Vezetői ismeretek

A műanyagipari kutatások a műanyagok megjelenése óta folyamatosan változó, megújuló képet mutattak. A jövőben az olyan alkalmazások felé fordulás várható, amelyeknél eddig nem használtak polimereket. Az additív gyártástechnológiának nagy jövő jósolható. A digitális technológiák és ezen belül a virtuális vagy alternatív valóságok alkalmazásának többféle módszere ismeretes. Ezen új módszerek célja tulajdonképpen a termékfejlesztésnél elkerülhetetlen tanulási folyamat felgyorsítása, és ezáltal a fejlesztő munka idejének és költségeinek csökkentése.

A műanyagok iránti piaci igény annak ellenére növekedett, hogy elsősorban a tengerekben felhalmozódott műanyaghulladékok miatt közösségi megítélésük negatív felhangot kapott. A Plastics Europe összefogott a műanyagipari szövetségekkel, hogy a műanyag hulladékok mennyiségét tovább csökkentsék a begyűjtő rendszerek fejlesztése és a reciklálási kvóták növelése révén.

A számtalan formában megjelenő digitalizálás teljesen megváltoztatja a hagyományos üzleti gyakorlatokat. Míg korábban a gyártó próbálta rávenni a vásárlót, hogy vegye meg termékeit, ma a megrendelő a világhálón próbálja megtalálni azt a vállalatot, amely a legmagasabb szinten tudja kielégíteni a számára szükséges termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igényeit.

A 2016-os düsseldorfi kiállításon a látogatók a műanyag-feldolgozás folyamatainak különböző fázisai között kapcsolatot teremtő ötletek és eszközök bőségszarujával találkozhattak. Ezek egyengetik az utat az Ipar 4.0 megvalósítása felé. Közülük mutatunk be néhányat.

Nemcsak az Ipar 4.0 van a nyakunkon, hanem belátható időn belül meg kell valósítani a körkörös gazdaságot, ezen belül a körkörös műanyag-gazdálkodást, elsőként a műanyag csomagolószerek eddigi átlagosan 14%-os hasznosítása helyett 70%-ban kell majd azokat folyamatosan visszavezetni a termelésbe. Ez volt ebben az évben a fórumok, konferenciák fő témája, még a januári Világgazdasági Fórumon is erről tárgyaltak a világ csúcsvezetői.

Az átállás az Ipar 4.0 elve szerinti műanyag-feldolgozásra csak fokozatosan, négy egymás utáni lépés megtételével lehetséges. A legtöbb üzem még az első lépést sem tette meg. Az előttük álló út nem könnyű. de nem is lehetetlen. Az új technológiák elsajátításához az aacheni DCC már most is segítséget adhat.; A műanyag-feldolgozás digitális árnyéka; Az átláthatóság: a digitális árnyék kiértékelése; Lépések az előrejelzés és az illeszkedés megvalósítása felé; A műanyag-feldolgozók barátkozását az új technológiákkal a március végén beindított aacheni DDC segíti;

Egy fóliákat és lemezeket gyártó középvállalat tanácsadó cég közreműködésével optimalizálta gyártási folyamatait. Ennek keretében rendbe tették a cég adatfelvételét és adatkezelését. Egy MES szoftver alkalmazásával – már az Ipar 4.0 szellemében – megteremtették a gyártóberendezések hálózatba szervezését is. Az átalakítás után anyagfelhasználásuk a tervezettnél is jobban csökkent.; A vállalati adatok előkészítése; A gyártási folyamat paramétereinek meghatározása; Készülődés az Ipar 4.0 időszakára; Összefoglalás; Új poliamid 6 típus gépkocsi-olajteknő gyártására;

Az európai műanyagiparnak a társadalmi elvárások, a politika és a globális verseny okozta feszültségek légkörében kell helytállnia. A német műanyaggyártók szövetségének (PlasticsEurope Deutschland) 2016 áprilisában tartott szakmai sajtókonferenciáján elsősorban az EU új körkörös anyaggazdálkodási „csomagjáról”, Kína piaci hatalmának növekedéséről és az építészek műanyagokról való ismereteinek bővítéséről vitatkoztak.

A műanyag-feldolgozó ipar egyike a legtöbb energiát fogyasztó ipari ágazatoknak, becslések szerint ez használja fel a világ teljes energiatermelésének 4%-át. Csökkentése a terület fejlesztőinek fontos feladata. Az Európai Bizottság és az USA kormánya ezért széles körben kezdeményezi a műanyagiparban végrehajtandó energiacsökkentésre irányuló törekvéseket.

