Vezetői ismeretek

Az elmúlt években a közvélemény a műanyagok ellen fordult, elsősorban a néha nagyon szép tájakon is felhalmozódott hulladékhegyek és az óceánokat szennyező szemét miatt. Elszántabb „környezetvédők” már-már a műanyagok teljes kitiltását szorgalmazzák. Meglepődnének, ha ez hirtelen bekövetkezne, mert jelenlegi életmódjuk, kényelmük, biztonságuk, mobilitásuk, orvosi ellátásuk igen csak csorbát szenvedne, és a világon sok millió ember veszítené el munkahelyét. A műanyagipar igyekszik reális képet adni ennek az anyagfajtának a hasznosságáról, és bemutatni, hogy ez az iparág mekkora erőfeszítéseket tesz a környezet megóvására és megtisztítására. Ezt egy új mozgalom, a What Is Plastic minden erejével támogatja. A túlzott hulladékképződés és annak helytelen kezelése nem tagadható. A nyugati fejlett országok önzése és lelkiismeretlensége néhány távoli fejlődő országot valóságos szemétlerakóvá alakított az odaszállított „újrafeldolgozandó” hulladékkal. 2017-ben Kína, később más országok is megtagadták az ilyen küldemények átvételét. Az 1992-ben hatályba lépett Bázeli Egyezmény – amelyhez eddig 53 ország csatlakozott – alkotói megpróbálják a hulladékexport/import ügyét rendezni úgy, hogy az mindkét fél számára hasznos legyen. Legutóbbi módosítását 2019-ben fogadták el, és 2021. január 1-én lép majd hatályba.

A koronavírus okozta világjárvány a világgazdaságot is megrendítette, ebben a műanyag-feldolgozók talán a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. Az egyes vállalatok különböző stratégiákkal próbálnak túlélni és lehetőleg munkatársaikat is legalább részben megtartani. Az amerikai szaksajtóban azt próbálják felderíteni, hogy milyen hatása van a különböző megelőző intézkedéseknek. Mások azon töprengenek, hogy milyen következménye lesz a COVID-19 vírus megjelenésének az USA és a világ gazdaságára.

-

A Plastics Technology felmérésében számos észak-amerikai (USA, Kanada) és egy kínai fröccsöntő vállalatnak küldött részletes kérdőívet. A válaszok alapján azt elemezte, hogy miben különböznek a sikeres csúcsüzemek az átlagos vállalatoktól. Kiderült, hogy a gépparkban, az ügyfelek típusában, a feldolgozott műanyagokban csekély a különbség, ezzel szemben nagyon lényeges különbség van üzleti stratégiájukban és taktikájukban, és abban, hogy hogyan viszonyulnak alkalmazottjaikhoz.

-

A műanyag-feldolgozó ipar tudatában van annak, hogy az Ipar 4.0 korszaka rohamosan közeledik. A kisebb-nagyobb vállalatok próbálnak is előkészülni rá. A német feldolgozók ehhez különböző intézményektől hasznos tanácsokat kaphatnak. Az USA-ban az ottani üzemek eddigi felkészülése nagyon változatos. Erről egy felmérés ad áttekintést.

A németországi műanyag-feldolgozó iparnak nincs oka panaszra, és 2019-ben is bőséges megrendelései vannak. Ennek ellenére vannak gondjaik. A meglévő feldolgozógépek maximális leterheltsége ezek közül nem a legnyomasztóbb, annál inkább a munkaerő hiánya miatt fáj a fejük.

Ma az 5 milliméternél kisebb polimerrészecskéket tekintik mikroműanyagnak, az alsó mérethatár az 1 mikrométer; az 1 mikrométer és 100 nanométer közötti polimerrészecskéket szubmikro-műanyagnak, a 100 nanométer alattiakat nanoműanyagnak nevezik. Mikroműanyagok a folyókban és a tavakban, sőt az emberi fogyasztásra szánt italokban és ételekben is kimutathatók.

Az EU-ban új törvényt készülnek kibocsátani a műanyagok csomagolóipari felhasználásáról. Ebben adókivetés, tiltás és korlátozás egyaránt volna. A műanyagipar és a csomagolóipar képviselői erősen tiltakoznak. Szerintük a műanyagellenes kampányban sok a politika, a tudatlanság és a szenzációhajhászás. A sajtó az óceánok úszó szemétszigeteinek drámai képeivel az érzelmekre hat, a műanyagok helyettesítésére ajánlott anyagokról pedig sehol nem közölnek olyan adatokat, amelyek a környezetre kifejtett hatásukat jellemeznék. A műanyaggyártók ezzel szemben folyamatosan javítják gyártmányaik újrafelhasználhatóságát, növelik a visszaforgatott műanyagok részarányát és mindenkor igazodnak az egyre szigorúbb előírásokhoz.

