Vezetői ismeretek

A cikk a digitális tanulás (e-learning) előnyeit mutatja be, valamint az úgynevezett „digitális iker” (DT) technológia lehetőségeit a terméktervezésben a kompaundálástól a késztermék fáradásának előrejelzéséig. A (DT) technológia kísérleti és modellezési „hibridjének” alkalmazhatóságát egy konkrét példán is megerősítjük.

A ma már a flexibilis csomagolások fóliáinak és eszközeinek egyik fő globális gyártója a kisebb gyártókat sorozatban felvásárolva és termékeit folyamatosan fejlesztve, emellett vásárlóit egy kisvállalat gyorsaságával, bátorságával és megbízhatóságával toborozva érte el sikereit. A következőkben ennek történetét mutatjuk be.

Az egyszeri használatra szánt műanyagok ellen megindult az össztűz. Az óceánokban, a folyókban és a korábban romantikus tájakon viszolyogtató szeméthegyek úsznak vagy állnak. Hiába tudják a műanyagosok, hogy nem a műanyag, hanem az ember a hibás, kénytelenek tudomásul venni, hogy a kényelmes és higiénikus termékek egy részéről le kell mondani, és a fogyasztók számára kevésbé kényelmes, de kevesebb szemetet termelő megoldásokat kell találni. Az EU egyutas műanyag termékek kiszorítását vagy idővel betiltását eredményező új irányelvei meggyorsították ezt a folyamatot. Az alábbiakban bemutatjuk az irányelveket, és áttekintést adunk arról, hogy hogyan viszonyulnak a tagállamok a legújabb házi feladathoz.

A már második éve a világot térdre kényszerítő vírus okozta világjárvány nagy kárt tett a gazdaságban, és a műanyag-feldolgozókat sem kímélte. Egy kanadai piackutató cég több száz cégnek elküldött kérdőívei alapján kapott válaszokból kiderült, hogy az iparág legfőbb gondját a tengeren túli beszállítók bizonytalan, gyakran elmaradó küldeményei okozták. Ennek nyomán az USA-ban már megindult a korábban távoli országba telepített gyártás visszatelepítése. A fröccsöntő szerszámok gyártói ugyancsak versenyt futnak az idővel. A gyártás jelentős részét ugyancsak az alacsonyabb bérű ázsiai országokban végezték, és ott vannak azok a speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek is, akiknek az USA-ban nagyon magas fizetés jár. A cégek arra számítottak, hogy a digitális technika a műanyag-feldolgozásban 2030 körül fog felfutni, és ebben az időszakban lesznek nyugdíjra jogosultak (65 évesek) az USA utolsó bébibummjának gyermekei. Úgy gondolták, hogy 10 évük van a digitális technológia szakembereinek kiképzésére. A fejlesztés felgyorsult, a 10 év helyett 10 hónap alatt kellene kiképezni azokat a munkatársakat, akiknek a korábbi fröccsszerszámoktól alapvetően eltérő digitális szerszámokat kellene előállítani. Egyelőre a képzés tervezése és szervezése folyik…

A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészleteinek végessége, valamint a "tisztább jövő" óhaja egyre növeli a megújuló energiaforrások felhasználását. A nap- és a szélenergia a megújuló energiaforrások 86%-át teszik ki. Ezek az alkalmazások a műanyagok számára is egyre bővülő lehetőségeket kínálnak.

A Plastic Technology arra a keresi a választ, hogy a leginnovatívabb műanyag-feldolgozók miként képesek felkészülni a koronavírus világjárvány okozta váratlan fejleményekre és az esetleges későbbi válsághelyzetekre.

-

-

Az elmúlt években a közvélemény a műanyagok ellen fordult, elsősorban a néha nagyon szép tájakon is felhalmozódott hulladékhegyek és az óceánokat szennyező szemét miatt. Elszántabb „környezetvédők” már-már a műanyagok teljes kitiltását szorgalmazzák. Meglepődnének, ha ez hirtelen bekövetkezne, mert jelenlegi életmódjuk, kényelmük, biztonságuk, mobilitásuk, orvosi ellátásuk igen csak csorbát szenvedne, és a világon sok millió ember veszítené el munkahelyét. A műanyagipar igyekszik reális képet adni ennek az anyagfajtának a hasznosságáról, és bemutatni, hogy ez az iparág mekkora erőfeszítéseket tesz a környezet megóvására és megtisztítására. Ezt egy új mozgalom, a What Is Plastic minden erejével támogatja. A túlzott hulladékképződés és annak helytelen kezelése nem tagadható. A nyugati fejlett országok önzése és lelkiismeretlensége néhány távoli fejlődő országot valóságos szemétlerakóvá alakított az odaszállított „újrafeldolgozandó” hulladékkal. 2017-ben Kína, később más országok is megtagadták az ilyen küldemények átvételét. Az 1992-ben hatályba lépett Bázeli Egyezmény – amelyhez eddig 53 ország csatlakozott – alkotói megpróbálják a hulladékexport/import ügyét rendezni úgy, hogy az mindkét fél számára hasznos legyen. Legutóbbi módosítását 2019-ben fogadták el, és 2021. január 1-én lép majd hatályba.

A koronavírus okozta világjárvány a világgazdaságot is megrendítette, ebben a műanyag-feldolgozók talán a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. Az egyes vállalatok különböző stratégiákkal próbálnak túlélni és lehetőleg munkatársaikat is legalább részben megtartani. Az amerikai szaksajtóban azt próbálják felderíteni, hogy milyen hatása van a különböző megelőző intézkedéseknek. Mások azon töprengenek, hogy milyen következménye lesz a COVID-19 vírus megjelenésének az USA és a világ gazdaságára.

-

A Plastics Technology felmérésében számos észak-amerikai (USA, Kanada) és egy kínai fröccsöntő vállalatnak küldött részletes kérdőívet. A válaszok alapján azt elemezte, hogy miben különböznek a sikeres csúcsüzemek az átlagos vállalatoktól. Kiderült, hogy a gépparkban, az ügyfelek típusában, a feldolgozott műanyagokban csekély a különbség, ezzel szemben nagyon lényeges különbség van üzleti stratégiájukban és taktikájukban, és abban, hogy hogyan viszonyulnak alkalmazottjaikhoz.

-

A műanyag-feldolgozó ipar tudatában van annak, hogy az Ipar 4.0 korszaka rohamosan közeledik. A kisebb-nagyobb vállalatok próbálnak is előkészülni rá. A német feldolgozók ehhez különböző intézményektől hasznos tanácsokat kaphatnak. Az USA-ban az ottani üzemek eddigi felkészülése nagyon változatos. Erről egy felmérés ad áttekintést.

A németországi műanyag-feldolgozó iparnak nincs oka panaszra, és 2019-ben is bőséges megrendelései vannak. Ennek ellenére vannak gondjaik. A meglévő feldolgozógépek maximális leterheltsége ezek közül nem a legnyomasztóbb, annál inkább a munkaerő hiánya miatt fáj a fejük.

Ma az 5 milliméternél kisebb polimerrészecskéket tekintik mikroműanyagnak, az alsó mérethatár az 1 mikrométer; az 1 mikrométer és 100 nanométer közötti polimerrészecskéket szubmikro-műanyagnak, a 100 nanométer alattiakat nanoműanyagnak nevezik. Mikroműanyagok a folyókban és a tavakban, sőt az emberi fogyasztásra szánt italokban és ételekben is kimutathatók.