2005/05. Szám
Szigorodó követelmények a vasúti kocsikba és a villamos háztartási eszközöbe épített műanyagok éghetőségével szemben
Az építőiparban évtizedek óta, a villamosiparban ugyancsak hosszabb
ideje olyan előírások vannak érvényben, amelyek a tűzbiztonságot szolgálják. A követelmények egyre szigorúbbá válnak. A tömegközlekedésben alkalmazott sínjárművekbe (vasúti kocsik, villamosok, földalatti szerelvények; a továbbiakban: vasúti kocsik) beépíthető anyagokra is több országban állítottak fel követelményrendszert.
2005/04. Szám
Műanyagok karcállóságának jellemzése új módon
A műanyagok felülete jóval sérülékenyebb a hagyományos szerkezeti
anyagokénál, mert keménységük jóval kisebb számos más anyagénál, és ha ilyenekkel ütköznek, súrlódnak, az nyomot hagy rajtuk. A felületek karcolódásának kétféle formáját különböztetik meg. Ha a felület lapos tárgyakkal súrlódik vagy ha sok kis sérülés képződik rajta, elveszti fényét, homogén megjelenését, „kopottassá” válik.
2005/03. Szám
Tervezett hővezető képességű műanyagok
Miért van szükség hővezető műanyagokra?
Az elektronikus és mechanikai funkciók egyesítése (méghozzá egyre ki
sebb térben) továbbra is erőteljes törekvés az iparban – azzal párhuzamosan, ahogy a szenzorok, vezérlőegységek és elektromotorok teljesítménye egyre nő. Az egyre kisebb egységek egyre több hőt termelnek, amit el kell vezetni, mert már 10 °C-os hőmérséklet-emelkedés jelentősen (kb. felére) csökkenti a beépített elektronikus egységek élettartamát.
Belső feszültségek szimulációja kúszási alakváltozás során
Szimulációs modellek és adatok
A gyakorlati szimulációs feladatok esetében a mérnököknek gyakran nem
áll rendelkezésére megbízható adat az anyagok viselkedéséről, és előre nem lehet tudni, hogy az elérhető adatok az adott terhelés és alkalmazás szempontjából használhatók-e. Először olyan anyagmodellt kell kialakítani, amely erősítetlen hőre lágyuló műanyagok és többtengelyű kúszás esetében a keresztirányú kontrakciót, valamint húzó és nyomó igénybevétel esetében más anyagjellemzőket jól leírja. A modellt mérési eredményekkel és végeselemszámításokkal kell ellenőrizni.
Fáradásból eredő repedésnövekedés polietilén csőanyagokban
Eljárások a polietiléncsövek lassú repedésterjedésének vizsgálatára
Ha a polietilénre hosszú ideig kis feszültséget kiváltó terhelés hat, a poli-
merben nagyon hosszú idő múlva rideg törés következhet be, amelyet lassú repedésterjedés előz meg. A repedésterjedéshez a repedésre merőleges húzóerőnek kell jelen lennie. A repedés növekedésében több lépést figyeltek meg.
2005/02. Szám
Műanyagtermékek akusztikus tulajdonságai
Miért van szükség az akusztikus jellemzésre?
A műanyagtermékek akusztikus jellemzése iránti igény részben törvényi,
részben gazdasági indokokból merült fel. Egyre több területen szabnak meg a törvények határértékeket különböző termékjellemzőkkel, többek között zajterheléssel kapcsolatban is. A műanyagtermékek akusztikus jellemzésekor azonban nehezen adható meg egyetlen olyan számszerű jellemző, amellyel a termék egyértelműen leírható és minősíthető lenne.
Szállal erősített műanyagok
A előnyei
A szállal erősített hőre lágyuló műanyagokat igen sokféle területen lehet
felhasználni, és piaci jelentőségük egyre nő. Az erősítetlen műanyagokhoz képest olyan területeken válnak használhatóvá, ahol nagyobb merevségre, szilárdságra, ütésállóságra van szükség. A mechanikai jellemzők javulása mellett jobb a hőállóságuk, a méretstabilitásuk, a villamos szigetelésük, a siklásuk és a kopásállóságuk.
