Az épületek energiafelhasználásának csökkentésében egyre nagyobb szerephez jutnak a műanyagok. Habár Magyarországon az energia szempontjából hatékony építészeti megoldások megtérülési ideje 8–10 év, a jövőben ennek csökkenése és az ilyen építmények elterjedése várható. Az alábbiakban a fejlesztésekből mutatunk be néhányat.
A poliamid kiváló műszaki műanyag, de egyike a „legnehezebb” műanyagoknak. A fejlesztők ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a poliamidot polipropilénnel keverték össze, mégpedig kémiai kötéssel. Ha az új kompaundot még habosítják is, akár 30%-os tömegcsökkenést lehet elérni az eredeti poliamidhoz képest.
India óriási piaca és a kedvező befektetői körülmények felkeltették a beruházók érdeklődését. Korszerű technológiákkal gyártanak tömegműanyagokat. A feldolgozás kis vállalkozásokban folyik, amelyek korlátozott műszaki és pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek. A műanyag-felhasználás 60%-a csomagolástechnikai célú. A fejlett autóipar, az építőipar és a mezőgazdaság is egyre több műanyagot igényel. A fejlődés lehetőségét jelzi, hogy az egy főre jutó műanyag-felhasználás Indiában még alacsony, 10 kg/fő.
A megfigyelt műanyagok közül 2014 októbere és 2015 februárja között a polisztirolok ára 20%-kal, a polietiléneké 16-19%-kal, a polipropiléneké 21%-kal, a PVCé 10%-kal csökkent. A következő hónapokban az árak emelkedtek, a polisztiroloké a februári árakhoz viszonyítva április-májusig 30%-kal, a többi műanyag közül júniusig a polietiléneké 45–48%-kal, a polipropiléneké 40–42%-kal, a PVC-é 6%-kal.
Olaszország Európa harmadik legnagyobb gazdasága. Műanyagipara – mind alapanyaggyártása, késztermék-előállítása és gépgyártása – is jelentős. Magyarország műanyagipara több területen kötődik Olaszországhoz, ezért sem érdektelen az olasz műanyagipar adataival megismerkedni.
Az európai alapanyaggyártók 2015 első félévében olyan sok rendkívüli leállást (vis major, force majeure) jelentettek be, ami már veszélyeztette a feldolgozók biztonságos ellátását. A probléma kezelésébe az Európai Műanyag-feldolgozók Szövetsége is beszállt.
A Kuraray a biobázisú műanyag csomagolások felé fordul A Kuraray japán műanyaggyártó cégcsoport az ausztráliai központú Plantic megvásárlásával a biobázisú műanyag csomagolások irányába bővíti termelését. A 2001- ben alapított Plantic cég az általuk szabadalmazott technológiával, keményítő alkalmazásával biobázisú műanyagot állít elő, amelyből élelmiszer-csomagolásokat készít. E téren a világ vezető cégei közé tartozik.
A termoplasztikus elasztomerek (TPE-k) köztes helyet foglalnak el a polimerek és a gumik között. Fő előnyük, hogy a gumik nehézkes feldolgozása helyett a hőre lágyuló műanyagoknál megszokott módon formázhatók. A TPE-knek ma már számos változata ismert, és egyre népszerűbbek nemcsak a felhasználók, hanem a gyártók között is, mert mindkét félnek jelentős hasznot hoznak. Az alábbiakban bemutatjuk a TPE-k múltját, jelenét és közeljövőjét (1. rész), továbbá azt, hogy merre vezethet a további útjuk (2. rész a 2016. 1. számban).
A fémek kiváltása az autóiparban napjainkban is napirenden van. A műanyagok sokrétű alkalmazása miatt egyre inkább a magas hőmérsékletnek és korróziós hatásoknak kitett alkatrészek gyártását kell megoldani, amihez különleges, nagy teljesítményű műanyagokra van szükség. Ezek egyike a poliamid, amelynek egyes aromás, erősített típusai alkalmasak motortéri alkalmazásokra is.
Diszpergálás gyors ellenőrzése ultrahangos méréssel A kompaundok feldolgozásakor a komponensek diszpergálhatósága, annak minősége nagyon fontos kritérium. A gyakorlatban elterjedt hagyományos offline mérési módszerek munka- és időigényesek, és nem alkalmasak a diszpergálás mértékének pontos ellenőrzésére. A hagyományos ellenőrzés állandó mintavételi hely kiépítését igényli a berendezésen, amelyet a feldolgozók többnyire nem alkalmaznak.
