Műanyagok tulajdonságai

Az építőiparban évtizedek óta, a villamosiparban ugyancsak hosszabb ideje olyan előírások vannak érvényben, amelyek a tűzbiztonságot szolgálják. A követelmények egyre szigorúbbá válnak. A tömegközlekedésben alkalmazott sínjárművekbe (vasúti kocsik, villamosok, földalatti szerelvények; a továbbiakban: vasúti kocsik) beépíthető anyagokra is több országban állítottak fel követelményrendszert.

A műanyagok felülete jóval sérülékenyebb a hagyományos szerkezeti anyagokénál, mert keménységük jóval kisebb számos más anyagénál, és ha ilyenekkel ütköznek, súrlódnak, az nyomot hagy rajtuk. A felületek karcolódásának kétféle formáját különböztetik meg. Ha a felület lapos tárgyakkal súrlódik vagy ha sok kis sérülés képződik rajta, elveszti fényét, homogén megjelenését, „kopottassá” válik.

Miért van szükség hővezető műanyagokra? Az elektronikus és mechanikai funkciók egyesítése (méghozzá egyre ki sebb térben) továbbra is erőteljes törekvés az iparban – azzal párhuzamosan, ahogy a szenzorok, vezérlőegységek és elektromotorok teljesítménye egyre nő. Az egyre kisebb egységek egyre több hőt termelnek, amit el kell vezetni, mert már 10 °C-os hőmérséklet-emelkedés jelentősen (kb. felére) csökkenti a beépített elektronikus egységek élettartamát.

Szimulációs modellek és adatok A gyakorlati szimulációs feladatok esetében a mérnököknek gyakran nem áll rendelkezésére megbízható adat az anyagok viselkedéséről, és előre nem lehet tudni, hogy az elérhető adatok az adott terhelés és alkalmazás szempontjából használhatók-e. Először olyan anyagmodellt kell kialakítani, amely erősítetlen hőre lágyuló műanyagok és többtengelyű kúszás esetében a keresztirányú kontrakciót, valamint húzó és nyomó igénybevétel esetében más anyagjellemzőket jól leírja. A modellt mérési eredményekkel és végeselemszámításokkal kell ellenőrizni.

Eljárások a polietiléncsövek lassú repedésterjedésének vizsgálatára Ha a polietilénre hosszú ideig kis feszültséget kiváltó terhelés hat, a poli- merben nagyon hosszú idő múlva rideg törés következhet be, amelyet lassú repedésterjedés előz meg. A repedésterjedéshez a repedésre merőleges húzóerőnek kell jelen lennie. A repedés növekedésében több lépést figyeltek meg.

Miért van szükség az akusztikus jellemzésre? A műanyagtermékek akusztikus jellemzése iránti igény részben törvényi, részben gazdasági indokokból merült fel. Egyre több területen szabnak meg a törvények határértékeket különböző termékjellemzőkkel, többek között zajterheléssel kapcsolatban is. A műanyagtermékek akusztikus jellemzésekor azonban nehezen adható meg egyetlen olyan számszerű jellemző, amellyel a termék egyértelműen leírható és minősíthető lenne.

A előnyei A szállal erősített hőre lágyuló műanyagokat igen sokféle területen lehet felhasználni, és piaci jelentőségük egyre nő. Az erősítetlen műanyagokhoz képest olyan területeken válnak használhatóvá, ahol nagyobb merevségre, szilárdságra, ütésállóságra van szükség. A mechanikai jellemzők javulása mellett jobb a hőállóságuk, a méretstabilitásuk, a villamos szigetelésük, a siklásuk és a kopásállóságuk.

Fázisátmenetek és ezek termikus vonzatai Amikor egy anyag fázisátalakuláson vagy kémiai átalakuláson megy ke resztül (pl. olvadás, párolgás, kristálymódosulat-változás, kémiai reakció), hőt ad le vagy hőt vesz fel. Bizonyos átmenetek a hőmérséklet változásakor lépnek fel, és a differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) célja annak megállapítása, hogy milyen hőmérsékleten következnek be ezek az átalakulások, valamint hogy ezekhez az átmenetekhez milyen hőeffektusok kapcsolódnak.

A poliamidok részlegesen kristályos, nagy teljesítményű hőre lágyuló mű anyagok, és mind kémiai felépítésüket tekintve, mind pedig a hozzájuk kevert töltő-, erősítő és módosító anyagokat tekintve számos változatuk kapható. Vonzó fizikai és mechanikai tulajdonságaik lehetővé teszik széles körű alkalmazásukat az ipar számos területén. A hőre lágyuló műanyagok és kompozitok felhasználásának éves növe kedése 2000-ben világviszonylatban 5–6% (Észak-Amerikában 4%) volt, ezen belül a poliamidok felhasználása világszerte 8–9%-al növekedett.