2005/01. Szám
Kristályos és amorf polimerek termikus vizsgálata differenciális pásztázó kalorimetriával (dsc)
Fázisátmenetek és ezek termikus vonzatai
Amikor egy anyag fázisátalakuláson vagy kémiai átalakuláson megy ke
resztül (pl. olvadás, párolgás, kristálymódosulat-változás, kémiai reakció), hőt ad le vagy hőt vesz fel. Bizonyos átmenetek a hőmérséklet változásakor lépnek fel, és a differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) célja annak megállapítása, hogy milyen hőmérsékleten következnek be ezek az átalakulások, valamint hogy ezekhez az átmenetekhez milyen hőeffektusok kapcsolódnak.
A poliamidok tulajdonságai a feldolgozási körülmények és a kondicionálás függvényében
A poliamidok részlegesen kristályos, nagy teljesítményű hőre lágyuló mű
anyagok, és mind kémiai felépítésüket tekintve, mind pedig a hozzájuk kevert töltő-, erősítő és módosító anyagokat tekintve számos változatuk kapható. Vonzó fizikai és mechanikai tulajdonságaik lehetővé teszik széles körű alkalmazásukat az ipar számos területén.
A hőre lágyuló műanyagok és kompozitok felhasználásának éves növe
kedése 2000-ben világviszonylatban 5–6% (Észak-Amerikában 4%) volt, ezen belül a poliamidok felhasználása világszerte 8–9%-al növekedett.
Nehéz műanyagok
A műanyagoktól – amelyek előnyei közé sorolják, hogy könnyűek, hogy
villamos és hőszigetelő anyagként használhatók – néha „természetüktől” idegen tulajdonságokat várnak el, vagyis sűrűségük közelítse meg a fémekét, vezessék a villamos áramot és a hőt, legyenek mágnesezhetők, árnyékolják le az elektromágneses hullámokat, amelyek számára általában „átlátszóak”. Ezek az igények azért merülnek fel, mert a hőre lágyuló anyagok feldolgozása olcsó és termelékeny, és formakialakításuknak szinte nincsenek korlátai. A Barlog Plastics GmbH ezeket az igényeket akarja kielégíteni Kebablend-W márkanevű polimerkeverékeivel, amelyeket PP, PA 6, PA 12, PBT, SEBS és E/VAC mátrixszal és tud szállítani.
2004/06. Szám
A műanyag alapanyagok és a gyártott termékek tulajdonságainak ellenőrzése
A mai versenyhelyzet és a fokozott minőségi igények különösen fontossá
teszik mind az alapanyagok, mind pedig a gyártott termékek jellemző tulajdonságainak ellenőrzését. Bizonyos tulajdonságok vizsgálatára jól bevált módszerek állnak rendelkezésre, ezek alkalmazásakor a mérési körülmények pontos meghatározására és betartására kell ügyelni. Más esetekben – elsősorban új termékek gyártásakor – szükség lehet új, megbízható módszerek kifejlesztésére.
Vizsgálati eljárások a műanyagok mélyebb megismerésére
Konferencia a pozsonyi Polimer Intézet fennállásának 40. évfordulójára
2003. augusztusában rendezték meg a 17.
2004/05. Szám
A műanyag-feldolgozást segítő reométerek
Az alapanyaggyártók régóta használják a reométereket a műanyagöm-
ledékek viszkoelasztikus tulajdonságainak meghatározására, de egyre gyakrabban használják ezeket a berendezéseket a keverékgyártásban is. Alkalmazásuk célja a polimerek feldolgozhatóságának vizsgálata, ami segítséget nyújt a megfelelő anyag és technológia optimális párosításához. Széles körű elterjedésük elsődleges oka az elérhető fogyasztói ár , amely részben az informatikai fejlesztések kedvezőbb ár/teljesítmény arányának köszönhető.
