2022/03. szám

A cikk olyan fejlesztéseket és beruházásokat tekint át, amely a műanyag hulladékokat kismolekulás köztitermékekké lebontva próbálja hasznosítani. A különféle eljárások olyan krakk-olajakat és szénhidrogén elegyeket eredményeznek, amelyeket elsősorban új polimerek előállítására használnak. A nagy vegyipari konszernek és a csomagolóipari felhasználók közös erőfeszítéseket tesznek a körkörös gazdaság megvalósítására.

Polietilén csövek gyártásánál jelenleg még kérdéses az újrahasznosított anyagok használhatósága a szigorú minőségi követelmények miatt. A feldolgozhatóság és a hosszútávú mechanikai tulajdonságok alakulása a reciklátum bekeverése, vagy koextrudált rétegként történő alkalmazása esetében intenzíven kutatott terület, amely a gépgyártók fejlesztéseire is hatással van.

A nagysűrűségű polietilént (HDPE) elterjedten használják lemezek, csövek, geomembránok és egyéb – vegyszeres környezetben is használt – termékek gyártására. Mivel az anyag érzékeny a környezeti feszültségrepedezésre (Environmental Stress Cracking – ESC) az ezzel kapcsolatos vizsgálati metódusokat, illetve szabványokat folyamatosan fejlesztik.

Bonyolultabb alakzatok esetén az áramlási számítások rendkívül nehézkessé válhatnak. Az extruder meghajtójának méretezésekor a polimer fajhőjének ismerete segít meghatározni a berendezés teljesítményét. Az ömledékhőmérséklet és a szerszámfej nyomás együttesen befolyásolja az extrudersor teljesítményét. Az in-line spektrofotométer a színt közvetlenül az extrudersornál méri és szabályozza. Az együtt forgó ikercsigás extruderek a biopolimerek kiváló keverését biztosítják.

A cikk a fröccsöntő szerszámokban kialakuló lerakódások okaival és a folyamat vizsgálatával foglalkozik. Az ismertetett módszer közvetlenül a műanyag-feldolgozás körülményei között keletkező illékony komponenseket vizsgálja, de alkalmas a lerakódások letisztításához használt technológiák minősítésére is. Foglalkozunk egyéb, a szerszámban rekedt gázok általokozott hibák kiküszöbölésével is.

Bizonyos műanyagtermékek – orvosi eszközök, gyógyszercsomagolás, elektronikai alkatrészek – gyártásánál követelmény az ún. GMP és a tisztatér követelmények teljesítése. A cikk ismerteti a tisztatér követelményeit, és a követelményeknek való megfelelés módszereit, eszközeit.

Az épületeken belül telepített ivóvízrendszerekben az acél, a réz mellett a polietilén (lineáris vagy térhálósított PEX) használatos. A PEX előnyei között említhető a hosszú élettartam, a korrózióállóság, az alacsony költség és az egyszerű telepítés. A PEX jelenleg a legtöbbször telepített vízvezeték-termék az új lakóépületekben, megelőzve a réz és a CPVC (klórozott polivinil klorid) együttesét. A higiéniai követelmények miatt különös gondot kell fordítani a csövekből kioldódó anyagok kimutatására és kiküszöbölésére.

A hőre lágyuló műanyagok mellett folyamatosan fejlődik a kis viszkozitású, de nyomtatás után alaktartó „tinták” nyomtatásának fejlődése, amelyeket utólag fotopolimerizációval vagy termikus polimerizációval, vagy ezek kombinációjával keményítenek ki. A módszerfejlesztés kulcsa a megfelelő reológia (folyási jellemzők kialakítása). A cikk néhány friss fejlesztést és alkalmazást mutat be

A cikkben a sztatikus töltés levezetésére alkalmas műanyag kompaudok néhány példájával foglalkozunk, amelyek szén alapú töltőanyagokat (szén nanocső, korom stb.), nanoméretű alumínium töltőanyagot vagy szerves antisztatikumokat tartalmaznak. A töltőanyag méretétől és szerkezetétől függ, hogy milyen koncentrációnál lépe fel a vezetés, de keverék polimer mátrix alkalmazásával ez a koncentráció csökkenthető.

Az előző számban megjelent, könnyűszerkezetekkel foglalkozó cikk folytatásaként itt az építőipari alkalmazásokból mutatunk be példákat. A könnyűszerkezetes termékek az építőiparban is új távlatokat nyitnak. A modern építőiparban az olyan anyagok, mint a szálerősítésű kompozitok, textil-betonok, karbonizált fa, membrán, nanoanyagok kreatív teret nyitnak a technikában, technológiákban, kreativitásban, dizájnban egyaránt.

A cikk a digitális tanulás (e-learning) előnyeit mutatja be, valamint az úgynevezett „digitális iker” (DT) technológia lehetőségeit a terméktervezésben a kompaundálástól a késztermék fáradásának előrejelzéséig. A (DT) technológia kísérleti és modellezési „hibridjének” alkalmazhatóságát egy konkrét példán is megerősítjük.

A cikkben az extrúziós technológiákhoz tartozó utóműveletekről (hűtés, formaadás, darabolás, feltekercselés, felületminőség ellenőrzés, antisztatizálás, koronakezelés) illetve az ezeken a területeken az utóbbi időben megjelent újabb berendezésekről, megoldásokról számolunk be.

A műanyag csövek előtt kedvező tulajdonságaiknak köszönhetően számos új alkalmazási lehetőség nyílik meg. Fontos szerepet játszhatnak a hidrogéngáz szállításában. Minden esetben vizsgálni kell a hidrogén rövid- és hosszútávú hatásait a műanyag csövek tulajdonságaira. A megújuló forrásból származó alapanyagokból gyártott csövek hozzájárulnak a CO2 kibocsátás, ezzel a karbon-lábnyom csökkentéséhez.

Stratégiák a műanyagipar dekarbonizálására