A műanyagoktól – amelyek előnyei közé sorolják, hogy könnyűek, hogy villamos és hőszigetelő anyagként használhatók – néha „természetüktől” idegen tulajdonságokat várnak el, vagyis sűrűségük közelítse meg a fémekét, vezessék a villamos áramot és a hőt, legyenek mágnesezhetők, árnyékolják le az elektromágneses hullámokat, amelyek számára általában „átlátszóak”. Ezek az igények azért merülnek fel, mert a hőre lágyuló anyagok feldolgozása olcsó és termelékeny, és formakialakításuknak szinte nincsenek korlátai. A Barlog Plastics GmbH ezeket az igényeket akarja kielégíteni Kebablend-W márkanevű polimerkeverékeivel, amelyeket PP, PA 6, PA 12, PBT, SEBS és E/VAC mátrixszal és tud szállítani.

A mai versenyhelyzet és a fokozott minőségi igények különösen fontossá teszik mind az alapanyagok, mind pedig a gyártott termékek jellemző tulajdonságainak ellenőrzését. Bizonyos tulajdonságok vizsgálatára jól bevált módszerek állnak rendelkezésre, ezek alkalmazásakor a mérési körülmények pontos meghatározására és betartására kell ügyelni. Más esetekben – elsősorban új termékek gyártásakor – szükség lehet új, megbízható módszerek kifejlesztésére.

Konferencia a pozsonyi Polimer Intézet fennállásának 40. évfordulójára 2003. augusztusában rendezték meg a 17.

Az alapanyaggyártók régóta használják a reométereket a műanyagöm- ledékek viszkoelasztikus tulajdonságainak meghatározására, de egyre gyakrabban használják ezeket a berendezéseket a keverékgyártásban is. Alkalmazásuk célja a polimerek feldolgozhatóságának vizsgálata, ami segítséget nyújt a megfelelő anyag és technológia optimális párosításához. Széles körű elterjedésük elsődleges oka az elérhető fogyasztói ár , amely részben az informatikai fejlesztések kedvezőbb ár/teljesítmény arányának köszönhető.

Műanyagokra gyakran visznek fel fémbevonatot. A bevonat számos eset ben díszítő célzatú, de egyre többször funkcionális szerepe van: elektronikus eszközökön vezető pályákat képez, vagy árnyékolja egy villamos berendezés műanyag házán áthatoló elektromágneses hullámokat. Emellett sokszor elvárják a műanyagoktól, hogy „alaptermészetüktől” idegen módon vezetőképesek legyenek, és nem csak a felületükön.

Mik azok a szuperabszorbensek? Szuperabszorbensnek nevezik azokat a polimereket, amelyek rövid idő alatt tömegük sokszorosát kitevő mennyiségű vizet szívnak fel, és azt még akár nyomás alatt is magukban tartják. Ezek az anyagok a hagyományos nedvszívókkal (rongy, szivacs stb.) szemben számos előnyt mutatnak bizonyos alkalmazási területeken (pl.

Piaci helyzet A felhasználása a világon évente átlagosan 18,4%-kal nő, és 2008-ra értékben elérheti a 211 M USD-t, állítja a Business Communication cég „Polymer nanocomposites: nanoparticles, nanoclays and nanotubes” című tanulmányában. 2003-ban 90,8 M USD forgalmat bonyolítottak le ebben a szektorban. A hőre lágyuló és hőre keményedő kompozitok töltőanyagai évtizedekig az ásványi anyagok, fémek és szálak voltak, amelyek növelték a szilárdságot, a modulust és a hőállóságot.

Bár az elasztomerek kopása az abroncsgyártás számára elég fontos, a térhálós elasztomerek kopásának átfogó elmélete máig nem született meg. Az abroncsok kopására vonatkozó legtöbb információ empirikus jellegű, és a közlekedési tapasztalatokból szűrődött le. Ez a megközelítés is hasznos lehet, de kevés segítséget nyújt a megfelelő polimerek, töltőanyagok, térhálósítók stb.

2004 márciusában Aachenben rendezték meg az aacheni Műanyag feldolgozó Intézet (IKV) 22. nemzetközi kollokviumát, ahol a műanyagipar legújabb technológiai fejlesztéseit mutatták be. 14 országból 530 résztvevő cserélte ki tapasztalatait és véleményét a legújabb eljárásokról.

Extrudált termékek felületminőségének folyamatos ellenőrzése Az extrúziós folyamatok minőségellenőrzése szorosan beépül magába a gyártási folyamatba. A cél a minőség javítása, ami folyamatos ellenőrzést feltételez. Ebben az automatizált rendszerek kulcsszerepet játszanak, mert a manuális módszerekkel nem érhető el a megfelelő felbontás, reprodukálhatóság, objektivitás.

A feldolgozóknál az adalékanyagokat ritkán keverik be közvetlenül a po limerbe, ugyanis ezek a kis mennyiségben használt anyagok csak jól diszpergálva fejtik ki előnyös hatásukat. Ezért az adalékot általában egy külön feldolgozási lépésben, a végtermékre számítva nagyobb koncentrációban, hatékony diszpergálószerek (például kis molekulatömegű polietilénviaszok) segítségével elődiszpergálják a majdani termék alapanyagával összeférő polimerben, és így additívkoncentrátumot, mesterkeveréket állítanak elő. A jól diszpergált adalékot tartalmazó koncentrátum ezt követően a feldolgozónál már általában gond nélkül hozzákeverhető a műanyag alapanyaghoz, és az adalékok hatékonysága is megfelelő.