Műanyagok fémbevonattal vagy fémtartalmú töltőanyaggal
Műanyagokra gyakran visznek fel fémbevonatot. A bevonat számos eset
ben díszítő célzatú, de egyre többször funkcionális szerepe van: elektronikus eszközökön vezető pályákat képez, vagy árnyékolja egy villamos berendezés műanyag házán áthatoló elektromágneses hullámokat. Emellett sokszor elvárják a műanyagoktól, hogy „alaptermészetüktől” idegen módon vezetőképesek legyenek, és nem csak a felületükön.
Nagy vízfelvételre képes, „szuperabszorbens” polimerek és szálak
Mik azok a szuperabszorbensek?
Szuperabszorbensnek nevezik azokat a polimereket, amelyek rövid idő
alatt tömegük sokszorosát kitevő mennyiségű vizet szívnak fel, és azt még akár nyomás alatt is magukban tartják. Ezek az anyagok a hagyományos nedvszívókkal (rongy, szivacs stb.) szemben számos előnyt mutatnak bizonyos alkalmazási területeken (pl.
Nanokompozitok
Piaci helyzet
A felhasználása a világon évente átlagosan 18,4%-kal
nő, és 2008-ra értékben elérheti a 211 M USD-t, állítja a Business Communication cég „Polymer nanocomposites: nanoparticles, nanoclays and nanotubes” című tanulmányában. 2003-ban 90,8 M USD forgalmat bonyolítottak le ebben a szektorban.
A hőre lágyuló és hőre keményedő kompozitok töltőanyagai évtizedekig
az ásványi anyagok, fémek és szálak voltak, amelyek növelték a szilárdságot, a modulust és a hőállóságot.
2004/04. Szám
Gumiabroncsok futófelületéhez használt elasztomerek kopásának vizsgálata
Bár az elasztomerek kopása az abroncsgyártás számára elég fontos, a
térhálós elasztomerek kopásának átfogó elmélete máig nem született meg. Az abroncsok kopására vonatkozó legtöbb információ empirikus jellegű, és a közlekedési tapasztalatokból szűrődött le. Ez a megközelítés is hasznos lehet, de kevés segítséget nyújt a megfelelő polimerek, töltőanyagok, térhálósítók stb.
Újdonságok az ikv 22. nemzetközi kollokviumán
2004 márciusában Aachenben rendezték meg az aacheni Műanyag
feldolgozó Intézet (IKV) 22. nemzetközi kollokviumát, ahol a műanyagipar legújabb technológiai fejlesztéseit mutatták be. 14 országból 530 résztvevő cserélte ki tapasztalatait és véleményét a legújabb eljárásokról.
2004/03. Szám
Méréstechnikai újdonságok a műanyagiparban
Extrudált termékek felületminőségének folyamatos ellenőrzése
Az extrúziós folyamatok minőségellenőrzése szorosan beépül magába a
gyártási folyamatba. A cél a minőség javítása, ami folyamatos ellenőrzést feltételez. Ebben az automatizált rendszerek kulcsszerepet játszanak, mert a manuális módszerekkel nem érhető el a megfelelő felbontás, reprodukálhatóság, objektivitás.
Adalékanyagot és színezéket tartalmazó mesterkeverékek előállítása
A feldolgozóknál az adalékanyagokat ritkán keverik be közvetlenül a po
limerbe, ugyanis ezek a kis mennyiségben használt anyagok csak jól diszpergálva fejtik ki előnyös hatásukat. Ezért az adalékot általában egy külön feldolgozási lépésben, a végtermékre számítva nagyobb koncentrációban, hatékony diszpergálószerek (például kis molekulatömegű polietilénviaszok) segítségével elődiszpergálják a majdani termék alapanyagával összeférő polimerben, és így additívkoncentrátumot, mesterkeveréket állítanak elő. A jól diszpergált adalékot tartalmazó koncentrátum ezt követően a feldolgozónál már általában gond nélkül hozzákeverhető a műanyag alapanyaghoz, és az adalékok hatékonysága is megfelelő.