Felhívjuk kedves partnereink figyelmét,
hogy vágatok elkészítését kizárólag előzetes írásos vagy telefonos megrendelés esetén, meghatározott szállítási határidővel tudjuk vállalni.
A hőre lágyuló műanyag hablemezek gyártására legtöbbször korotáló kétcsigás extrudereket alkalmaznak. Az izobután és pentán mellett egyre gyakrabban használnak szuperkritikus szén-dioxidot habosítószerként. A nagy kapacitású polisztirol hablemezt gyártó gépsorok általában egy tandem elrendezésű kétcsigás keverőextruderből és egy egycsigás hűtőextruderből tevődnek össze. A komposztálható politejsav, termoplasztikus keményítő és más speciális kopolimerhabok nehezen dolgozhatók fel, és alkalmazásuk speciális területekre koncentrálódik.
Az éles globális verseny miatt a műanyag-feldolgozók olcsóbban – elsősorban jobb energiahatékonysággal – üzemeltethető, de kifogástalanul dolgozó feldolgozógépekre vágynak. Ez különösen fontos az európai cégek számára, akik sokkal többet fizetnek az energiáért, mint észak-amerikai versenytársaik. Az európai gépgyártók igyekeznek vásárlóik igényeit kielégíteni.
A nagyon kis méretű termékek fröccsöntése rohamosan fejlődik, az új technológiák révén már 0,00001 g-nál is kisebb darabokat is gyártottak, illetve olyanokat, amelyeknek legalább egy mérete kisebb, mint 1 μm. Egyre több cég kínál nagyon kis ömledékmennyiségek pontos adagolására alkalmas berendezést. Egyes esetekben a fröccssajtolás miniatürizált változatát alkalmazzák. A kis méretekhez szükséges speciális szerszámkészítési technológiák is erőteljesen fejlődnek.
A fröccsöntött termékek címkézéséhez többnyira valamilyen ragasztót használnak, de ezek az apoláros és gyengén tapadó poliolefinekről hamar leeshetnek. Egy amerikai cég a hagyományos fűtött bélyeges címkézés egy új változatával eltávolíthatatlan grafikát visz fel a PE és PP formadarabokra. Három európai cég pedig közösen fejlesztett ki egy rendkívül vékony falú PP poharat, amelyen az IML technikával felvitt címke is hozzájárul a pohár alakjának stabilitásához.
Pár évvel ezelőtt a többrétegű fóliák néhány rétegből épültek fel, manapság pedig a 9 vagy a 11-rétegű fóliáknál tartanak a fejlesztések. Az egyre több réteget tartalmazó fólia nemcsak nagyobb használati értékkel bír, hanem gyártása is gazdaságosabb a korábbiaknál. A nagy léptékű fejlesztéseket a flexibilis csomagolások piacának évi közel 5%-os növekedése alapozza meg.
Ha egy lépésben végzik a fröccsöntést és lakkozást, a megfelelő lakk kiválasztása igen fontos. Újabban a kétkomponensű polikarbamidlakk vizsgázott sikeresen ebben a technológiában. Eddig a hőre keményedő gyantákkal készített kompozitok alkalmazásának egyik korlátja a gyanták hosszú térhálósodási ideje volt, amelyet új gyantatípusokkal sikerült 2 perc alá szorítani. Ezzel akár több százezres darabszámok is elérhetők gazdaságosan, ami lehetővé teszi az autóipari felhasználást is.
Élelmiszerek csomagolásához, a termékek megfelelő idejű szavatosságának biztosításához sokszor kell oxigénzáró csomagolóanyagokat használni. Ezt a követelményt csak néhány műanyag (EVOH, PVDC, PA) teljesíti. Egy új eljárás szerint plazmatechnológia segítségével üvegszerűen átlátszó vékony bevonatot visznek fel a műanyagok felületére, amely az oxigénzáró képességet esetenként nagyságrendekkel képes növelni.
Az elmúlt egy évben a polisztirolok ára 2015 áprilisában volt a csúcson, ekkor a PS normál tonnája 1965, a PS ütésállóé 2065 EUR volt. Ezután az ár folyamatosan morzsolódott: 2016 februárjában 1570, ill. 1650 EUR-ig; márciusban viszont 5,1, illetve 5,4%-kal emelkedett. A polisztirolok és a többi megfigyelt műanyagok ára közötti árolló, átmeneti csökkenést követően, márciusban kissé ismét nyílt.
India egyike a világ leggyorsabban növekvő gazdaságainak. Ez alól nem kivétel a műanyagipar sem, azonban a korábbi években jelzett növekedési prognózisok egyes esetekben – pl. új fröccsgépek üzembeállítása – túlzottan optimisták.
Oroszország elvileg hatalmas piaca ellentmondásokkal terhes az alacsony olajár és az EU országok szankciói következtében. Ez utóbbi segíti a hazai termékek, így a BOPP fólia gyártását, az import helyettesítésével.
A poliamid a műszaki műanyagok egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben alkalmazott alapanyagcsaládja. Első változatát 80 éve fedezték fel, amióta fényes karriert futott be. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már nagyobb hőállóságú, átlátszóbb, jobb felületi minőséget adó termékek gyárthatók poliamidokból vagy kompaundjaikból, mint hajdanán. A poliamidok állják a versenyt a fenntarthatóság követelményeit illetően is.
A műanyag termékek roncsolásmentes vizsgálati módszereinek választéka egyre bővül. A roncsolással járó módszerekhez hasonlóan itt is az anyaghoz, az alkalmazáshoz, a várható tulajdonságromláshoz igazodó vizsgálati eljárást kell kiválasztani. Ehhez nyújt kapaszkodót az alábbi összeállítás, amely áttekinti a roncsolásmentes vizsgálati módszereket és azok alkalmazási lehetőségeit.
A kompozitok a járműgyártáson és az építőiparon kívül egyre gyakrabban jelennek meg más iparágakban is. Néhány igen szellemes és meglepő ötlet is akad az új alkalmazások között. Ezek közül mutatunk be néhányat.
A farosttal erősített hőre lágyuló műanyag kompozitok (WPC) alkalmazása világszerte rohamosan növekszik, mivel ezek az anyagok számos előnyt kínálnak mind a fához, mind pedig a hagyományos, hőre keményedő farostlemezekhez képest. Megfelelő adalékanyagokkal csökkent éghetőségű, habosított, antibakteriális stb. WPC típusok is gyárthatók. A fa mellett más növényi rostok felhasználása is elkezdődött.
Úgy tűnik, lassan lecseng a 20. század utolsó harmadát jellemző 3. ipari korszak, amelyben a gyártás nagy részét számítógéppel vezérelt gyártórendszerek és robotok végezték, és megjelentek a 21. század új, 4. ipari korszakának csírái. Ennek kiteljesedését legalább 20 évre becsülik, és akkorra a termelés ún. intelligens vagy smart gyárakban szemantikus technológiával folyik majd, ahol a kiberfizikai rendszerek – a gépek, a gyártási folyamatok, a termékek – egyetlen közös hálózatban folyamatosan kommunikálnak egymással, önmagukat korrigálják és az ember majd együtt dolgozik a géppel.
Németországban új hulladékhasznosítási törvény készül, amelynek fő célkitűzése az anyagok – közöttük a műanyagok körforgalma. Az európai műanyaggyártók törekszenek arra, hogy egyre „zöldebbek” legyenek, de kérdés, hogy törekvéseik mindig célba találnak-e.