Vezetői ismeretek

A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészleteinek végessége, valamint a "tisztább jövő" óhaja egyre növeli a megújuló energiaforrások felhasználását. A nap- és a szélenergia a megújuló energiaforrások 86%-át teszik ki. Ezek az alkalmazások a műanyagok számára is egyre bővülő lehetőségeket kínálnak.

A Plastic Technology arra a keresi a választ, hogy a leginnovatívabb műanyag-feldolgozók miként képesek felkészülni a koronavírus világjárvány okozta váratlan fejleményekre és az esetleges későbbi válsághelyzetekre.

-

-

Az elmúlt években a közvélemény a műanyagok ellen fordult, elsősorban a néha nagyon szép tájakon is felhalmozódott hulladékhegyek és az óceánokat szennyező szemét miatt. Elszántabb „környezetvédők” már-már a műanyagok teljes kitiltását szorgalmazzák. Meglepődnének, ha ez hirtelen bekövetkezne, mert jelenlegi életmódjuk, kényelmük, biztonságuk, mobilitásuk, orvosi ellátásuk igen csak csorbát szenvedne, és a világon sok millió ember veszítené el munkahelyét. A műanyagipar igyekszik reális képet adni ennek az anyagfajtának a hasznosságáról, és bemutatni, hogy ez az iparág mekkora erőfeszítéseket tesz a környezet megóvására és megtisztítására. Ezt egy új mozgalom, a What Is Plastic minden erejével támogatja. A túlzott hulladékképződés és annak helytelen kezelése nem tagadható. A nyugati fejlett országok önzése és lelkiismeretlensége néhány távoli fejlődő országot valóságos szemétlerakóvá alakított az odaszállított „újrafeldolgozandó” hulladékkal. 2017-ben Kína, később más országok is megtagadták az ilyen küldemények átvételét. Az 1992-ben hatályba lépett Bázeli Egyezmény – amelyhez eddig 53 ország csatlakozott – alkotói megpróbálják a hulladékexport/import ügyét rendezni úgy, hogy az mindkét fél számára hasznos legyen. Legutóbbi módosítását 2019-ben fogadták el, és 2021. január 1-én lép majd hatályba.

A koronavírus okozta világjárvány a világgazdaságot is megrendítette, ebben a műanyag-feldolgozók talán a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. Az egyes vállalatok különböző stratégiákkal próbálnak túlélni és lehetőleg munkatársaikat is legalább részben megtartani. Az amerikai szaksajtóban azt próbálják felderíteni, hogy milyen hatása van a különböző megelőző intézkedéseknek. Mások azon töprengenek, hogy milyen következménye lesz a COVID-19 vírus megjelenésének az USA és a világ gazdaságára.

-

A Plastics Technology felmérésében számos észak-amerikai (USA, Kanada) és egy kínai fröccsöntő vállalatnak küldött részletes kérdőívet. A válaszok alapján azt elemezte, hogy miben különböznek a sikeres csúcsüzemek az átlagos vállalatoktól. Kiderült, hogy a gépparkban, az ügyfelek típusában, a feldolgozott műanyagokban csekély a különbség, ezzel szemben nagyon lényeges különbség van üzleti stratégiájukban és taktikájukban, és abban, hogy hogyan viszonyulnak alkalmazottjaikhoz.

-

A műanyag-feldolgozó ipar tudatában van annak, hogy az Ipar 4.0 korszaka rohamosan közeledik. A kisebb-nagyobb vállalatok próbálnak is előkészülni rá. A német feldolgozók ehhez különböző intézményektől hasznos tanácsokat kaphatnak. Az USA-ban az ottani üzemek eddigi felkészülése nagyon változatos. Erről egy felmérés ad áttekintést.

A németországi műanyag-feldolgozó iparnak nincs oka panaszra, és 2019-ben is bőséges megrendelései vannak. Ennek ellenére vannak gondjaik. A meglévő feldolgozógépek maximális leterheltsége ezek közül nem a legnyomasztóbb, annál inkább a munkaerő hiánya miatt fáj a fejük.

Ma az 5 milliméternél kisebb polimerrészecskéket tekintik mikroműanyagnak, az alsó mérethatár az 1 mikrométer; az 1 mikrométer és 100 nanométer közötti polimerrészecskéket szubmikro-műanyagnak, a 100 nanométer alattiakat nanoműanyagnak nevezik. Mikroműanyagok a folyókban és a tavakban, sőt az emberi fogyasztásra szánt italokban és ételekben is kimutathatók.

Az EU-ban új törvényt készülnek kibocsátani a műanyagok csomagolóipari felhasználásáról. Ebben adókivetés, tiltás és korlátozás egyaránt volna. A műanyagipar és a csomagolóipar képviselői erősen tiltakoznak. Szerintük a műanyagellenes kampányban sok a politika, a tudatlanság és a szenzációhajhászás. A sajtó az óceánok úszó szemétszigeteinek drámai képeivel az érzelmekre hat, a műanyagok helyettesítésére ajánlott anyagokról pedig sehol nem közölnek olyan adatokat, amelyek a környezetre kifejtett hatásukat jellemeznék. A műanyaggyártók ezzel szemben folyamatosan javítják gyártmányaik újrafelhasználhatóságát, növelik a visszaforgatott műanyagok részarányát és mindenkor igazodnak az egyre szigorúbb előírásokhoz.

A negyedik ipari forradalom, az ipar 4.0 integráns része az IIoT, az Industrial Internet of Things, vagyis az eszközök (dolgok) internetének az ipari alkalmazása. Ez magában foglalja az automatizálást, az információcserét a kiberfizikai térben és a felhőalapú számítástechnikát. A felhőalapú szolgáltatások bázisán egészen új gép-ember kommunikáció jöhet létre.

A viszonylag drága műszaki műanyagok hulladékát különösen célszerű volna újrahasznosítani, de a feldolgozóknál képződő csekély mennyiség miatt vagy a megfelelő technika hiányában ezt gyakran szemétként kezelik. Összefogással meg lehetne oldani, hogy az ilyen hulladék visszakerüljön az anyagok körforgásába.

A műanyagipari kutatások a műanyagok megjelenése óta folyamatosan változó, megújuló képet mutattak. A jövőben az olyan alkalmazások felé fordulás várható, amelyeknél eddig nem használtak polimereket. Az additív gyártástechnológiának nagy jövő jósolható. A digitális technológiák és ezen belül a virtuális vagy alternatív valóságok alkalmazásának többféle módszere ismeretes. Ezen új módszerek célja tulajdonképpen a termékfejlesztésnél elkerülhetetlen tanulási folyamat felgyorsítása, és ezáltal a fejlesztő munka idejének és költségeinek csökkentése.