Fiatalok fóruma

Tamás Péter szigorló gépészmérnök hallgató, BME Polimertechnika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Czigány Tibor tanszékvezető, egyetemi tanár

Kenyó Csaba hallgató, Fizikai Kémiai- és Anyagtudományi Tanszék Műanyag és Gumiipari Laboratórium Témavezető: Dr. Móczó János tudományos munkatárs, MTA Anyag és Környezet-kémiai Intézet, Alkalmazott Polimer Fizika-Kémiai Osztály

A kompozitokat és erősítőanyagokat gyártó cégek egyre nagyobb mértékben érdeklődnek a folytonos bazaltszálak iránt. A bazaltszál számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik az üvegszálhoz képest, így például nagyobb a szilárdsága, a vegyszerállósága és a hőállósága. Alapanyaga széleskörűen és olcsón elérhető. Az utóbbi években a gyártási kapacitások jelentős növekedésének és a részben ebből fakadó árcsökkenésnek köszönhetően egyre inkább elterjed az iparban.

Kiss Zoltán Szigorló gépészmérnök hallgató Czigány Tibor Tanszékvezető egyetemi tanár, BME, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék
Üvegszál-erősítésű és üveggyöngytöltésű PA 6 mátrixú elektromos csatlakozó ház/betét ultrahangos hegesztése után létrejövő varrat szilárdságát vizsgáltuk. Elemeztük a hegesztési paraméterek változásának és az összehegesztendő alkatrészek nedvességtartalmának hatását a kialakult varrat jóságára. Kimutattuk, hogy a hegesztési paraméterek közül a hegesztési energiának és a hegesztési erőnek van jelentős hatása a varrat szilárdságára. Mérésekkel igazoltuk továbbá, hogy az összehegesztendő alkatrészek nedvességtartalma akár 50%-kal is csökkentheti a varratszilárdságot.

A gépészetben alkalmazott berendezések üzemeltetése során számos műszaki probléma jelentkezhet. A meghibásodások jelentős része az egymással érintkező felületek súrlódási – és ennek következtében fellépő – kopási folyamatokból adódnak. Ezek csökkentése érdekében egyre gyakrabban alkalmaznak különböző műszaki polimerekből készült gépelemeket.

Renner Károly, PhD hallgató, MTA Kémiai Kutató Központ Anyag- és Környezetkémiai Intézet Témavezető: Dr. Pukánszky Béla DSc, MTA levelező tag, tanszékvezető egyetemitanár Bevezető A társítóanyagot tartalmazó polimerek előállítása, felhasználása és vizsgálata nagy múltra tekint vissza. Kezdetben a töltőanyagokat a drágább polimerek helyettesítésére, a termékek árának csökkentésére használták.

Andó Mátyás , IV. éves gépészmérnök hallgató Szent István Egyetem, Gödöllő Gépészmérnöki Kar, Gépgyártás és Javítástechnológiai Tanszék Témavezető: Dr. habil.

Bevezetés Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek az anyagszerkezettani kutatások, amelyek az ipar igényeit igyekszenek kielégíteni a korábbiaknál előnyösebb tulajdonságú szerkezeti anyagokkal. A funkcionálisan gradiens (FG) eloszlású anyagok többek között kedvező kopási tulajdonságaik miatt kerültek a kutatások előterébe . Jó kopásállóságú görgőket, fogaskereket, csúszógyűrűket készítenek belőlük [1].

A cikk a 2005 április 28.-i sikeres PhD védés tézisfüzetéből készített kivonat, amely röviden összefoglalja a műszaki műanyagok súrlódási-kopási viselkedésének feltárására irányuló kutatásaim eredményeit. A korrózió és a kifáradás mellett a súrlódás, és az ennek következtében létrejövő kopás tartozik a mozgó gépelemek legjelentősebb elhasználódási mechanizmusai közé, ennek elkerülésére javasolható a polimer gépelemek alkalmazása.

Összefoglalás A műszaki gyakorlatban rendkívül sok helyen alkalmazunk fogazott gép elemeket. Ezek közül is leggyakrabban a fogaskerékhajtásokkal találkozhatunk, amelyek felhasználási területe igen széles körű. A hajtástechnikában alkalmazott fogaskerekek méretei, anyaga, kialakításai függnek a hajtásrendszer jellemzőitől (teljesítmény, hőmérséklet, esetleg élelmiszerhigiénia).