A többkomponenses fröccsöntés, vagyis amikor egy terméket többféle (esetenként csak többféle színű) műanyagból állítanak elő azok szerszámon belüli egymásra fröccsöntésével, egyre jobban elterjedő technológia. Az anyagok összehegedési szilárdsága különböző módszerekkel jelentősen megnövelhető. Újabban terjedőben vannak az ún. hibrid műanyag- feldolgozási technológiák, melyek során a fröccsöntést egy teljesen automatizált géprendszeren belül más műanyag-feldolgozási technológiákkal – pl. hőformázás, reaktív fröccsöntés (RIM) – kombinálják a tömeg- és költségcsökkentés érdekében.
Az extrudált fóliák és lemezek folyamatos vastagságmérése nem csak a termék minőségének ellenőrzésére szolgál, de felhasználható a gyártási hibák okainak beazonosítására is. Az egy percnél rövidebb időtartam alatt ismétlődő hibák okainak feltárása a mért adatok Fourier transzformációs feldolgozásával érhető el. Az extrúziós termék gyártási hibáit gyakran az anyagkomponenseket részarányosan az extruderbe juttató adagolóberendezés meghibásodására gyanakodva kezdik vizsgálni. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a betáplálandó anyagok minőségét és mennyiségét a technológiai lánc korábbi lépései (pl. az anyagszállító pneumatikus rendszer) is károsan befolyásolhatják, a hibaokok keresésekor ezeket is kellő alapossággal kell figyelembe venni.
Minden műanyag-feldolgozó technológiát folyamatosan fejlesztenek, és ebben a hőformázás sem különbözik: a legújabb gép- és anyagfejlesztések segítik a hőformázókat abban, hogy csökkentsék a termékben a feszültségeket, növeljék a kihozatalt és száműzzék a homályosságot.
Az Arburg cég új additív technológiája normál műanyag granulátumból kiindulva, apró cseppekből építi fel a terméket. Az így előállított darabok kémiai és legtöbb fizikai tulajdonsága hasonló az ugyanilyen anyagból fröccsöntöttekével. Egy német kutatócsoport olvasztott depozíciós eljárással (FDM) készített poli(éter-imid) próbatesteket. Szakítószilárdságuk jól reprodukálható és megközelíti a fröccstermékekét, de függ a rétegfelépítés és a húzófeszültség relatív irányától. UV besugárzás hatására hosszú távon elszíneződés és ridegedés lép fel. A minták hősokkal szemben érzéketlennek mutatkoztak.
A japán Mitsubishi Plastic Works bemutatta 1 l-es PET palackját, amelyet sör kiszerelésére fejlesztett ki. A japán sörgyártók különösen idegenkednek a PET csomagolástól, amelyet most a Mitsubishi egy különleges szénalapú belső bevonat felvitelével küszöbölt ki. A bevonattal a palack oxigénáteresztő képessége a tizedére csökkent.
Nyolc évvel ezelőtt indult útjára az Európai Unió vegyipari programja, a REACH (Registration, Evaluation, Authorization and Restriction of Chemicals), de útján előre nem látott nehézségek lépnek fel. Nem egyértelmű, hogy hogyan kezeljék pl. egy konzorciumba (ugyanazt a vegyi anyagot alkalmazó és regisztrációra előkészítő vállalatokból álló csoport) később belépésre jelentkező vállalatokat, és milyen módon változtassák meg emiatt a költségek elosztását. Meglehetősen nagy a zavar a nanoanyagok körül is, sőt abban sincs egység, hogy mely anyagok sorolhatók ezek közé.
A gyártási hulladékból vagy az elhasználódott műanyag termékekből visszanyert műanyagoknak csak akkor van valódi értéke, ha belőlük a friss műanyagból gyártott termékekéhez hasonló tulajdonságú termékeket lehet előállítani. Az újrafeldolgozáshoz gépi berendezéseket és technológiát kínáló cégek igyekeznek ezt lehetővé tenni. A továbbiakban egy osztrák cég két új hulladékfeldolgozó berendezését és technológiáját mutatjuk be.
A csomagolóanyagok mindennapi életünk, valamint a gazdaság fontos részét képezik. Ezen anyagok számos funkciót ellátnak, mint például a csomagolt termék biztonságos szállíthatósága, a környezettől való védelme, a vásárló tájékoztatása stb. [1, 2]. Más iparágakhoz hasonlóan a csomagolóipar is állandó fejlődés és változás alatt áll. Ezeket a tendenciákat talán a Plastics Engineering amerikai szakfolyóirat egyik vezető cikke mutatja meg számunkra a legszemléletesebben: „a műanyag csomagolások erősebbé, okosabbá és zöldebbé válnak” [3].
Az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) és az EU Miniszteri Tanácsa (EU Council of Ministers, a tagállamok miniszterelnökeinek tanácsa) háromoldalú megbeszéléseket kezdeményezett, hogy megvitassa az EU-ban forgalmazott könnyű műanyag zacskók korlátozására vonatkozó szabályozás végső szövegét.
