2018. február 25–28. között az SPE rendezésében tartott nemzetközi konferencián bebi-zonyosodott, hogy a poliolefinek gyártásának és választékának bővülése, a gyártástech-nológiák és az ezekhez használt katalizátorok fejlesztése töretlen. A konferencián az elő-adások többsége a gépkocsigyártás számára kifejlesztett új ütésálló polipropilének és a csomagolástechnikának szánt korszerű PE-LLD-k új technológiáiról és katalizátorairól szólt. A befektetők bíznak a poliolefinek további sikereiben; csupán Észak-Amerikában 2017 és 2019 között ennek a polimercsaládnak a gyártókapacitása több mint évi 8 millió tonnával, 2021-ig újabb 6 millió tonnával növekszik meg.
A hőformázást – hasonlóan a többi műanyag-feldolgozó eljáráshoz – folyamatosan fej-lesztik. A fejlesztés egyaránt kiterjed az alapanyagokra, a technológiára és a gyártóbe-rendezésekre. A következőkben bemutatunk néhány újdonságot, amelyet a 2018-as NPE-n, Észak-Amerika legnagyobb műanyag-kiállításán lehetett látni. Bemutatjuk azt is, hogy egy konferencián hogyan vázolták fel a hőformázás várható jövőjét az Ipar 4.0 korában, amikor a felsoroltak mellett még a visszaforgatás lehetőségeit és az ökológiai szempontokat is az eddigieknél erősebben figyelembe kell majd venni.
Az öntött PA6 mechanikai megmunkálása során keletkező hulladékok értékes tulajdon-ságokkal rendelkeznek. Ezért indultak kutatások a hulladékok reciklálására. Német kutatók kétféle adalékkal végzett kutatásai már sikerre vezettek.
Egy osztrák szerszámgyártó cég nyílt napján mutatta be új teljesen automatikus fém-forgácsoló műhelyét, informatikai újdonságait, a 3D nyomtatással készülő speciális fröccsszerszám alkatrészeket, továbbá a jelenleg kipróbálási stádiumban lévő nyitott forrócsatornás fúvóka (FDU) rendszerüket, amelynek használata rövidebb ciklusidőt és energiamegtakarítást eredményez. Egy német, fröccsöntéssel is foglalkozó cég új, szaba-dalmaztatott eljárásával lehetségessé vált a bevonatos üveg optikai szűrők foglalatát – szerelt fém alkatrészek helyett – műanyag ráfröccsöntéssel, egy lépésben előállítani.
A vékony falú fröccsöntési technológia fejlesztései számos iparágban – különösen a cso-magolási szegmensben – teszik lehetővé az anyagköltségek és a ciklusidők csökkentését, valamint az egyre igényesebb és könnyű termékek gyártását. Az alábbiakban a vezető fröccsgépgyártók ez irányú fejlesztéseit ismertetjük. Az egyadagos kávékapszulák iránti növekvő igény a kofröccsöntés technológia fejlesztésére hatott pozitívan.
A megújuló forrásból származó szálak egylépéses kompaundálási technológiájára új kísérleti berendezést fejlesztettek ki német szakemberek. Az autóipar érdeklődését jelzi az ilyenfajta kompaundok iránt, hogy hosszas vizsgálódás és megfelelő eredmény után belevágnak a futó szériatípusokba való alkalmazásuknak.
Az egész világon rohamosan (28%/év) terjedt a 3D nyomtatás néven közismert additív gyártástechnológia különböző eljárásainak használata. Folyamatosan bővül az alkal-mazható alapanyagok köre, nő az előállítás sebessége és a legyártható darabok mérete, továbbá új működési elveken alapuló eljárásokat dolgoznak ki. A legnagyobb változás az, hogy 2016-ban a 3D nyomtatással legyártott funkcionális alkatrészek darabszáma már meghaladta a prototípus készítését. A 3D nyomtatáshoz használatos szinterporok felhasználásának növekedése 2017-2025 között évente várhatóan 20% felett lesz.
A KVT-Fastening GmbH (Illerrieden, Németország) a különböző anyagok ösz-szeépítésének a specialistája. Egy újabban kifejlesztett technológiájával többféle anyagból felépített könnyűszerkezetes elemek és szendvicsszerkezetek hegesztésére fejlesztett ki tartós erő- és alakzáró kötést szavatoló új eljárást. (Az erőzáró – németül kraftschlüssig – kötés legalább két különböző elemet úgy tart össze, hogy azok normál nyomás hatására nem képesek egymáshoz képest elmozdulni; az alakzáró – németül formschlüßig – kötésben pedig legalább két elemet úgy erősítenek össze, hogy azok roncsolás nélkül nem választhatók el.
A mezőgazdasági gépeket és tartozékaikat gyártó nagyvállalatok egyre nagyobb mér-tékben aknázzák ki a műanyagok bevezetésével elérhető műszaki és gazdasági előnyö-ket. A műanyagok, illetve műanyag alkatrészek bővítik a gépesítéssel elvégezhető mező-gazdasági feladatokat, új távlatokat nyitnak meg, és korábban elképzelhetetlen mérték-ben növelik meg a munka hatékonyságát.
A Coca-Cola Magyarország Kft. 20%-kal csökkenti a műanyag palackjai töme-gét és 40%-ra növeli azok újrahasznosítási részarányát 2020-ra. A hamarosan befeje-ződő programban 500 millió forintot költenek innovatív, környezetkímélő csomagolási technológiák bevezetésére. Ennek részeként, többek között, az idén 10%-kal csökken a NaturAqua ásványvizek, az év második felétől pedig 13%-kal a 0,5 literes üdítőitalos palackok tömege. Az intézkedések hatására összességében 4%-kal csökken a cég által felhasznált műanyag mennyisége.
A körkörös gazdaság megvalósításának egyik legkorábban megvalósítható eszköze lehet a műanyagok, ezen belül a műanyag csomagolóeszközök anyagának visszaforgatása a gyártásba. A műanyagok sokfélesége miatt azonban ez nem is olyan egyszerű, és ha új-rafeldolgozásra alkalmatlan anyag kerül a reciklálás anyagáramába, több lesz a kár, mint a haszon. Az EU ezért a közelmúltban megalapította a RecyClass csoportot, amely máris kiadott egy útmutatót, amelynek segítségével laboratóriumi vizsgálatok alapján kiszűrhetők a visszaforgatásra alkalmatlan PE-fóliák.
Az Európai Parlament 2018. október 24-én hatalmas többséggel, 571:53 arány-ban elfogadott határozata alapján 2021-től betiltanák az egyszer használatos műanya-gokat, többek között a fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat.
A mezőgazdasági gépek alkatrészein jelentős kopás figyelhető meg. Ez a kopás a növé-nyekkel, valamint a talajrészecskékkel való súrlódás következtében jön létre, és jelentős anyagi károkat eredményez. Napjainkban a polimermátrixú kompozitok nagy szerepet játszanak bizonyos gyorsan kopó acél elemek cseréjében, ezen anyagok kiváló tulajdon-ságai miatt. Az acél gépelemek cseréje növelheti a szerkezet élettartamát nemcsak kopá-si szempontból, de azért is, mert a polimermátrixú kompozit anyagok korrózió állóbbak és könnyebbek. Jelen kutatás öt potenciálian alkalmazható kompozit anyagot vizsgál acélok helyettesítésére, abráziós kopásállósági szempontból.
