A mai fröccsgépek alapvető funkciójuk, azaz a műanyagok formázása mellett a beépített érzékelők segítségével minden egyes ciklusban mérik a folyamat paramétereit, a hőmérsékletet, a nyomást és számos más jellemzőt; ha ezek a megengedett tűrési tartományon kívül vannak, korrigálják őket, mielőtt az éppen készülő termék selejtté válna. Az adatokat tárolják, ezek később is bármikor visszakereshetők. Az ilyen fröccsgépek ezért akár mérőberendezésnek is tekinthetők. Ezt a lehetőséget kihasználva egy kutatócsoport azt elemezte, hogy valójában mekkora is a fröccsöntés reprodukálhatósága, egy másik kutatócsoport pedig már elsősorban mérőeszköznek használva a fröccsgépet hőre keményedő anyagok minőségét vizsgálja vele, mielőtt azokat feldolgozásra vinnék.
A negyedik ipari korszak, az Ipar 4.0 már megkezdődött. Először a gépgyártók ébredtek fel, és a szakmai kiállításokon megjelentek az ehhez a korszakhoz igazodó első gyártóberendezések. A feldolgozók még nem döbbentek rá arra, hogy mi előtt állnak. Pedig aki kimarad, az lemarad.
A hőformázás régi műanyag-feldolgozási technológia, de szinte kizárólag egyszerű formájú csomagolóeszközök gyártására korlátozódott. Úgy tűnik, most felfedezték, hogy más területeken is alkalmazható, és bizonyos esetekben költségtakarékosabb a fröccsöntésnél. Ezért a gépgyártók is jelentős fejlesztésekbe kezdtek, hogy kielégítsék a feldolgozók igényeit. A cikksorozat 1. részében ezeket foglaljuk össze, míg a 2. részben a szép kivágás titkait elemezzük és néhány új hőformázott terméket mutatunk be.
A feldolgozógépek kiválasztása mellett fontos, hogy az anyagszállító és keverő rendszerek is illeszkedjenek a feldolgozórendszerhez. Még tapasztalt feldolgozó szakemberek is elkövetik azt a hibát, hogy nem gondolják át valamennyi szempontot, amely befolyásolja a termelés zavartalanságát, a termék minőségét.
A Düsseldorfban megrendezett K 2016 kiállításon a műanyagok keverésével kapcsolatos legújabb fejlesztéseket is bemutatták. A sláger a folyamat automatizálása volt.
A biopolimerek gyártásának hajtóereje jelenleg nem annyira a fosszilis anyagforrások kiapadása, inkább a környezet védelme. Úgy tűnik, hogy 2016 után a biobázisú polimerek gyártása kicsit felgyorsul. Ezeknek a polimereknek sokféle fajtája van, érdekes módon a következő években nem a biodegradálható típusok iránti kereslet növekszik erőteljesebben, hanem a részlegesen biobázisú, nem degradálódó PET-é. A piacon a közeljövőben néhány egészen új biopolimer megjelenése is várható.
A korom a műanyagok fontos és egyelőre nélkülözhetetlen segédanyaga, habár gyártása és használata egészségügyi szempontból odafigyelést igényel. Legfontosabb a rákkeltő policiklikus aromás szénhidrogének keletkezésének és a végtermékben való előfordulásának ellenőrzése és megengedett szintre csökkentése, de foglalkoznak a gyártás energiaigényének csökkentésével és alternatív nyersanyagok, köztük a használt gumiabroncsok alapanyagként való felhasználásával is.
A kompozitokba a polimermátrix és az erősítőszálak (töltőanyagok) jobb egymáshoz tapadása érdekében felületmódosító adalékokat kevernek be. E téren állandó fejlesztések folynak, melyek közül számosat a 2016 októberében tartott düsseldorfi K2016 kiállításon mutattak be. A villamosan szigetelő, de jó hővezető képességet kölcsönző adalékokkal ellátott műanyagok egyre nagyobb szerepet játszanak a világítástechnikában és a különböző elektronikus és elektromos eszközök gyártásában, mivel az aktív elemek hűtését is elvégzik.
A műanyagok vizsgálatával foglalkozó szakemberek jól tudják, milyen fontos a vizsgálati eredmények értékelésénél a vizsgálati körülmények figyelembevétele. A feldolgozó és a műanyagokat alkalmazó szakemberek azonban az anyagtípusokat jellemző adatlapokon e tekintetben mégis sokszor találkoznak hiányos adatszolgáltatással.
A műszaki műanyagok között legnagyobb mennyiségben a poliamidokat alkalmazzák, amelyek különböző kémiai felépítésű anyagokat jelentenek. A fejlesztések az autóipar számára a motortérben alkalmazható típusok kidolgozására irányulnak, az E+E ipar nagy hőállóságú, égésgátolt típusokat igényel. A LED világítástechnikához hővezető kompaundokra van szükség.
Európa 20%-kal növeli a Rohacell szerkezeti hab termelését az Evonik Az Evonik Resource Efficiency (Darmstadt) a nagy teljesítményű Rohacell PMI polimetakrilimid szerkezeti hab termelési kapacitásának 20%-os növelését jelentette be. A konszern a beruházást a Rohacell hab iránti kereslet növekedésével indokolta. Az első lépésben tervezett új gyártórészleg beüzemelésének időpontja 2017 második féléve.
A műanyag-feldolgozó ipar egyike a legtöbb energiát fogyasztó ipari ágazatoknak, becslések szerint ez használja fel a világ teljes energiatermelésének 4%-át. Csökkentése a terület fejlesztőinek fontos feladata. Az Európai Bizottság és az USA kormánya ezért széles körben kezdeményezi a műanyagiparban végrehajtandó energiacsökkentésre irányuló törekvéseket.
A műanyag-feldolgozás energiahatékonyságát az 1 kg műanyag feldolgozásához szükséges energia alapján szokás megítélni. A Duisburgi Egyetem kutatói szerint reálisabb értékeket lehetne kapni, ha a felhasznált energia mennyiségét a termékegységre vetítenék.
