Amikor néhjelenikmeg ány évtizeddel ezelőtt már észre lehetett venni, hogy egyre több műanyag-hulladék szemétként a természetben, a műanyagipar kifejlesztette a „biodegradálható” műanyag at. Gyártókapacitásuk megteremtése meglehetősen sok pénzbe került. A közelmúltban dálható polimerek; műanyaggyártók; új műanyagok. A műanyaggy ekszenek, hogy a fosszilis alapanyagok helyett teljesen vagy részlegesen megújuló forrásból – növényi alapanyagokból – származó vegyi anyagokból felépülő műanyagokat állítsanak elő, vagy alkalma elyek nedves környezetben viszonylag rövid idő alatt teljesen eltűnnek, tulajdon ok az EU az egyszer használható műanyag termékek korlátozására kibocsátott új direktívájában megtiltotta a biodegradálható vagy komposztálható műanyagok használatát. A gyártók most lázasan keresik azokat az alkalmazási területeket, amelyen ilyen gyártmányaikat eladhatnák. Az érzékelhető klímaváltozás bűnbakjai ugyancsak a műanyagok, bár a világon évente felhasznált kőolajnak mindössze 6 %-ára tartanak igényt. Ha elhasználódásuk után nem lehet őket újra feldolgozni, és elégetik őket, szén-dioxid kerül a levegőbe. Sokan azt állítják, hogy ez az oka a légkör felmelegedésének. Az új közellenség a fosszilis alapanyagokból gyártott műanyagok, és az új megoldás a biobázisú műanyagok „megújuló forrásból”, azaz növényi alapanyagokon alapuló gyártása lehetne.
A hőre lágyuló műanyagok folyási tulajdonságait leggyakrabban az ömledékindex segítségével mérik. Mérését két szabvány írja le. Az első látásra egyszerűnek tűnő mérés számos buktatót rejt, ezért megbízható és reprodukálható eredményekhez hasznos a részetekre odafigyelni.
Fontos feladat a műanyag-feldolgozó gépek, szerszámok és kisegítő berendezések karbantartása. Ha elég gyakran elvégezzük az alapvető karbantartási ellenőrzéseket, és az itt feltárt problémák kezelését, az biztosítja fröccsöntő gépjeink hosszú élettartamát és a termelés zavartalanságát. A megfelelő karbantartás elmaradása mellett a fröccsöntő gépek meghibásodásának egyik leggya-koribb oka a hidraulika olaj szennyezettsége.
Szín-vagy anyagváltás, illetve elszennyeződés esetén szükség van a fröccsöntő gép és szerszám tisztítására. Ezt leghatékonyabban kereskedelmi forgalomban kapható tisztító polimerekkel végezhetjük. E téren különösen gondos odafigyelést igényelnek a forrócsatornás szerszámok. Az optimális tisztítóanyag kiválasztása és eljárás a technológiai előírás betartása gyorsabbá teszi az átállást/tisztítást és az ilyenkor keletkező hulladék mennyisége is jelentősen csökken.
Gépkocsikban, orvosi eszközökben, mobiltelefonokban, órákban és más testen hordozható esz-közökben egyre gyakrabban alkalmaznak szinte észrevehetetlenül apró – mg tömegű – elemeket, amelyeket folyékony szilikongyantából (LSR, liquid silicone resin) fröccsöntéssel sokfészkes szerszámokban állítanak elő. Gyártásuk rendkívül precíz gyártóberendezéseket és nagy tapasz-talatot igényel, mert a hőre lágyuló polimerekkel ellentétben, amelyek ömledéke hűtés hatására szilárdul meg, az LSR-nek a fröccsöntés folyamata alatt a hozzá kevert térhálósítóval kémiai reakció lefutásával kell vulkanizálódnia. Az ausztriai Engel és a németországi KraussMaffei cég az utóbbi években ennek a technológiának specialistái lettek. Publikációnk 1. részében az Engel, lapunk következő számában megjelenő 2. részben a KrausMaffei fejlesztéseiről számolunk be.
