2005/02. Szám
Pe-hd csövek a vízellátásban
Európában ma már a csövek többségét hőre lágyuló műanyagokból
gyártják, és ez az anyagcsoport világszerte is 54%-os részesedést képvisel (1988-ban még csak 44% volt). 2003-ban mintegy 2500 E t műanyagot használtak fel csőgyártásra, amelynek mintegy 62%-a PVC volt, 33,5%-a PE, kb. 4,5%-a PP.
Körkép a háztartási gépek piaci helyzetéről
Manapság a háztartások jelentős része élvezi a mindennapos otthoni
munkák megkönnyítését szolgáló berendezések előnyeit. A rendelkezésre álló eszközök száma szinte végtelen, az egyszerűbb konyhai eszközöktől kezdve a költségesebb kerti munkagépekig terjedő kínálatból mindenki tetszése és természetesen pénztárcája szerint válogathat. A termelői és fogyasztói oldal egyensúlyi helyzetének fenntartásához azonban számos szempontot figyelembe kell venni.
2005/01. Szám
Perfluorelasztomer tömítések az élelmiszeriparban
A Trelleborg Sealing Systems kutatói jól tisztítható és sterilizálható új
anyagokat fejlesztettek ki az élelmiszer- és gyógyszergyártásnál szükséges tömítésekhez. Az élelmiszergyártó gépek rugalmas, tartós tömítései magas műszaki színvonalat képviselnek. A tömítések gyakori cseréje miatti leállás ugyanis csökkenti a kapacitást, rontja a gazdaságosságot, ezért megéri akár drágább anyag beépítésével is elkerülni a gyártási folyamat megszakítását.
Pp a pet versenytársa a palackfúvásban
A csomagolási célú palackok és flakonok piacán vitathatatlan a PET ve-
zető szerepe, az éves kereslet növekedése ezen a területen 7–8%. Ugyanakkor az üreges testek gyártásában a polipropilén (PP) felhasználása még gyorsabb ütemben nő, mert a PET-hez képest jobb a költség/teljesítmény aránya. A PP ára az elmúlt időben nőtt, de kisebb mértékben, mint a PET-é, ez utóbbi 2004 első felében 15–20%-kal is emelkedett.
Szabályozott áteresztőképességű polimerek a csomagolóeszközökben, az üzemanyag-rendszerekben és a gyógyításban
A műanyagok áteresztőképességét ma már széles határok között tudják
változtatni. A csomagolóipar legtöbbször az áteresztőképesség csökkentését igényli, hogy a becsomagolt élelmiszereket megvédjék a behatoló oxigéntől, vagy éppen megakadályozzák a szénsavas italok széndioxid-veszteségét. A járműgyártás a műanyag üzemanyagtartályok és vezetékek szénhidrogénáteresztését kívánja csökkenteni.
Kompozitok szerepe a jövő tömegközlekedésében
A tömegközlekedés jelenlegi állapota a világ jelentős részét érintő gond,
a szolgáltatások színvonala messze alulmúlja a személyautók kényelméhez és rugalmasságához szokott utazóközönség elvárásait. A jövőben azonban a kompozitok alkalmazásával olyan piacképes megoldások válhatnak elérhetővé a személyszállításban, amelyek forradalmasíthatják a vonatok és autóbuszok szerepéről alkotott fogalmainkat, ez pedig abban nyilvánul meg, hogy egyre többen fogják otthon hagyni az autóikat.
A modern társadalomban a majdnem minden igényt kielégítő személyau
tók funkcióival nem könnyű versenyezni.
A „plastica” bútorkiállítás milánóban
Több tízezer látogatóval Milánóban 2004 áprilisában sikerrel zárult a 43.
Nemzetközi Bútorkiállítás . Az ipari gyártók mellett egyre több egyéni kiállító is színesíti a választékot.
Műanyagok alkalmazása a fogápolásban
A műanyagok sokoldalú alkalmazási lehetőségeit mutatja be az alábbi két
példa a fogápolás területén.
Hatékony fogvédő bevonat kifejlesztése
Fogaink tönkremenetele alapvetően két folyamatra bontható: először a
fog külső, alapvetően hidroxi-apatitból felépülő szervetlen rétege sérül a baktériumok által termelt savaktól, majd a külső réteg védőhatásának megszűnése után a belső szerves réteg tönkremenetele is megindul mechanikai vagy enzimatikus hatásra.
A fogszuvasodás mechanizmusának kutatási eredményei alapján az erre
szakosodott kutatók egyik fő törekvése a fogak felületének védelmét biztosító bevonatok kifejlesztése.
A pvc versenyképes alapanyag marad
A PVC kiváló tulajdonságai miatt továbbra is keresett alapanyag marad,
és megőrzi harmadik helyét a világ műanyag-felhasználásában. 2003-ban a világon 23 M t PVC-t használtak fel, (ezen belül Nyugat-Európában 6 M t-t), ami 2008-ig várhatóan évente 3,5%-kal nő . Az egyes térségekben a növekedés mértéke eltérő ütemű lesz, a legnagyobb – évi 12% – Közép-Kelet- és Kelet-Európában.