A többfészkes fröccsöntő szerszámok fészkeihez vezető elosztócsatornákat nem elegendő geometriailag kiegyensúlyozni, és még kevésbé kielégítő eredményt ad a folyási utak beszűkítésével elért látszólagos folyási egyensúly kialakítása. Hidegcsatornás szerszámoknál a Hagen-Poiseuille törvény alkalmazásán alapuló reológiai kiegyensúlyozás jelenti a megnyugtató megoldást. Forrócsatornás szerszámok esetén egyes fészkek lezárásával is lehetséges jó minőségű termékeket gyártani, ha a fészkeket megfelelő érzékelőkkel látják el és korszerű számítógépes szabályozó rendszert alkalmaznak.
A speciális fröccsöntési technikák közül figyelemre méltók a gázzal segített eljárások. A következőkben bemutatjuk a habfröccsöntést, az ezzel gyártott termékek a külső tömör réteg alatt mikropórusos szerkezetet tartalmaznak A GIT eljárásban a fröccsöntött darabok belsejében gáznyomással üreget képeznek. Mindkét technológiával csökken az anyagfelhasználás, könnyebbek lesznek a termékek, ami gazdaságilag előnyös és kedvezően hat a környezetre is.
A gép- és szerszámgyártók elsősorban „okos” eszközök és megoldások felhasználásával növelik berendezéseik költséghatékonyságát, termelékenységét és javítják a termék minőségét. A műanyag fóliákhoz alkalmazott új adalékanyagok is sokféle probléma megoldásához nyújtanak segítséget, mint amilyen az elektrosztatikus feltöltődés, a felületi vízgőz- kondenzáció, az összetapadás, és a lakossági hulladékból visszanyert anyagok esetében a szagkibocsátás.
A német LamiPreg eljárással egylépéses, folyamatos és ezért költséghatékony technológiával lehet hőre lágyuló műanyag lemezeket és fém fóliákat egymásra laminálni, illetve üvegszálas és szénszálas szöveteket műanyaggal impregnálni. A hőre lágyuló műanyagokba hibrid fröccsöntéssel beágyazott fémbetéteket tartalmazó alkatrészek jelentős tömegcsökkentést tesznek lehetővé. A betétek és a műanyag jó tapadását a megfelelő konstrukció mellett tapadásközvetítő anyagok alkalmazásával lehet javítani.
Nagy méretű műanyag elemek gyártása vált lehetővé termoplasztikus, szállal erősített akrilgyanták kifejlesztésével. A hőre keményedő epoxigyanta-alapú kompozitokhoz képest mind feldolgozástechnikai, mind a terméktulajdonságok tekintetében versenyképes kompozitot sikerült előállítani.
A műanyagok jó hőszigetelők, de bizonyos alkalmazásoknál nagyobb hővezető képességre van szükség. Speciális adalékok bekeverésével nagyságrendileg meg lehet növelni a hővezető képességet anélkül, hogy a többi előnyös tulajdonság számottevő mértékben romlana. Ezáltal a hagyományos, fém hűtőelemeket is tartalmazó megoldásokhoz képest nagyobb termelékenység, tömeg- és költségcsökkenés érhető el.
A műanyagok alkalmazása szempontjából fontos ismerni az alapanyag kúszási tulajdonságait, a mechanikai jellemzők közül pedig a rugalmassági modulust. A vizsgálati hőmérséklet és a terhelés időtartama az a két paraméter, amelyek hatását érdemes górcső alá venni.
Extrém körülmények között – tengervízbe süllyesztve, az olajkitermelésben, föld alatti gáz- és vízvezetékként – egyre gyakrabban alkalmaznak hőre lágyuló műanyag csöveket, ott is, ahol eddig inkább a hőre keményedő műanyagokban bíztak meg. A hőre lágyuló műanyag csövek ugyanis hajlékonyabbak, dobra tekerhetők, emiatt nagyobb hosszúságban fektethetők le, kevesebb csatlakozást kell kiépíteni, emellett könnyebbek, ami a szállításkor és a szereléskor is előnyös.
