A polietilén gázcsövek nagyon ritka, de katasztrofális hatását tekintve mégis fontos tönkremeneteli formája a gyors repedésterjedés (angol rövidítése: RCP). Az RCP me-chanizmusa komplex okokra vezethető vissza, a legnagyobb hatása a maradék belső fe-szültségeknek van, de az alacsony hőmérséklet és a cső belső gáznyomása is fontos sze-repet játszik.
A PET gázzárásának javítására számos technológiát dolgoztak ki, és ezeket széles kör-ben alkalmazzák is, mivel a kereslet nő az ilyen tulajdonságú palackok, tárolóedények iránt. A polipropilén gázzáróságát is sikerült olyan mértékben növelni, hogy egyes al-kalmazási területeken versenytársa lehet a PET-nek.
A poliolefinek 2012. első harmadában jelentősen, mintegy 20%-kal, a polisztiro-lok és a PVC kisebb mértékben drágultak. A következő negyedévben közel azonos mértékű, de ellenkező irányú árváltozás következett be; augusztusban és szeptember-ben az árak ismét emelkedtek, októberben – az előző hónaphoz képest – mintegy 5%-kal csökkentek. Majd az utolsó negyedévben, illetve 2013 első negyedévében a poliolefinek ára az előbbi negyedévhez hasonló mértékben emelkedett, februárban mintegy 5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A világ második legnagyobb gazdaságának műanyagipara is jelentős és gyorsan fejlődik. A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok mellett a kínai vállalkozók is egyre nagyobb szerephez jutnak: a hatalmas méretű belső piac mellett termékeiket exportálják, első-sorban az ázsiai térség fejlődő országaiba. A világon Kína gyártja a legtöbb műanyag-feldolgozó gépet.
A nanoszerkezetű szerves-szervetlen hibrid kompozitok egyik új csoportját a foszfát-üveg/ polimer kompozitok alkotják. A kétféle anyagrendszer eltérő tulajdonságai ellené-re ömledékfázisban összekeverhető és feldolgozható. Tulajdonságaik javítása további fejlesztést igényel. Üvegszálas kompozitoknál az üvegszál csak akkor fejt ki erősítő ha-tást, ha kémiailag tud kapcsolódni a mátrixhoz.
A következőkben bemutatunk egy olyan poliamidot, amelynek alappolimerje a jól is-mert PA6, de 65% erősítő- és töltőanyagot, továbbá halogén-, foszfor- és antimonmentes égésgátlót tartalmaz. Éghetőségét ezáltal sikerült annyira csökkenteni, hogy sínjármű-vek legmagasabb tűzveszélyességi szintbe sorolt részeiben is alkalmazható. Bemutatunk továbbá egy amorf poliamidcsaládot, amely rendkívül jó átlátszósága és emellett kitűnő tulajdonságai révén más átlátszó polimereket válthat ki.
Az eredetileg szigetelő műanyagokat vezetőképessé lehet tenni, akár a fémeket megköze-lítő mértékben (102–104 S/m). A műanyagok vezetésének növelésére eddig fémszálakat, szénszálakat, kormot adagoltak. Új módszernek számít a töltőanyagok – köztük a szénnanocsövek – kombinálása, valamint alacsony olvadáspontú fémötvözetek keverése a polimermátrixhoz.
A PET és a PE-HD után talán megindul más műanyagfajták nagyobb arányú újrafel-dolgozása is. Az USA-ban néhány globális nagyvállalat szövetkezett az egészségügyi mű-anyaghulladék visszaforgatására, a Boeing cég a szénszálas műanyagok újrafeldolgozóit keresi, Németországban pedig oldószeres eljárással próbálják a kompozitok műanyag-komponensét visszanyerni.
Halász István PhD-hallgató, BME Polimertechnika Tanszék, Budapest A ciklikus butilén-tereftalát egy a poliészterek családjába tartozó igen széles körű fel-használási lehetőségekkel rendelkező gyűrűs oligomer. Ömledékállapotban rendkívül alacsony, vízéhez hasonló viszkozitással rendelkezik, valamint megfelelő katalizátor je-lenlétében polimerizálható. Ezek a tulajdonságai lehetővé teszik akár kompozitok mát-rixanyagaként, akár különböző polimerömledékek viszkozitást csökkentő adalékaként történő felhasználását.