2005/02. Szám

Pe-hd csövek a vízellátásban

Európában ma már a csövek többségét hőre lágyuló műanyagokból gyártják, és ez az anyagcsoport világszerte is 54%-os részesedést képvisel (1988-ban még csak 44% volt). 2003-ban mintegy 2500 E t műanyagot használtak fel csőgyártásra, amelynek mintegy 62%-a PVC volt, 33,5%-a PE, kb. 4,5%-a PP.

Körkép a háztartási gépek piaci helyzetéről

Manapság a háztartások jelentős része élvezi a mindennapos otthoni munkák megkönnyítését szolgáló berendezések előnyeit. A rendelkezésre álló eszközök száma szinte végtelen, az egyszerűbb konyhai eszközöktől kezdve a költségesebb kerti munkagépekig terjedő kínálatból mindenki tetszése és természetesen pénztárcája szerint válogathat. A termelői és fogyasztói oldal egyensúlyi helyzetének fenntartásához azonban számos szempontot figyelembe kell venni.

2005/01. Szám

Perfluorelasztomer tömítések az élelmiszeriparban

A Trelleborg Sealing Systems kutatói jól tisztítható és sterilizálható új anyagokat fejlesztettek ki az élelmiszer- és gyógyszergyártásnál szükséges tömítésekhez. Az élelmiszergyártó gépek rugalmas, tartós tömítései magas műszaki színvonalat képviselnek. A tömítések gyakori cseréje miatti leállás ugyanis csökkenti a kapacitást, rontja a gazdaságosságot, ezért megéri akár drágább anyag beépítésével is elkerülni a gyártási folyamat megszakítását.

Pp a pet versenytársa a palackfúvásban

A csomagolási célú palackok és flakonok piacán vitathatatlan a PET ve- zető szerepe, az éves kereslet növekedése ezen a területen 7–8%. Ugyanakkor az üreges testek gyártásában a polipropilén (PP) felhasználása még gyorsabb ütemben nő, mert a PET-hez képest jobb a költség/teljesítmény aránya. A PP ára az elmúlt időben nőtt, de kisebb mértékben, mint a PET-é, ez utóbbi 2004 első felében 15–20%-kal is emelkedett.

Szabályozott áteresztőképességű polimerek a csomagolóeszközökben, az üzemanyag-rendszerekben és a gyógyításban

A műanyagok áteresztőképességét ma már széles határok között tudják változtatni. A csomagolóipar legtöbbször az áteresztőképesség csökkentését igényli, hogy a becsomagolt élelmiszereket megvédjék a behatoló oxigéntől, vagy éppen megakadályozzák a szénsavas italok széndioxid-veszteségét. A járműgyártás a műanyag üzemanyagtartályok és vezetékek szénhidrogénáteresztését kívánja csökkenteni.

Kompozitok szerepe a jövő tömegközlekedésében

A tömegközlekedés jelenlegi állapota a világ jelentős részét érintő gond, a szolgáltatások színvonala messze alulmúlja a személyautók kényelméhez és rugalmasságához szokott utazóközönség elvárásait. A jövőben azonban a kompozitok alkalmazásával olyan piacképes megoldások válhatnak elérhetővé a személyszállításban, amelyek forradalmasíthatják a vonatok és autóbuszok szerepéről alkotott fogalmainkat, ez pedig abban nyilvánul meg, hogy egyre többen fogják otthon hagyni az autóikat. A modern társadalomban a majdnem minden igényt kielégítő személyau tók funkcióival nem könnyű versenyezni.

A „plastica” bútorkiállítás milánóban

Több tízezer látogatóval Milánóban 2004 áprilisában sikerrel zárult a 43. Nemzetközi Bútorkiállítás . Az ipari gyártók mellett egyre több egyéni kiállító is színesíti a választékot.

Műanyagok alkalmazása a fogápolásban

A műanyagok sokoldalú alkalmazási lehetőségeit mutatja be az alábbi két példa a fogápolás területén. Hatékony fogvédő bevonat kifejlesztése Fogaink tönkremenetele alapvetően két folyamatra bontható: először a fog külső, alapvetően hidroxi-apatitból felépülő szervetlen rétege sérül a baktériumok által termelt savaktól, majd a külső réteg védőhatásának megszűnése után a belső szerves réteg tönkremenetele is megindul mechanikai vagy enzimatikus hatásra. A fogszuvasodás mechanizmusának kutatási eredményei alapján az erre szakosodott kutatók egyik fő törekvése a fogak felületének védelmét biztosító bevonatok kifejlesztése.

A pvc versenyképes alapanyag marad

A PVC kiváló tulajdonságai miatt továbbra is keresett alapanyag marad, és megőrzi harmadik helyét a világ műanyag-felhasználásában. 2003-ban a világon 23 M t PVC-t használtak fel, (ezen belül Nyugat-Európában 6 M t-t), ami 2008-ig várhatóan évente 3,5%-kal nő . Az egyes térségekben a növekedés mértéke eltérő ütemű lesz, a legnagyobb – évi 12% – Közép-Kelet- és Kelet-Európában.