Lágyítókkal (kismolekulás szerves adalékokkal) többnyire amorf polimereknél találkozunk – a legismertebb a PVC, de polisztirolban, sztirol és akrilát kopolimerekben is használják őket a rugalmasság növelésére. Fő hatásuk az üvegesedési hőmérséklet csökkentése.
