Az extrúzió során a műanyag felhevítése jórészt a súrlódás által, mechanikai energia bevitelével történik. A csiga geometriájának helyes kialakítása nagy hatással van a folyamat hatékonyságára, különös fontossága van a barrier és a keverő csigaszakaszok helyes méretezésének. A hulladék visszadolgozása gazdasági kényszer, de az óhatatlanul fellépő degradáció miatt csak megfelelő üzemvitellel lehet állandó minőségű terméket és stabil feldolgozási paramétereket biztosítani.
Amikor a reaktorból kikerül a polimer, az nem alkalmas sem a feldolgozásra, sem az alkalmazásra. Ezért különféle adalékokat – stabilizátort, csúsztatót, színezéket, töltőanyagot stb. – kevernek hozzá. A kompaundálás alapvetően határozza meg a műanyag tulajdonságait, ezért nagy szakértelmet igényel. A technológiát és a szükséges gépi eszközöket is folyamatosan fejlesztik. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül erről adunk rövid áttekintést.
A korszerű üzemvezetés az együttműködésen alapul. A szoros kapcsolat nemcsak az egyes üzemrészek között elengedhetetlen, de el kell érni, hogy a vállalat valamennyi dolgozója munkatársnak érezze magát, és javaslatai eljussanak egészen a csúcsig.
Az autógyártók fejlesztőinek ma az a fő feladata, hogy csökkentsék a gépkocsik tömegét, ebből következően csökkentsék az üzemanyag-felhasználást és a CO2-emissziót. Ebben legjobb partnereik a műanyag-feldolgozók, ezen belül is a fröccsöntők, amelyek egyre jobb anyagokból készítik a fémek helyettesítésére alkalmas műanyag alkatrészeket. Az autógyártók nagyon igényesek, de partnereik mindent megtesznek, hogy ezeket az igényeket kielégítsék. Ez persze nem mindig könnyű. A következőkben bemutatjuk, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a fröccsöntő üzemek annak érdekében, hogy a legmegbízhatóbb szerszámokban gyártsák az autóalkatrészeket, és azt is, hogy hogyan szeretnék erőfeszítéseikért megkapni ezekért a joggal kiérdemelt árat.
Többrétegű csövek PP-PA kombinációval Az Evonik cég a „Műanyagok alkalmazása az autóiparban” VDI Kongresszuson jelentette be autók hűtőfolyadékának szállítására kifejlesztett műanyagrendszerét. Az akár 30 méter hosszú vezetékek – kiváltképp a hibrid és az elektromos autókban – jelentős tömeget képviselnek.
A polisztirolok ára 2015 augusztusa és októbere között 20,1, illetve 20,4%-kal csökkent, 2016. februárig már csak néhány EUR/ tonnával változott; ezt követően májusig 15,5%-kal emelkedett, majd júliusig közel 10%-kal csökkent, augusztusban nem változott. A többi megfigyelt műanyagok árához viszonyítva az árolló májusig 20%- kal kinyílt, majd júliusig 10%-ra csökkent, augusztusban nem változott.
Dinamikusan bővül a világ műanyag csomagolóanyag piaca A Zion Research Piackutató Intézet (Deerfield Beach, Florida, USA) elemezte a merev és hajlékony falú műanyag csomagolóanyagok piacát az élelmiszer, ital, ipari, háztartási, testápolási, orvosi és egyéb csomagolási alkalmazásokban, és előrejelzéseket adott a 2020-ig terjedő időszakra. Megállapították, hogy a világ műanyag csomagolóanyag piaca a 2014-es 270 milliárd dollárról (81,750 millió tonna), 2020-ra eléri a 375 milliárd dollárt. 2015 és 2020 között az éves átlagos növekedési ütem 4,8% lesz.
Az ipar folyamatosan igyekszik új fejlesztésekkel megfelelni az anyagokkal és konstrukciókkal szembeni elvárásoknak, mint pl. a költség- és tömegcsökkentés, a fenntartható fejlődés biztosítása, kisebb ökológiai lábnyom stb. Ezt részben a polimerizáció során bevezetett újításokkal, részben a polimerek adalékolásával, kompaundálásával, részben pedig a feldolgozógépek, technológiák terén bevezetett új megoldásokkal érik el. A PP alkatrészek esztétikai megjelenését javító lakkrétegek tapadását a felület előkészítésének módja mellett számos tényező befolyásolja, ezek kiterjedt vizsgálata segíti a megfelelő kompaundok kifejlesztését.
Az autógyártásban és a villamosiparban a korábbiaknál hőállóbb és nehezebben égő műanyagokra van szükség, igényeiket azonban jelenleg csak drága, ún. nagy hőállóságú és nagy teljesítményű műszaki műanyagokkal lehet kielégíteni. A poliamidgyártók saját gyártmányaik tulajdonságait próbálják az elvárások szintjére emelni, hogy ezek alkalmassá váljanak a költséges alapanyagok kiváltására.
A műanyagok vizsgálatával számos szabvány foglalkozik. Ezek egy része csak az adott országon belül érvényes, de vannak nemzetközi érvényű előírások is. A sokféleség nemcsak a szabványok számában, hanem a vizsgálati körülményekben is megmutatkozik. A vizsgálati módszerek egységesítése továbbra is törekvés, hiszen ahogy a régi mondás tartja: az almát csak almával lehet összehasonlítani.
A műanyagok feldolgozását megkönnyítik, alkalmazásukat pedig szélesítik a különböző adalékanyagok. Ebben az összeállításban olvashatnak a fénystabilizátorok, a csúsztatók, a tapadásgátlók, az antisztatikumok, az infravörös sugárzást elnyelő adalékok legújabb fejlesztéseiről.
Az orvosi műanyagok és a belőlük készített eszközök egyre fontosabbak a gyógyításban és az egészségmegőrzésben. Nélkülük számos beavatkozás egyáltalán nem vagy csak sokkal bonyolultabban, több idő- és költségráfordítással, a betegek nagyobb szenvedése árán lenne megvalósítható. Nem véletlen, hogy az alapanyaggyártók egyre több orvosi műanyagot fejlesztenek ki, amelyeket a készülékgyártók örömmel fogadnak, és amelyek gyártása meglehetősen nagy haszonnal is jár. A publikáció 1. része az előző számban (2016. 4. ) jelent meg.
A napkollektorokban a műanyagok alkalmazásának egyre nagyobb szerep jut, amelyet az EU pénzeszközökkel is támogat. A Scoop projekt 12 szereplője sikeresen fejlesztette ki a napkollektorok abszorberét poli(fenilén-szulfid)-ra alapozva.
A műszaki termékek tervezői mindig is figyelték a természetet. A repülőgépről álmodozó első próbálkozók is a madarakat akarták utánozni, de ez nem jött be. A mai tervezők a növényeket, bogarakat tanulmányozzák, mert ezek hihetetlenül fantáziadús, energiatakarékos és célszerű szerkezeteket hordoznak. Talán sikerül tanulni tőlük.
Beülünk az autóba, kávét főzünk, porszívózunk, barkácsgépekkel dolgozunk és még sok más tevékenység közben nem gondolunk arra, hogy olyan eszközöket használunk, amelyeket részben vagy egészben nyugat-európai (elsősorban német és osztrák) családi tulajdonú kis- és középvállalatok gyártanak, vagy szállítják hozzájuk a szükséges alkatrészeket.