A szakemberek nemcsak a műanyaggyártó és -feldolgozó iparban serénykednek, hogy a már küszöbön álló negyedik ipari forradalom időszakában is talpon tudjanak maradni, de az adalékgyártók sem pihennek. Az elmúlt évben is számos új terméket hoztak forgalomba, emellett növelik gyártókapacitásaikat és jelentős változásokat vezetnek be gyártástechnológiáikban. A publikáció 1. részében egy tanulmány alapján mutatjuk be az adalékgyártók legfontosabb fejlesztési irányzatait és – a teljesség igénye nélkül – legfrissebb termékeit. A folyóiratunk következő számában olvasható 2. részben a fehér színű műanyagok legfontosabb pigmentjének, a titán-dioxidnak a „titkait” leplezzük le.
Műanyagok nélkül a sport nem tartana ott, ahol tart. A műanyagokból készített eszközök megnövelik az emberi teljesítményt, az atléták az újabb és könnyebb sportcipőkben gyorsabban futnak, az ugrók nagyobbat ugranak, a focisták a sáros pálya helyett műfüves pályákon rúgják a labdát, a védőöltözetek és védőfelszerelések ritkábbá teszi a sérüléseket, a stadionok egyre futurisztikusabbak és átlátszóbbak.
Az Avantium és a BASF közös vállalatot alapított furándikarbonsav és poli(etilén-furanoát) gyártására Az Avantium (Amsterdam, Hollandia) és a BASF (Ludwigshafen, Németország) Synvina néven közös vállalatot alapított Amsterdamban megújuló forrásból (növényi eredetű fruktózból) származó furándikarbonsav (FDCS) és ennek felhasználásával egy új polimer, poli(etilén-furanoát) (PEF) gyártására. A BASF antwerpeni telephelyén (Belgium) egy 50 000 t/év kapacitású FDCS gyártóüzemet építenek, amelyben az Avantium korábban kidolgozott, de azóta továbbfejlesztett technológiáját fogják alkalmazni. Ezen a telephelyen PEF poliésztert is fognak előállítani. Ezzel a beruházással a Synvina a világ vezető FDCS és PEF gyártójává válik. A későbbiekben a gyártástechnológia licencét is meg lehet majd vásárolni.
Az Audi Hungária Zrt. 2017 nyarán megkezdi az elektromotorok és egy új járműmodell gyártását Az Audi Hungária Zrt.-nél 2017 nyarán indítják el az Audi Q3-as modell egyes elemeinek gyártását. Az Audi Q3-as sorozatgyártása 2018-ban, az Audi Q4-es típusé 2019-ben kezdődhet el Győrben. Az Audi első akkumulátoros autóihoz a teljes hajtástechnika Magyarországról kerül ki a jövőben.
Az európai műanyagiparnak a társadalmi elvárások, a politika és a globális verseny okozta feszültségek légkörében kell helytállnia. A német műanyaggyártók szövetségének (PlasticsEurope Deutschland) 2016 áprilisában tartott szakmai sajtókonferenciáján elsősorban az EU új körkörös anyaggazdálkodási „csomagjáról”, Kína piaci hatalmának növekedéséről és az építészek műanyagokról való ismereteinek bővítéséről vitatkoztak.
Néhány műanyagfajta (pl. a PET, a PE-HD) már része a körkörös anyagforgalomnak, mások hulladékát viszont nehézkes visszagyűjtésük, formájuk, szerkezetük vagy anyagi tulajdonságaik miatt jelenleg még legtöbbször szemétlerakókba viszik. Erre már nem sokáig lesz lehetőség, ezért a kutatók nagy erőfeszítéseket tesznek az ilyen hulladék újrafeldolgozásának megoldására. Egyik nagy csoportja az ilyen hulladéknak az előrecsomagolt áruk zacskója, a másik a kiselejtezett PVC-padló.
A PlasticsEuropa célja a nulla tolerancia alkalmazása a műanyaghulladék lerakóba helyezésével szemben. És minden erővel meg kell akadályozni, hogy ilyen hulladék a tengerbe kerüljön.
