Műanyagok alkalmazása

A korszerű betegellátásban a kezelések egy részét rábízzák magára a betegre vagy annak ápolójára, ezért a pácienst a saját otthonában lehet ellátni. Ennek érdekében a gyógyszereket olyan eszközökben hozzák forgalomba, amelyek adagolnak, esetenként a gyógyszer bevételét is ellenőrzik. Az ilyen eszközökhöz rendkívül szigorúan ellenőrzött műanyagokra van szükség. De lehet, hogy a mesterséges táplálásra szoruló betegek a jövőben az üdítőitalok palackjaihoz hasonló PET palackbók kapják meg tápszereiket.

A mai színezékek között vannak olyanok, amelyek nemcsak színt adnak a terméknek, hanem más funkciót is ellátnak, pl. lehetővé teszik a termék valódiságának ellenőrzését. Más színezékekből oldatot lehet készíteni, és – „ósdi” módon – ebbe mártva olcsón, kis sorozatban is tartós és különleges optikai hatást lehet kölcsönözni a terméknek.

A csomagolóiparral szemben egyre nagyobb igényeket támasztanak, egyúttal azt is el-várják, hogy csökkentse a felhasznált anyagok és a hulladék mennyiségét. Az élelmisze-rek hosszabb időtartamú eltarthatósága, jobb minősége érdekében máris sokat tettek, de számos ötlet van még a fejlesztők tarsolyában. Az azonban nem kétséges, hogy ezek csak a műanyagok segítségével válhatnak valóra.

A mezőgazdaság és a kertészet termékeinek nagy részét ma nem a szabad földeken, ha-nem fóliasátrakban állítja elő, amelyeket műanyag fólia fed, de számos más célra is használnak ilyen műanyagterméket. Ezekkel szemben nagyon szigorúak a követelmé-nyek, amelyeket csak többrétegű (általában 3-5, de akár 11 vagy öntött fólia esetében 30-rétegű) termékkel lehet kielégíteni. Erősödik az érdeklődés a természetben lebomló, ún. biodegradálható fóliák iránt is.

Az autóiparban az alkatrész beépítési helyétől függően többféle felületi minőségű dara-bokra van szükség. A tehergépkocsik külső elemei erős igénybevételnek vannak kitéve. Ezek gyártását oldották most meg anyagában színezett TPO-ból, az eddig használt lak-kozott elemek helyett.

A vasúti járművek teherhordó szerkezeteiben eddig a fémek játszották a főszerepet. A fejlesztések eredményeként azonban manapság a műanyag szerkezeti habok alkalmazá-sa egyre jobban terjed a tömeg- és költségcsökkenés elérése érdekében.

Minden műanyag-feldolgozó szakember álma, hogy néhány gombnyomással ki tudja választani a gyártandó termékéhez az optimális műanyag alapanyagot. Az alapanyagok választékának áttekintése a hagyományos prospektusadatok összehasonlításával ma már szinte lehetetlen, ezért az adatbázisok jelentősége egyre nagyobb. Az alábbiakban két könnyen kezelhető és ingyenes használatot is kínáló adatbázist ismertetünk.

Ismert, hogy a cementalapú komponenseknél drágább polimerekkel javítani lehet a be-tonok és habarcsok számos tulajdonságát, pl. szilárdságukat, rugalmasságukat, szigete-lőképességüket, élettartamukat. Az alábbiakban az epoxigyanta habarcsokra kifejtett hatását és a habosított polisztirollal (EPS) módosított betonokról olvashatnak.

Napjainkban a műanyagok autóipari felhasználásának legizgalmasabb területe a ka-rosszéria. A vezető alapanyaggyártók új típusokat kínálnak erre a célra, a fejlesztők pedig az elemek tervezésében, az illesztési technológia megújításában rejlő tartalékokat igyekeznek feltárni egy teljesen műanyagból készülő karosszéria megvalósítása érde- kében.

A környezetünkben lévő műanyagok tűzveszélyességét általában vegyi anyagok hozzá-keverésével, ún. égésgátlókkal mérséklik. Az olcsó és hatásos halogéntartalmú égésgát-lókat környezetvédelmi megfontolások miatt egyre szélesebb körben igyekeznek halo-génmentes készítményekkel helyettesíteni, és ilyenek kifejlesztésére, pl. jó hatásfokú foszfortartalmú égésgátlók előállítására nagy erőfeszítéseket tesznek. A tervezők azon-ban a késztermékekbe szánt alkatrészek méretével, formájával, beépítésének módjával is hozzájárulhatnak a tűzveszély csökkentéséhez.

