Vezetői ismeretek

A válság mindig felerősíti a vállalatvezetőkben az azonnali reagálás óhaját. A német és az USA-beli tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a vállalatok sikeresek, akár még válság idején is, amelyek folyamatosan, alaposan kidolgozott stratégia mentén fejlesztik a céget.

Néhány évtizede még a kőolajforrások kiapadása volt az előrejelzések témája, ami megindította az alternatív energia- és alapanyagforrások kutatását. Az elmúlt évtizedben felfedezett palagáz módosította az előrejelzéseket. Vannak, akik Európa vegyiparának jövőjét még most is borúsnak látják, mások ennek ellenkezőjét jósolják. A következőkben Európára és a világra vonatkozó pozitív képet mutatjuk be.

A termékek fejlesztésekor, illetve sikeres piaci bevezetésük érdekében számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek között egyre növekvő súlya van a környezetvédelmi szempontoknak. Német, osztrák és szlovén kutatók fröccstermékekre dolgoztak ki egy általános fejlesztési algoritmust, abból a célból, hogy megkönnyítsék, jól áttekinthetővé tegyék ezt a komplex folyamatot.

Az USA-ban nagy reményeket fűznek a palagázhoz, amely amellett, hogy új, olcsó energiaforrást jelent, ugyancsak olcsó alapanyagforrása lehet a műanyaggyártásnak. Ettől az ország gazdaságának fellendülését várják, és maximálisan ki akarják használni műanyagiparuk versenyképességének növelésére. A palagázról a Műanyagipari Szemle 2014. 1. számában olvashatnak cikket, „Igéretes új energiaforrás: a palagáz” címmel.

Az észak-amerikai műanyag-feldolgozók múltbeli tapasztalataik alapján egyre jobban felismerik, hogy előnyös számukra, ha a korábban Távol-Keletre telepített termelési egységeiket visszatelepítik hazájukba.

100 évvel ezelőtt jegyezték be az első PVC-szabadalmat. A PVC azóta a világon a harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott műanyaggá vált. Voltak nehéz évek, de úgy tűnik a PVC sikere töretlen. Ezt támogatja az európai PVC ipar a PVC fenntarthatóságának megvalósítására önkéntesen vállalt Vinyl 2010 és VinylPlus program.

A nanoanyagokkal kapcsolatos elvárások napjainkig még nem teljesültek. Intenzív kutatómunka továbbra is folyik, azonban az ipari megvalósítások köre csak kismértékben bővül.

Két USA-beli vállalatcsoport a saját műanyag-feldolgozó üzemeiben igyekszik megvalósítani a fenntartható fejlődést. Ennek eszközei az energia- és anyagtakarékosság, a hulladékhasznosítás és számos más tevékenység, amely a vállalat minden egyes munkatársára kiterjed.

A 21. század a konceptuális kor, a „kreatív gazdaság” időszaka lesz. A vállalatok a kockázatos, de elengedhetetlen innováció nélkül nem tudnak talpon maradni. Ennek megvannak a maga szabályai. A következőkben egy innovációs modellt mutatunk be.

A vállalatvezetésben nem érdemes az „ahány ház, annyi szokás” elvet követni, hanem érdemes odafigyelni a sikeres versenytársak vezetési stratégiáira, különösen válság idején. Habár a cikkben említett példák a tengerentúli vállalatok fejlődéséről számolnak be, a módszerek a közép-kelet-európai térségben is felhasználhatók. A fenntartható fejlődést szolgáló német javaslatokra pedig valamennyi műanyag-feldolgozó vállalatnak érdemes odafigyelni.

Az USA-ban az elmúlt évben megindult a műanyag-feldolgozó üzemek lassú visszaszivárgása az ázsiai országokból. A megrendelők jobban bíznak a hazai termékekben. Kínában lehet egyszerűbb szerszámokat készíttetni és szokványos fröccstermékeket gyártatni, bonyolult szerszámot építeni és bonyolultabb technológiát alkalmazni azonban inkább otthon érdemes.

Az év első felében lezárult a vegyi anyagok kötelező regisztrációjának REACH törvény szerinti középső szakasza. Az a vállalat, amely nem regisztráltatta az általa használt regisztrációköteles anyagot, azt 2013. május 31. után nem használhatja fel és nem importálhatja. A harmadik szakaszban, 2018-ig nagyon sok kis- és középvállalatnak kellene anyagait regisztráltatni, amihez anyagi forrásai és ismeretei is hiányosak. Nekik kínál segítséget egy erre szakosodott vállalat. A REACH keretében számos korábban alkalmazott anyag használatát korlátozni vagy tiltani fogják. A vegyi gyárak ezért igyekeznek ezek helyettesítésére alkalmas készítményeket kifejleszteni. A szerszámok tisztítására alkalmazott környezet- és egészségkárosító oldószerek helyett máris lehet alkalmas szereket vásárolni.

A legtöbb vállalat, és így a műanyag-feldolgozó cégek működését is nagymértékben átitatta a különböző szintű (szigetszerű, illetve integrált rendszerben működő) szoftverek alkalmazása. Ezeket a programokat főképpen a cég irányításában használják, de esetenként a gyártmánytervezés és a vevő- és beszállítói kapcsolatok terén is alkalmazzák. Mindez – noha kisebb arányokban – megtalálható a kis (<25 fő) cégeknél is. A számítástechnika további elterjedése várható mind a vállalaton belüli integráció, mind a partnerek közötti együttműködést és a nagyobb mobilitást segítő rendszerek területén.

Versenyképes termékek fejlesztésében jelentős szerepe van az időtényezőnek. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a prototípusgyártásban jól bevált technikákat kisszériás termékek gyártására is alkalmazzák. A német innovációs tevékenységet az állam jelentős összegekkel támogatja.

A feldolgozóiparban nőnek az anyag- és energiaárak, a termékeket azonban csak az előző év árszintjén lehet eladni. Ez érvényesül a német műanyag-feldolgozó iparban is, amelyben azt is tapasztalják, hogy a műszaki cikkek megrendelései tovább csökkennek. Ilyen körülmények között nehezen lehet emelkedő termékárakra számítani.

A vállalatok sikerét vagy sikertelenségét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a fejlesztéseket milyen hatékonysággal tudják a döntéshozók kiválasztani, irányítani, ill. a résztvevőket érdekeltté tenni a projekt gyakorlati megvalósításában.

Az USA-ban a magas munkanélküliség mellett is nyomasztó a műanyag-feldolgozó szakmunkások hiánya. A vállalatok ezen saját alkalmazottaik képzésével próbálnak se-gíteni.

Áttekintés a világ műanyagipari cégeinek 2011-ben bekövetkezett fontosabb bővítéseiről és tulajdonváltozásairól

Egy-egy vállalaton belül sokszor generációról-generációra halmozódik a tudás, amely a vállalat sikerének záloga. A tudásmenedzsment a vállalati vezetők kezében lévő eszköz, amellyel összegyűjthetik és hasznosíthatják a vállalaton belül felgyűlt tudáshalmazt.

A 2008-ban kezdődő gazdasági-pénzügyi válság a műanyagipart is érintette, térségtől, ágazattól függően. A vállalatok túlélésük érdekében különböző stratégiákkal válaszoltak a kihívásokra. A válság enyhülésével eljött az ideje, hogy ezeknek a lépéseknek az eredményeit vagy kudarcait elemezzék.