A negyedik ipari forradalom, az ipar 4.0 integráns része az IIoT, az Industrial Internet of Things, vagyis az eszközök (dolgok) internetének az ipari alkalmazása. Ez magában foglalja az automatizálást, az információcserét a kiberfizikai térben és a felhőalapú számítástechnikát. A felhőalapú szolgáltatások bázisán egészen új gép-ember kommunikáció jöhet létre.

A viszonylag drága műszaki műanyagok hulladékát különösen célszerű volna újrahasznosítani, de a feldolgozóknál képződő csekély mennyiség miatt vagy a megfelelő technika hiányában ezt gyakran szemétként kezelik. Összefogással meg lehetne oldani, hogy az ilyen hulladék visszakerüljön az anyagok körforgásába.

A műanyagipari kutatások a műanyagok megjelenése óta folyamatosan változó, megújuló képet mutattak. A jövőben az olyan alkalmazások felé fordulás várható, amelyeknél eddig nem használtak polimereket. Az additív gyártástechnológiának nagy jövő jósolható. A digitális technológiák és ezen belül a virtuális vagy alternatív valóságok alkalmazásának többféle módszere ismeretes. Ezen új módszerek célja tulajdonképpen a termékfejlesztésnél elkerülhetetlen tanulási folyamat felgyorsítása, és ezáltal a fejlesztő munka idejének és költségeinek csökkentése.

A műanyagok iránti piaci igény annak ellenére növekedett, hogy elsősorban a tengerekben felhalmozódott műanyaghulladékok miatt közösségi megítélésük negatív felhangot kapott. A Plastics Europe összefogott a műanyagipari szövetségekkel, hogy a műanyag hulladékok mennyiségét tovább csökkentsék a begyűjtő rendszerek fejlesztése és a reciklálási kvóták növelése révén.

A számtalan formában megjelenő digitalizálás teljesen megváltoztatja a hagyományos üzleti gyakorlatokat. Míg korábban a gyártó próbálta rávenni a vásárlót, hogy vegye meg termékeit, ma a megrendelő a világhálón próbálja megtalálni azt a vállalatot, amely a legmagasabb szinten tudja kielégíteni a számára szükséges termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igényeit.

Nemcsak az Ipar 4.0 van a nyakunkon, hanem belátható időn belül meg kell valósítani a körkörös gazdaságot, ezen belül a körkörös műanyag-gazdálkodást, elsőként a műanyag csomagolószerek eddigi átlagosan 14%-os hasznosítása helyett 70%-ban kell majd azokat folyamatosan visszavezetni a termelésbe. Ez volt ebben az évben a fórumok, konferenciák fő témája, még a januári Világgazdasági Fórumon is erről tárgyaltak a világ csúcsvezetői.

Az átállás az Ipar 4.0 elve szerinti műanyag-feldolgozásra csak fokozatosan, négy egymás utáni lépés megtételével lehetséges. A legtöbb üzem még az első lépést sem tette meg. Az előttük álló út nem könnyű. de nem is lehetetlen. Az új technológiák elsajátításához az aacheni DCC már most is segítséget adhat.; A műanyag-feldolgozás digitális árnyéka; Az átláthatóság: a digitális árnyék kiértékelése; Lépések az előrejelzés és az illeszkedés megvalósítása felé; A műanyag-feldolgozók barátkozását az új technológiákkal a március végén beindított aacheni DDC segíti;

Egy fóliákat és lemezeket gyártó középvállalat tanácsadó cég közreműködésével optimalizálta gyártási folyamatait. Ennek keretében rendbe tették a cég adatfelvételét és adatkezelését. Egy MES szoftver alkalmazásával – már az Ipar 4.0 szellemében – megteremtették a gyártóberendezések hálózatba szervezését is. Az átalakítás után anyagfelhasználásuk a tervezettnél is jobban csökkent.; A vállalati adatok előkészítése; A gyártási folyamat paramétereinek meghatározása; Készülődés az Ipar 4.0 időszakára; Összefoglalás; Új poliamid 6 típus gépkocsi-olajteknő gyártására;