Műanyagok és a környezet

A Kuse közhasznú ipari kutatási intézmények érdekképviselete nyomatékosan felhívta a fejlesztők figyelmét a tartós körforgásos gazdaság létrehozásának fontosságára. Ennek érdekében a pazarlás és az erőforrások folyamatos kiaknázásának megszüntetésével új koncepcionális műanyag-feldolgozást kell megteremteni. Az alábbiakban példákat ismertetünk az ilyen irányú termékfejlesztésekről.

A kiürült üdítős PET palackok összegyűjtése, anyaguk újrafeldolgozása – akár ismét ilyen palackokká – ma a fejlett országokban a műanyagok újrahasznosításának elfogadott módja. Az élelmiszerek csomagolásában ugyancsak jelentős hányadot képviselő nagy sűrűségű polietilén (PE-HD) visszaforgatása a közeljövőben az USA-ban és talán Európában is megvalósulhat. Nyitott kérdés azonban, hogy hogyan lehet az élelmiszeriparban ismét felhasználni a többrétegű (akár 12-rétegű) műanyag fóliákat, amelyek nagyon jól beváltak az egyre népszerűbb flexibilis csomagolásban.

A műanyagipar évek óta törekszik a hulladékok hasznosítására, de az ideális elképzelést, hogy a használt műanyagból ismét feldolgozható műanyag legyen, csak a hulladékok egy töredékével lehet megvalósítani. Ezt a gondot talán meg lehet majd oldani az oldószeres technológiákkal vagy a hulladék hőkezelésével. Mindkét eljárás alkalmazható vegyes összetételű, többrétegű, sőt szennyezett hulladék hasznosítására. A kioldott anyagok vagy a hőbomlás termékeiből szerencsés esetben újra műanyagot vagy más hasznos vegyi anyagot lehet készíteni, de az sem ördögtől való, ha gépkocsik üzemanyagaként energiatartalmát nyerik vissza.

A flexibilis csomagolások világszerte egyre népszerűbbek. Ehhez a csomagoláskor legtöbbször talpas zacskókat használnak, amelyeket ma záróréteget tartalmazó többrétegű fóliákból készítenek. A főképpen polietilénből készült, de általában poliamid vagy politejsav (EVOH) záróréteget tartalmazó zacskók anyagának újrafeldolgozása a hulladékkezelőknek gondot okoz. A műanyaggyártók nagy erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy elő tudják állítani az egyetlen műanyagból, polietilénből készíthető ideális zacskókat, vagy lehetővé tegyék, hogy azok a zárórétegek ellenére a polietilén hulladékárammal együtt újrafeldolgozhatók legyenek. Az iparág ezen túlmenően keményen dolgozik azért, hogy csökkentse a műanyaghulladék mennyiségét, és hogy a hulladék minél nagyobb részét ismételten hasznosíthatóvá tegye. Mindezzel igyekszik hozzájárulni a körkörös gazdaság megvalósításához.

Műanyaghulladék újrahasznosítása mesterséges intelligenciával; Hatékonyabb hulladékválogatás digitális vízjel használatával; Nagyobb reciklálási teljesítmény a Lindner cég új vágórendszerével; A gyártási hulladék újrafelhasználásának szempontjai

Az Amerikai Vegyipari Szövetség az egyébként nem feldolgozható műanyaghulladék kémiai bontással végzett hasznosítását támogatja. A Greenpeace ezt a megoldást mereven elutasítja. A Plastics Today újságírónője cikkében ezt a két álláspontot szembesítette.

Miután a földi tájakat és a tengereket elborító hulladék a közvéleményt a műanyagok ellen fordította – bár mindenki egyetért abban, hogy nem a műanyagok ludasak ebben – a csomagolóipar arra törekszik, hogy termékeik a lehető legkisebb mértékben járuljanak hozzá a környezet szennyeződéséhez. Egy magyar származású amerikai vállalkozó olyan hozom-viszem ellátó rendszerrel kísérletezik, amelyben acél- vagy üvegedényeket/tartályokat alkalmaznak élelmiszerek fogyasztóhoz szállítására. A későbbiekben erre megfelelő műanyag edényeket is használhatnának. Az edényeket kiürülésük után visszaveszik és szakszerű tisztítás után újra és újra felhasználják. Egy kanadai városban az egy adagot tartalmazó és egyszeri használatra szánt csomagolásokra pótdíjat vezetnek be. A csomagolóeszközöket gyártó cégek némelyike pedig a körkörös gazdaság kialakulását segítené, a hulladékból visszanyert műanyagok jelenleginél jóval magasabb arányú visszadolgozását tűzte ki célként.

