A PTFE („teflon”) kivételesen széles hőmérséklet-tartományban alkalmazható, nagyon kis súrlódású és szinte minden vegyszernek ellenálló műanyag. Komoly hátrá-nya, hogy nem dolgozható fel a hőre lágyuló műanyagokhoz alkalmazott jól bejáratott eljárásokkal. Ezt a polimert érdemes közelebbről szemügyre venni
Az egyre vékonyabb fóliák gyártásához új adalékokat fejlesztettek ki, amelyek a fólia súrlódását beállítják, a sztatikus feltöltődést, a fólia párásodását megakadályozzák. Ter-jed a hamisítás elleni védelmet nyújtó adalékok kínálata is. Az újdonságok között barrier hatású mesterkeverékeket és a reciklátumok minőségét javító adalékokat is talá-lunk.
A fröccsöntő iparág megújulás előtt áll, amelyben az Industry 4.0, vagyis a digitalizáció és automatizálás kulcsszerepet játszik a különböző, a szerszámokat és gépeket érintő innovációk mellett. A fröccsöntés és a 3D nyomtatás alapú prototípus gyártás várhatóan egyre inkább szolgáltatás jellegűvé alakul. A drága anyagokból készülő, kisméretű al-katrészek gazdaságos gyártásához jól bevált a speciális, kisméretű fröccsgépek alkalma-zása. A fröccsöntő iparágban az elkövetkező 5 év során átlagosan 6%/év növekedés vár-ható.
A világ nyersanyagforrásainak apadása és a hulladékképződés visszaszorítása egyaránt elkerülhetetlenné teszi a különböző termékek anyagának visszaforgatását az ipari gyár-tásba. Ezt a „körkörös gazdaságot” elsőként a műanyagiparban akarják megvalósítani. A végső cél az, hogy műanyag egyáltalán ne kerüljön a szemétlerakókba és csak nagyon kis hányadát égessék el, hanem a hulladék megfelelő granulálása és megtisztítása után azt ismét műanyagként használják fel. A feldolgozógépek gyártói ehhez egyre jobb ha-tásfokú berendezéseket kínálnak.
A kétkomponenses fröccsöntés módosított változatával egy technológiai lépésben végez-hető a fröccsöntött alkatrészek bevonása egy vékony PUR lakkréteggel, ami olcsóbb és növeli a gyártás üzembiztonságát. Az öt cég együttműködésével kifejlesztett, az Engel Clearmelt eljárásán alapuló technológiával az autóipar követelményeinek megfelelő al-katrészek gyárthatók, de a módszer más alkalmazásoknál is sikerre számíthat.
A 3D nyomtatás kezd komoly tényezővé válni a műanyag és a fém termékek kifejleszté-sénél és gyártásánál. Több, kisebb szériákat és egyedi termékeket gyártó iparágban az így készülő alkatrészek és végtermékek jelentős részarányt képviselnek. Az additív gyár-tástechnológia továbbra is dinamikusan fejlődik, mind a feldolgozható anyagok, mind pedig a gyártó berendezések innovációi révén. Megjelentek az első hibrid, a 3D nyomta-tást a hagyományos technológiákkal ötvöző kísérleti berendezések is, és amerikai kuta-tók ultra nagy gyártási sebességű lézer litográfiás eljárást fejlesztettek ki.
A műszaki műanyag félkész termékekből gyakran forgácsolással alakítják ki a készter-mékeket. A műanyagok forgácsolásánál leggyakrabban a fúrást, fűrészelést és a menet-vágást alkalmazzák, de marás és esztergálás is szóba jöhet. Erősített vagy töltött alap-anyagoknál a forgácsolás körülményeire különösen figyelni kell.
A műanyag építő elemek funkcionalizálásában új lehetőséget nyitnak meg a fényvezető optikai szálak, aminek elsősorban a tervezők örülhetnek. Finom kontúrokat, fényeffektusokat érhetnek el különböző műanyag termékekben, és ezzel fokozhatják az olyan termékek marketing értékét, mint a sporteszközök vagy az autók. Alkalmazá-sukkal a klasszikus megvilágítási megoldásokkal szemben finomabb, keskenyebb vo-nalakat, ábrákat tudnak megjeleníteni. A világító szálak műanyagipari alkalmazásának segítésére a Fraunhofer Intézet és a Chemnitzi Műegyetem kutatói közös kutatási pro-jektben vizsgálták azt, hogy a különböző feldolgozási technológiákba hogyan építhető be a világító szálak alkalmazása.
A műanyag csöveket széleskörűen alkalmazzák, ezért mind az alapanyagokat, mind a gyártási technológiákat intenzíven fejlesztik. A bordás csövek átmérője egyre nagyobb, gyártási sebességük egyre gyorsabb, és reciklálásukhoz is megfelelő, nagy teljesítményű gyártósorok állnak rendelkezésre. A szennyvízelvezetés csöveit egyre inkább árokásás nélküli technológiával fektetik le. Ezeknél az alkalmazásoknál a PE100 alapanyag terje-dése figyelhető meg.
A csomagolástechnikában egyre gyakrabban alkalmazzák a fóliás csomagolást. Az élel-miszeriparban pl. az a fontos, hogy a talpas zacskó vagy a két végén lehegesztett fólia biztosan zárjon, amíg a polcon van, de a megvásárolt áruhoz könnyen hozzá lehessen jutni a fólia elszakítása nélkül, azaz a hegesztési varrat ne legyen se túl erős, se túl gyen-ge. A gyógyszerek és egészségügyi eszközök gyártóinak viszont a tisztaság mindennél fontosabb, és elvárják, hogy tisztatérben előállított termékeik szennyezésmentességét a csomagolás ne veszélyeztesse.
Napjainkban az épületek hőszigetelése már rutinszerű műveletnek számít. Erre a célra sokféle anyag áll rendelkezésre, amelyek közül a polisztirol habok különböző típusai rendkívül népszerűek.
Dr.-Ing. Christian Bonten, a Műanyagipari Intézet (IKT) vezetője a műanyagok jelenle-gi helyzetéről fejti ki gondolatait a K-ZEITUNG 50. születésnapja alkalmából. A „műanyagmentes háztartás” fogalom megjelenése és egyre szélesebb körű el-terjedése a köztudatban, valamint a műanyag csomagolásokat illető egyre hangosabb, nem csillapodó nyilvános kritikus visszhang elgondolkoztatja az egész szakágazatot.