A műanyag-feldolgozás energiahatékonyságát az 1 kg műanyag feldolgozásához szükséges energia alapján szokás megítélni. A Duisburgi Egyetem kutatói szerint reálisabb értékeket lehetne kapni, ha a felhasznált energia mennyiségét a termékegységre vetítenék.

A Bloomberg cég egy nemzetközi gazdasági/pénzügyi tanácsadó cég, amelynek Bloomberg-Gadfly részlege a különböző forrásokban megjelenő híreket kommentálja. („Gadfly” angolul bögölyt jelent.) A következőkben egy Kínában felépítendő nagy kapacitású petrolkémiai vállalat létrehozásával kapcsolatos gondolataikat tolmácsoljuk.

Az USA-ban a palagáz kitermelése szárnyakat fog adni az ország műanyagiparának, mert ezzel az olcsó nyersanyaggal a világpiacon rendkívül nagy előnyhöz jut. A műanyagipar erőteljes fejlesztése az egész amerikai gazdaságot fellendíti, összességében mintegy 350 ezer új munkahelyet hoz létre. 2030-ig az USA műanyagexportja megháromszorozódhat.

A műszaki termékek tervezői mindig is figyelték a természetet. A repülőgépről álmodozó első próbálkozók is a madarakat akarták utánozni, de ez nem jött be. A mai tervezők a növényeket, bogarakat tanulmányozzák, mert ezek hihetetlenül fantáziadús, energiatakarékos és célszerű szerkezeteket hordoznak. Talán sikerül tanulni tőlük.

Beülünk az autóba, kávét főzünk, porszívózunk, barkácsgépekkel dolgozunk és még sok más tevékenység közben nem gondolunk arra, hogy olyan eszközöket használunk, amelyeket részben vagy egészben nyugat-európai (elsősorban német és osztrák) családi tulajdonú kis- és középvállalatok gyártanak, vagy szállítják hozzájuk a szükséges alkatrészeket.

Az iPhone megjelenése óta nagyot változott a vállalati marketingmunka. A vásárlók elsősorban a világhálón tájékozódnak. A B2B marketingmodell ezt az új jelenséget próbálja kihasználni. A műanyagipar szereplői ebben még hátul kullognak. Egy összejövetelen a marketingipar vezető cégeinek képviselői próbáltak tanácsokat adni a műanyagipar résztvevőinek arra. hogy hogyan érdemes reklámozni termékeiket.

A K-Zeitung fórumán német szakemberek vitatkoztak az Ipar 4.0 teendőiről, annak előnyeiről és megvalósíthatóságáról. Az itt elhangzottakról adunk áttekintést.

Úgy tűnik, lassan lecseng a 20. század utolsó harmadát jellemző 3. ipari korszak, amelyben a gyártás nagy részét számítógéppel vezérelt gyártórendszerek és robotok végezték, és megjelentek a 21. század új, 4. ipari korszakának csírái.

A megújuló alapanyagokra épülő iparokat összefoglalóan biobázisú gazdaságnak nevezik. Ennek növekedését több tényező segítheti: az állami, központi támogatások, hitelek nagysága, a vásárlók ösztönzése, a nem biobázisú anyagok korlátozása. Az Európai Unió több programot indított a biobázisú anyagok elterjesztése érdekében.

Nyolc évvel ezelőtt indult útjára az Európai Unió vegyipari programja, a REACH (Registration, Evaluation, Authorization and Restriction of Chemicals), de útján előre nem látott nehézségek lépnek fel. Nem egyértelmű, hogy hogyan kezeljék pl. egy konzorciumba (ugyanazt a vegyi anyagot alkalmazó és regisztrációra előkészítő vállalatokból álló csoport) később belépésre jelentkező vállalatokat, és milyen módon változtassák meg emiatt a költségek elosztását. Meglehetősen nagy a zavar a nanoanyagok körül is, sőt abban sincs egység, hogy mely anyagok sorolhatók ezek közé.

A szénhidrogénforrások elfogyásáról szóló komor jóslatok után a palagáz felfedezése felpezsdítette a petrolkémiai ipart. Az USA-ban erre alapozva jelentős beruházásokat terveznek a polietiléngyártás bővítésére. A gyártóknak most már azzal kell foglalkozniuk, hogy hova és hogyan exportálják a hamarosan bővülő felesleget. Európa kicsit lemaradt a palagáz kitermelésében, az Ineos cég azonban megpróbálja ezt az új energiaforrást ezen a kontinensen is hasznosítani. Megújuló polietiléngyárában kezdetben az USA-ból exportált palagázzal dolgoznak majd, de néhány év múlva át fognak térni az akkor már rendelkezésre álló európai palagázra.