Amikor néhány évtizeddel ezelőtt már észre lehetett venni, hogy az egyre több műanyag-hulladék jelenik meg szemétként a természetben, a műanyagipar kifejlesztette a „biodegradálható” műanyagokat. Gyártókapacitásuk megteremtése meglehetősen sok pénzbe került. A közelmúltban az EU az egyszer használható műanyag termékek korlátozására kibocsá-tott új direktívájában megtiltotta a biodegradálható vagy komposztálható műanyagok használa-tát. A gyártók most lázasan keresik azokat az alkalmazási területeket, amelyen ilyen gyártmá-nyaikat eladhatnák.
A műanyagok tulajdonságait, így ütésállóságát is adalékokkal módosítani lehet. Az alábbiakban ezekről adunk áttekintést.
A műanyagokban jelenlévő és a polimer degradációjából származó kismolekulájú vegyületek egy része idővel kirakódhat a szerszám falán. A műanyagok kisebb-nagyobb mértékben ráta-padhatnak a szerszám falára, ami a darabok kidobását gátolhatja. A szerszámok eltérő anyaga és felületkezelése eltérő tapadást eredményeznek, melynek mérésére német kutatók új, tribometrikus módszert dolgoztak ki.
60 évvel ezelőtt a legtöbb műanyag-feldolgozó ugyanazt a csigát alkalmazta különféle műanyag-ok fröccsöntéséhez vagy extrudálásához. Ma már a legtöbb feldolgozó tudja, hogy minden poli-merhez annak tulajdonságaihoz optimált csigát kellene alkalmaznia, ha el akarja érni a legjobb termelékenységet és a legjobb minőséget. Újabban ismét felszínre került a „mindenre jó” (GP) csiga iránti igény. Egyes szakértők szerint ilyen nem létezik, egy csigagyártó viszont már feltalál-ta. Ilyen csigával szeretnének dolgozni a hulladékfeldolgozók is, mert a nagyon gyakori csigacse-re nagy időveszteséggel jár. Nem nagyon biztatják őket, inkább a csigacsere gyorsítását ajánlják nekik.
Az egyre dráguló energia és a környezetvédelmi megfontolások következtében egyre több válla-lat kezdett el foglalkozni az egységnyi termék előállításához szükséges energia mennyiségének csökkentésével. Egyrészt a gépgyártók is erre törekednek új fejlesztéseiknél, másrészt a mű-anyag-feldolgozó üzemek is sokat tehetnek egy megfelelő energiamenedzsment bevezetésével.
A vezérlőrendszerekkel ma már a granulátorok is az „intelligens” fröccsöntő üzem részei. Az alábbiakban a granulátorok vezérlőegységeit gyártó cégek újdonságait ismertetjük. Másik té-mánk a granulátorok vágókéseinek beállításával, karban tartartásával foglalkozik.
A folyékony adalékok alkalmazásának a műanyag-feldolgozásban számos előnye lehet, de jó, ha a feldolgozó tisztában van azzal, hogyan kell őket kezelni. Mindenekelőtt a kompaundáláskor alkalmazott adagoló kiválasztásakor érdemes szakértővel konzultálni. Ma már több cég gyárt ilyen adagolókat, és ezek sokféle változata közül lehet az optimálisat kiválasztani.
Pultrudálással alapvetően egyirányban rendeződő szálakkal erősített egyenes és merev profilo-kat gyártanak. A szálak átitatására eredetileg hőre keményedő gyantát használtak, ma már hőre lágyuló polimerekkel is készülnek pultrudált termékek. Erre a viszonylag egyszerű és költségta-karékos technológiára nagyobb volna az igény, ha nem csak egyenes, hanem pl. hajlított termé-keket is lehetne készíteni vele. Az első termék, egy gépkocsiütköző már a piacon van, és vannak további ötletek is.
A nagy műanyag alapanyaggyártók és kompaundáló cégek egyre nagyobb része kezdett bele a 3D nyomtatáshoz szükséges alapanyagok fejlesztésébe és gyártásába, ami jól jelzi, hogy a tech-nológia elérte az ipari érettséget. Ezzel párhuzamosan a nyomtatókat gyártó cégek is egyre újabb, a tömegtermelést is lehetővé tevő berendezéseket fejlesztenek, gyakran stratégiai szövet-ségre lépve az alapanyag gyártókkal.
A Victrex GmbH (Hofheim am Taunus) az új PAEK poli (aril-éter-keton) az AM 200 huzalt kimagaslóan jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, nagy teljesítményű alkatré-szek 3D nyomtatásához fejlesztette ki. Az új PAEK huzal kopásálló, hőálló, valamint folya-dékokkal, vegyszerekkel szemben ellenálló.
A poliuretánok termelése és alkalmazása folyamatosan nőtt a járvány előtti években. Ázsia és ezen belül Kína szerepe egyre jelentősebb. A gyártók növelik a mennyiséget és új termékeket, technológiákat is fejlesztenek.
A török műanyagipari ágazat viszonylag biztonságosan vészelte át a 2020 évet, de a műanyag-feldolgozási kapacitás kihasználása mérséklődött. Az előállított műanyagtermékek legnagyobb részét a csomagolóiparban, építőiparban használják fel, a járműipari alkalmazás viszont a gép-jármű gyártás csökkenése miatt jelentős mértékben visszaesett. Mivel hiányzó polimer termé-kek, nyersanyagok akadályozzák a török műanyagipar fejlődését, ezért 2020-ban a korábbi évekhez képest nagyobb tételben szorult importra. A Petkinben létrehozott integrált petrolké-miai beruházással az ország importfüggése csökkent. Az új feldolgozógépek iránti igények 2020-ban a korábbi évekhez képest nagymértékben növekedtek.
A ma már a flexibilis csomagolások fóliáinak és eszközeinek egyik fő globális gyártója a kisebb gyártókat sorozatban felvásárolva és termékeit folyamatosan fejlesztve, emellett vásárlóit egy kisvállalat gyorsaságával, bátorságával és megbízhatóságával toborozva érte el sikereit. A kö-vetkezőkben ennek történetét mutatjuk be.
2021-július 1-jén életbe lépett az EU legújabb direktívája, amelynek alapján 2030-ig fokozatosan be akarják tiltani az egyszeri használatra szánt műanyag termékeket a piacon, és helyettük kör-nyezetkímélőbbnek tartott eszközöket kívánnak bevezetni. A tilalom elsősorban a csomagoló-ipart érinti. Ezzel elsősorban az vizekben és a természetben egyre erősebben felhalmozódó hul-ladék mennyiségét kívánnák csökkenteni. A németországi csomagolóipar és a hulladékhasznosí-tók egyetértenek a kitűzött céllal, de erősen kritizálják a direktívában megfogalmazott előíráso-kat. A papíripar is tiltakozik.