A gyerekjátékok a műanyagok alkalmazásának egyik fontos, ha nem is a legnagyobbak közé tartozó piaca. Innovációban viszont az éllovasok közé tartozik. Az utóbbi években itt is megjelentek a biopolimerek.

Kína is elkezdte betiltani az egyszer használatos műanyag termékeket; Jól működik a tiszai szemétszedő munkagéplánc; Gondokat okoznak a szélerőművek lapátjai

A 2019-es düsseldorfi műanyag-kiállítás egyik fő témája a körkörös gazdaság volt, ezen belül az első célkitűzés, az elhasznált műanyagok visszavezetése a gyártási folyamatokba. Kiderült, hogy a hulladékot újra feldolgozhatóvá tevő eszközök gyártói és a hulladékból visszanyert anyagok felhasználói is már sokat tettek ennek a célkitűzésnek a megvalósíthatóságára. A visszaforgatás kicsit egyszerűbb, ha egy feldolgozó műhelyben képződő hulladékot kell visszavezetni a gyártásba, ilyenkor többnyire elegendő a selejtes darabok felaprítása, majd extruderben újra-granulálása az ömledék gondos megszűrése után. Bonyolultabb, ha a lakossági szemétből kell a különféle műanyagokat szétválogatni, megtisztítani és újra értékes alapanyaggá tenni. A következőkben elsősorban a K19-en (és néhány más eseményen) bemutatott új eszközök közül hívjuk fel a figyelmet néhányra.

A műanyaghulladékok újrahasznosítására ma már számos eljárás ismert. Ezek között a kémiai hasznosítás is egyre nagyobb szerephez jut. A SABIC technológiája immár üzemi méretben valósul meg szénhidrogén alapú olaj előállítására. Az elhasznált gumiabroncsok millióinak eltüntetése ugyancsak nagy kihívás. Egy osztrák vég a gumi kriogén őrlésével nyert gumiport kever be termoplasztikus elasztomerbe. A kompaundokból nagy kopásállóságú termékek gyárthatók.

A környezet védelme, ezen belül a tengerek szennyezettsége ma az egyik legfontosabb téma a világon. A háttérben sokan mozdultak meg, hogy tegyenek is valamit ennek érdekében. A tengerek megóvását több csoport a partközeli hulladék gyűjtésében és anyagának visszanyerésében látja. Már vannak olyan PE-HD palackok forgalomban, amelyeket ilyen újrafeldolgozható part menti hulladékból készítettek. Egy német vállalat ezzel szemben a műanyaghulladék kémiai bontását tartja célszerűnek. Reaktorában bármilyen nehezen visszaforgatható anyagból is képes vegyi alapanyagként felhasználható olajszerű terméket gyártani. A BASF vállalkozott arra, hogy ezt az olajat bevezeti saját termékeinek gyártástechnológiájába.

Egy világ műanyagok nélkül?; A műanyagok jók!; Új tanulmány cáfolja a műanyag csomagolás negatív hatásait; Reciklátumok színezése kevesebb pigmenttel; Fokozódik az érdeklődés a műanyag újrahasznosítás iránt

Eldobott palackból autókárpit; Délkelet-Ázsia nem akar a világ szeméttelepe lenni

Habár a műanyagok komposztálhatóságára, biológiai lebonthatóságára több szabvány is vonatkozik, ennek a tulajdonságnak a vizsgálata továbbra is érdeklődésre tarthat számot. Egyes hatóságok a műanyaghulladékok mennyiségét az egyszer használatos termékek betiltásával próbálják visszaszorítani.

A Huhtamaki újrahasznosítható blueloop termékcsaládja; Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. csökkenti a műanyag csomagolóanyagok felhasználását; Negyedére csökkentené a hulladékát a Qantas Ausztrália nemzeti légitársasága 2021-re; A Coca-Cola nyilvánosságra hozta műanyag-felhasználási adatait

A műanyaghulladék egy csekély részét ma a fejlett országokban újra műanyagként dolgozzák fel, de igen nagy – elsősorban az anyagában újra nem feldolgozható – része a szemétlerakókba kerül. Pedig ezeket alapanyagaikra lebontva hasznosítani lehetne. Az USA-ban pl. pirolízissel műanyagokból dízelolajat gyárthatnának. A PET viszonylag nagy hányadát visszaforgatják a gyártásba, de nem minden használt PET-ből készítenek élelmiszerek csomagolására alkalmas regranulátumot. Egy kanadai feltaláló depolimerizálást követő repolimerizálásával képes akár az óceánokból kihalászott PET szemétből is kiváló, élelmiszeripari polimert készíteni.

Műanyag helyett környezetbarát csomagolást kapnak a Samsung termékei; Két és fél tonna golflabdát halásztak ki a kaliforniai Monterey-öbölből; Világszintű összefogás a műanyaghulladék ellen