Műanyagok alkalmazása

Valamennyi gyártó cég elsőrendű érdeke, hogy terméke hibátlanul, kifogástalan ál apotban jusson el a megrendelőhöz. A csomagolás feladata a szál ítás során fel épő különféle hatásokkal szembeni védelem. Az élesedő verseny miatt ugyanakkor egyre gyakoribbak a költségek leszorítását célzó intézkedések.

A világ sörfogyasztása 2006-ra várhatóan 160 Mrd liter lesz, ami az 1996 os adatokhoz képest majdnem 50 Mrd literrel több. A PET-et 20 évvel ezelőtt vezették be szénsavas üdítőitalok palackozására. A műanyag palackok nagyon hasonlítanak az üvegre, de számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, pl.

Egy nagy svájci tejüzem, az AZM Suhr fehérjével dúsított tejet kínál a fogyasztóknak H-tej megjelöléssel. A népszerű terméket 0,2–1,5 literes mennyiségben, hétféle méretű PE-HD palackban forgalmazzák. A palackok többségének kerek alja van, csak a 1,5 literes palack feneke szögletes.

A festék- és bevonatrendszerek összetevőinek kiválasztásakor az a cél, hogy a kifejlesztett rendszerek kielégítsék a környezetvédelmi előírásokat, jobb legyen a teljesítmény és a vásárlói igényeknek megfelelően mérsékelt legyen az ár. Emiatt háttérbe szorulnak az oldószeralapú rendszerek, kulcsszerepet kapnak viszont a vizes bázisú, a sugárzással térhálósítható és a nem aromás anyagok. A fejlesztések legnagyobb hajtóereje a törekvés a környezet megóvására.

A magasabb hőállóság iránti igény megjelenése az elektronikai iparban Az elektronikai termékek miniatürizálása iránti igény azt is jelenti, hogy a tervezőknek és gyártóknak egyre bonyolultabb egységeket kel elhelyezniük egyre szűkebb térben. A felületmontírozási technológia (surface mounted devices, SMD) vagy a háromdimenziós kapcsolóelemek (3D-moulded interconnected devices, MID) technológiája elősegíti a nagyfokú miniatürizálást. Az SMD technológia lehetővé teszi az érintkezők szorosabb elhelyezését, és a nyomtatott áramkör mindkét oldala egymástól függetlenül használhatóvá válik.

Az elektrosztatikus kisülés A sztatikus elektromosság az anyagok felületén nemegyensúlyi elektronkoncentráció hatására kialakuló elektromos feltöltődés. Elektrosztatikus feltöltődés olyankor lép fel, amikor két különböző felületű anyagot egymásra helyeznek, vagy ha összedörzsölik azokat. A töltés más feltöltött tárgyak vagy a légtérben előforduló ionok által is kialakulhat.

Németország keleti részében, az egyesítés előtti NDK-ban, nagyon korán kezdték alkalmazni a szál al erősített műanyagokat (közöttük a műszaki textíliákat) teherhordó építőipari szerkezetek céljára, és jelentős sikereket értek el. Néhány létesítmény még ma is ál , és eleget tesz funkciójának. Az országban két kutatóintézet is intenzíven foglalkozott az ilyen szerkezetek tulajdonságainak megismerésével és optimalizálásával.

A szál al erősített műanyag csövek mátrixanyaga általában hőre keményedő műanyaggyanta, legtöbbször telítetlen poliészter, de lehet más is, pl. epoxigyanta. Végtelen szál al erősített hőre lágyuló csöveket is gyártanak; ezeket elsősorban a gépjárműgyártásban használják fel.

Új öntőgyanták és alkalmazásaik a járműiparban A német Axson cég új, nagy teljesítőképességű epoxi és poliuretán öntőgyantákat hozott forgalomba. Ezek teherautókban és repülőgépekben védik a bevont elektronikus és vil amos alkatrészeket nemcsak a mechanikus vibrációtól, hanem a por és más anyagok behatolásától is. Vil amos szigetelőképességük mel ett előnyük, hogy könnyen felvihetők, kicsi a feldolgozás során felszabaduló reakcióhőjük, és védelmet nyújtanak a hősokkal szemben.

A PET csomagolóipari felhasználása három területen jelentős: fóliaként régóta és elterjedten alkalmazzák, ezt követi a buborék- vagy blistercsomagolásban bevezetett hőformázott fólia, és viszonylag újnak számít a PET palackok megjelenése. A két irányban nyújtott PET fóliát (BOPET) 12 µm vastagságban ál ítják elő. A területegységre vonatkoztatott igen kis tömegű fóliából készült tasakoknak (pl.

A korrózió megakadályozása érdekében a meleg vizet vagy gőzt szolgáltató kazánok csővezetékeit passziválni kel . A passziválódás magas hőmérsékleten, tiszta vízben adalékanyag nélkül is végbemegy. A passziválás során keletkező vékony oxidfilm erősen hozzátapad a fém felszínéhez, és megakadályozza a további korróziót.