A hőre keményedő anyagok egyik jelentős alkalmazásának számít a tehergépkocsik kül-ső borítóelemeinek gyártása. A hosszú üvegszállal erősített hőre lágyuló műanyagok azonban ezt a területet is sikerrel kezdik meghódítani.

Az orvostechnikában alkalmazott műszaki műanyagok köre napjainkra már kialakult, azonban az újabb eljárások és készülékek igénylik a műanyagipari fejlesztéseket.

A csontpótlások iránti igények növekedése a műszaki és élettani követelményeket kielé-gítő műanyagok felhasználását teszi lehetővé. Ezeket az anyagokat Magyarországon a Quattroplast Kft. forgalmazza.

A gépkocsik mellett a kisebb motoros eszközök üzemanyagtartályának emisszióját is csökkenteni kell. Ehhez a Solvay cég új záróréteget fejlesztett ki. A LyondellBasell gép-kocsik üzemanyagtartályához kínál új fajta polietilént. A Smart fortwo gépkocsi teljes karosszériáját a Borealis PP-jéből gyártják. A „tiszta” dízelmotorok fejlesztése a mű-szaki műanyagoknak kínál jó lehetőségeket.

A PVC termékek háromnegyed részét az építőipar használja fel ablakprofilok, padlók, kerítéslécek, burkolóelemek, csövek gyártásához. Észak-Amerikában a házakat szívesen burkolják fa, cement vagy PVC „deszkákkal”. A „siding”-nek nevezett homlokzatbur-kolatokhoz kifejlesztett PVC elemek új, jobb minőségű változatainak gyors elterjedésére számítanak.

Az üvegszállal és ásványi töltőanyagokkal erősített poliamidokból és nagy teljesítményű műanyagokból egyre több részegységet gyártanak, amelyek a gépkocsi motorterében, magas hőmérsékleten üzemelnek. Napjainkban a motorfejlesztést a tömegcsökkentés, a reprodukálható minőség, az utómegmunkálási műveletek lefaragása és az alkatrészek gyors és megbízható elérhetősége vezérli. Mindezekhez a műszaki műanyagok új lehető-ségeket kínálnak a motortervezőknek.

Az vezető autógyárak egyre újabb eljárásokat és termékeket igényelnek versenyelőnyük megtartása, ill. fokozása érdekében. Az új Audi TT Coupéba az eddig általánosan hasz-nált fém üléstámla helyett fúvással előállított üléstámlát építettek, amely több szem-pontból előnyösebb a fémszerkezetnél. Egy másik újdonság a fényt emittáló fóliákkal bevont alkatrészek megjelenése a felső kategóriás gépkocsikban.

A PET palackokat a melegen töltés intenzifikálása és a minél nagyobb térfogat irányába fejlesztik. A melegen tölthető palackok között az orientált PP-nek is jut szerep, habár a rossz gázzárása miatt csak bevonattal vagy többrétegű szerkezetben alkalmazható. Mind a PET, mind a PP palackok fejlesztéseit a multinacionális gépgyártó cégek végzik.

A poliolefinek a németországi műanyag csomagolóeszközök 75%-át alkotják, második 12%-kal a PET. Az összes feldolgozott műanyag 33%-ából csomagolóeszköz készül. Nem csoda, hogy a poliololefigyártók újabb és újabb típusokat fejlesztenek ki a csoma-golóipar számára. A kozmetikai ipar nem csak jó, hanem szép eszközöket vár el, ebben a színezékgyártók is segítségére vannak. Új alkalmazási területnek tűnik a műanyag cso-magolóeszközök között a sör forgalmazása 5-30 literes műanyag hordós „bag-in-box” csomagolóeszközben.

Az orvostechnikában használt anyagok több mint 50%-a műanyag. A fejlődést ezen a területen nem a mennyiségi növekedés jelenti, hanem az új technológiák bevezetése, a miniatürizálás és a nanotechnológia. Az orvostechnikai alkalmazásokban jól ismert mű-anyagok (PC, PEI, PES, PSU, PPSU) mellett megjelent egy új ígéretes műanyagfajta a poli(para-fenilén).