A hőformázás a műanyag-feldolgozás egyik legkorábbi technológiáinak egyike. Fejlesztése fo-lyamatos, és ezt napjainkban is intenzíven végzik. A kisebb újítások a fröccsöntő üzemekben történnek, ezek legtöbbször az alkalmazott anyagokat érintik, újabban pl. arra törekszenek, hogy egyre több hulladékból visszanyert műanyagot forgassanak vissza a hőformázott termé-kekbe. Kutatóintézetekben és nagyvállalatoknál azonban már a 21. század és az Ipar 4.0 techno-lógiai újdonságaival, továbbá a korábbiaknál sokkal igényesebb termékek hőformázására is alkalmas új anyagokkal foglalkoznak.
A fújt fóliákat gyártó extruderek szerszáma fölött elhelyezkedő, hűtőlevegőt adagológyűrűk nagyon fontosak pl. a tömlő stabilitása és a termelékenység fenntartása terén. A gépgyártók kü-lönböző megoldásokkal támogatják a felhasználókat. További termelékenységjavulást lehet el-érni a német IKV kutatói által kifejlesztett, több egymás felett elhelyezett írisz-gyűrű által kife-szített fólia légterelővel.
Jól ismert, hogy adalékokkal a műanyagok tulajdonságait célirányosan lehet módosítani, javíta-ni. Újdonságnak számítanak a nanokompozitok, amelyekben a nanoanyagok kompaundálása nem kis feladat. Erre új szuszpenziós technológiát is kidolgoztak. Egy másik fejlemény, hogy a vevők egyre kisebb tételeket szeretnének gyártani.
A műanyagokat gyakran kell más fajta anyagokkal vagy műanyagokkal összeépíteni. Hagyomá-nyosan ezt ragasztással vagy mechanikai eszközökkel (szegecsekkel, csavarokkal) végzik. Újab-ban lézersugárral – ún. termikus direkt kötéssel – vagy atmoszférikus nyomású plazmasugár segítségével próbálnak nagy szilárdságú és hosszú élettartamú hibrid termékeket gyártani. A nagyon nehezen ragasztható polietilén ragasztására is vannak új ötletek.
A német Covestro cég kihasználva a jobb fenntarthatóság és az alacsony ár kínálta elő-nyöket, reciklált PET alapanyagból készít 3D nyomtatásra alkalmas huzalokat. A lakossági hulladék újrafelhasználásával előállított Arnite AM2001 GF (G) üvegszál erősítésű típust a holland DSM-től idén áprilisban megvásárolt Resins & Functional Material üzletág gyártja.
A PP habok több éve jelen vannak a piacon, fejlesztésük és alkalmazásuk egyre szélesebb, kö-szönhetően előnyös tulajdonságaiknak a PS és EPS polimerekkel szemben. Az extrudált, a fröccsöntött és a fúvott PP habok fontos alkalmazási területei az autóipar, a csomagolás, az épí-tőipar, a fogyasztási cikkek és az ipari termékek.
Oroszország saját termelésével egyre inkább kielégíti saját igényeit hőre lágyuló műanyagokból. A petrolkémiai nagyberuházási projektek jelentős mértékben csökkentik az importtól való füg-gőséget, de a gyártás volumenét meghaladó, növekvő belföldi kereslet miatt több halaszthatatlan beruházásra volt szükség. A 2020-ban megjelent „Russland 2025” kormányzati tervben előirá-nyozták, hogy a hazai polimer keresletet Oroszországnak petrolkémiai potenciálja hatékonyabb kihasználásával import nélkül fogják biztosítani.
A műanyagok körkörös feldolgozása a jövő útja. A Canon cég már megoldotta azt, hogy nyom-tatóiban használt és kiürült festékpatronjait visszagyűjtse, majd ezek őrleményéből 100%-ban ismét festékpatronokat gyártson. Egy német főiskola és egy biztosítéktartókat gyártó cég közös munkájával pedig bebizonyította, hogy a termék tömegével azonos tömegű beömlőcsonk őrle-ményét az eddigi 25% helyett akár 50%-ban is visszaforgathatja a gyártásba.
