A természetes eredetű anyagok társítása műanyagokkal nem csak környezetvédelmi okokból egyre népszerűbb, hiszen ezek a kompaundok valódi műszaki/gazdasági elő-nyöket is nyújtanak. A megújuló nyersanyagok előnye az, hogy nem járulnak hozzá az üvegházhatást okozó szén-dioxid termeléséhez, és áruk nem függ össze szorosan a nyers-olaj folyamatosan növekvő árával.
A szénnanocsövekkel készülő kompozitok piacának nagysága még mindig kicsi, mégis egyre több szereplő véli úgy, hogy a szénnanocsövek a 21. század technológiai fejlődésé-nek élvonalát jelentik. Újabb és újabb vállalatok fejlesztenek ki szénnanocsöveket és szénnanoszálakat tartalmazó termékeket, amelyek tulajdonságai jobbak a hagyományos összetételű termékeknél.
A REACH-en kívül két másik irányelv is befolyásolja a kompaundok, mesterkeverékek és az adalékok fejlesztését. Az Európai Unió (EU) törekszik a veszélyes anyagok haszná-latának visszaszorítására és ennek érdekében a már elhasznált elektronikai és villamos-ipari készülékek anyagainak hasznosítását is előírja.
Az elektromos és elektronikus eszközök biztonságát az EU-ban új törvények szavatol-ják. Ezek megtiltják a mérgező anyagok, közöttük a nagyon jó hatásfokú halogéntar-talmú égésgátlók használatát, ugyanakkor szigorú követelményeket támasztanak a tűz-biztonságra. Az éghetőségi vizsgálatokon és az ezeken alapuló minősítésen is van még javítani való. A Clariant cég egy foszfinalapú égésgátlójával biztató eredményeket kaptak.
A műanyagok szerkezetvizsgálatában nagy szerepük van a különböző hullámhosszúságú sugaraknak, amelyek segítségével a kémiai felépítésről és a fizikai szerkezetről egyaránt értékes információkat lehet nyerni. A terahertz tartományt (1011–1013 Hz) eddig kevés-sé alkalmazták, pedig széles körben felhasználhatóak az anyagvizsgálatban és a minő-ségbiztosításban.
A csomagolófóliák iránti követelmények növekedése miatt szélesedik a több (3-7) rétegű fóliák felhasználása, de az USA-ban és Európában vásárolható 9-rétegű fólia fúvására alkalmas berendezés is. A gyártóberendezések egyre nagyobb teljesítményűek, a csigák és a fúvófejek egyre univerzálisabbak, és korszerűsödik a hajtórendszer. Automatizálás nélkül pedig ma már nem lehet megfelelő minőségű terméket gyártani.
A 3–7-rétegű fóliák gyártása ma már rutinmunka, de műszakilag akár 11-rétegű fóliát is lehet fújni. A W&H cég 9-rétegű fólia gyártásához fejlesztett ki fúvószerszámot és be-mutató gyártást tartott vele a K’2007 látogatóinak. A EDI cég muliplier technológiájával 30 vagy annál több rétegből felépülő fóliát tud önteni.
A műanyagtermékek belső rétegének felhabosításával azok könnyebbek lesznek, és szá-mos más tulajdonságuk is előnyösen változik. A fröccsöntésben a mag habosítására leg-szélesebb körben a MuCell eljárás terjedt el, amelynek számos előnye mellett hátránya, hogy nem ad szép felületű darabot. Ezt részben alkalmas alapanyagokkal, részben pedig más technológiákkal kombinálva, pl. gázellennyomással lehet kivédeni. A mag habosítá-sára újabb technológiák is születnek.
Korábban a termelékenység növelése, ma a takarékos energiafelhasználás a műanyag-feldolgozó gépek tervezőinek fő célkitűzése. A legtöbb energiát a plasztikálás emészti fel, ezért elsősorban a csigák kialakítására és a henger fűtésére próbálnak új eljárásokat alkalmazni.
Régóta ismertek a fémbetétes műanyagtermékek. Ennél a megoldásnál fontos, hogy a műanyag és a fém jól tapadjon egymáshoz. Ma már fém/műanyag hibrideket úgy is elő lehet állítani, hogy a műanyag felületére nanoméretű fémszemcsékből álló bevonatot visznek fel, amellyel a műanyag tárgy szilárdsága megnövelhető.
A csomagolóiparral szemben egyre nagyobb igényeket támasztanak, egyúttal azt is el-várják, hogy csökkentse a felhasznált anyagok és a hulladék mennyiségét. Az élelmisze-rek hosszabb időtartamú eltarthatósága, jobb minősége érdekében máris sokat tettek, de számos ötlet van még a fejlesztők tarsolyában. Az azonban nem kétséges, hogy ezek csak a műanyagok segítségével válhatnak valóra.
A mezőgazdaság és a kertészet termékeinek nagy részét ma nem a szabad földeken, ha-nem fóliasátrakban állítja elő, amelyeket műanyag fólia fed, de számos más célra is használnak ilyen műanyagterméket. Ezekkel szemben nagyon szigorúak a követelmé-nyek, amelyeket csak többrétegű (általában 3-5, de akár 11 vagy öntött fólia esetében 30-rétegű) termékkel lehet kielégíteni. Erősödik az érdeklődés a természetben lebomló, ún. biodegradálható fóliák iránt is.
Az autóiparban az alkatrész beépítési helyétől függően többféle felületi minőségű dara-bokra van szükség. A tehergépkocsik külső elemei erős igénybevételnek vannak kitéve. Ezek gyártását oldották most meg anyagában színezett TPO-ból, az eddig használt lak-kozott elemek helyett.
A vasúti járművek teherhordó szerkezeteiben eddig a fémek játszották a főszerepet. A fejlesztések eredményeként azonban manapság a műanyag szerkezeti habok alkalmazá-sa egyre jobban terjed a tömeg- és költségcsökkenés elérése érdekében.
Minden műanyag-feldolgozó szakember álma, hogy néhány gombnyomással ki tudja választani a gyártandó termékéhez az optimális műanyag alapanyagot. Az alapanyagok választékának áttekintése a hagyományos prospektusadatok összehasonlításával ma már szinte lehetetlen, ezért az adatbázisok jelentősége egyre nagyobb. Az alábbiakban két könnyen kezelhető és ingyenes használatot is kínáló adatbázist ismertetünk.
A műanyag-feldolgozó gépek piaci adataiból következtetni lehet a feldolgozóipar fejlő-désére, bővülésére. A gépek és tartozékok gyártásában piacvezető országok pozícióit elsősorban Kína fenyegeti, de az igazi áttörés még várat magára. A kínai adatok mind a saját gyártást, mind a felhasználást tekintve rávilágítanak a kínai piac hatalmas mére- tére.
Az elhasznált elektronikai készülékek alkatrészeinek újrahasznosítása a különböző anyagféleségek miatt bonyolult és költséges folyamat. Az újrahasznosításnak lendületet adott az Európai Unió – az elektromos és elektronikus hulladékok begyűjtésére vonat-kozó – direktívája. A műanyaghulladékok újrahasznosítási technológiáival más terüle-ten is egyre jobb minőségű termékeket lehet gazdaságosan előállítani.
A műanyagokat alkalmazásuk gyakorisága, felhasznált mennyiségük alapján a szakirodalomban elterjedt módszer szerint az ún. anyagpiramis szintjeire sorolhat- juk be.
