A flexibilis hőre lágyuló műanyag hordozóra nyomdatechnikával felvitt olcsó áramkörök, helyettesítve a merev, szilikon alapú integrált áramköröket, egyre több kereskedelmi szintű alkalmazási területre hatolnak be, mint pl. a különböző képernyők, kijelzők, energiaforrások, logikai egységek, érzékelők.
A Frankland Plastics Consulting, LLC. elnöke mindent tud, amit az extrudálásról tudni kell. Egy szakfolyóiratban megjelent cikksorozatában olyan részletekre hívja fel az extrudálók figyelmét, amelyek eddig elkerülték ezek figyelmét, vagy nem tulajdonítottak fontosságot nekik. Néhány jó tanácsa az alábbiakban olvasható.
Néhány apoláris műanyag, pl. a polietilén, polipropilén és polisztirol kivételével a hőre lágyuló műanyagok döntő többségét feldolgozásuk előtt ki kell szárítani. Ennek elmulasztása felületi hibákat okozhat, illetve a hidrolízis okozta lánctördelődés miatt a mechanikai jellemzők drasztikus romlásával járhat. A túlzott kiszárítás az ömledékviszkozitás megnövekedése miatt szintén károsíthatja a polimert. A szárítóberendezés kiválasztása, üzemeltetése és karbantartása számos problémát vet fel és megfelelő szakértelmet igényel.
A fröccsöntött és extrudált műanyag struktúrhabok nagyobb merevségük és kisebb tömegük következtében számos alkalmazási területen kínálnak előnyöket a tömör változatokhoz képest. Azonban felületük kevésbé esztétikus, és ez akadályozza még szélesebb elterjedésüket bizonyos iparágakban. A fejlesztések a szebb felület, az energiatakarékosság és a termelékenység javítására irányulnak.
A fosszilis energiahordozók árának emelkedése, illetve a környezetvédelmi meggondolások egyre nagyobb hajtóerőt kölcsönöznek az alternatív, és ezen belül is a megújuló energiaforrások alkalmazásának. A szélerőművek rohamosan terjednek, és a műanyag kompozitok egyik legnagyobb felvevőpiacát jelentik. A fejlesztések a méretnövelés mellett a hőre lágyuló kompozitok alkalmazására irányulnak.
Új kompaundok a vasúti alkalmazásokhoz Az új, 2013 óta hatályos EN 45545 számú szabványra reagált az olasz kompaundáló cég a Lati, amikor megvizsgálta a műanyagok használatának lehetőségeit a vasúti szektorban. Tanulmányt készíttetett a különböző anyagok lángállóságáról, a tűz esetén keletkező füst mérgező hatásáról és optikai sűrűségéről.
A megfigyelt műanyagok ára 2013 decembere és 2014 augusztusa között ±6%- os sávban ingadozott; augusztus és december között 7,6% és 12,2% közötti tartományban csökkent (1. táblázat, 1. ábra).
A Bayer leválasztja műanyag részlegét Nem volt teljesen váratlan, amikor a Bayer AG 2014. szeptemberében közölte, hogy leválasztja a műanyag üzletágát, a MaterialScience-t, és 2016-ban külön a tőzsdére viszi. Az elemzők dicsérik a konglomerátum felbontását, és azt, hogy az így létrejövő transzparencia megkönnyíti a vállalat értékelését.
A szakmai sajtó sokat foglalkozik Kínával, különösen olyan nagy nemzetközi esemény kapcsán, mint az évenként megrendezésre kerülő Chinaplas kiállítás. A kínai műanyagfeldolgozó ipar átalakulóban van: a mennyiségi szemléletet lassan felváltja a minőségre való törekvés és az intenzívebb fejlesztés.
A polimerek előállításához alkalmas, megújuló forrásból származó alapanyagok új tagja egy 18 szénatomot tartalmazó dikarbonsav, amelyet polikondenzálással gyártott polimerek szintéziséhez lehet felhasználni. Az ezzel a dikarbonsavval szintetizált poliamidoknak, poliuretánoknak, poliakrilátoknak számos előnyös tulajdonsága van. A megújuló források felhasználása jegyében próbálnak vegyi anyagokat (pl. tejsavat) készíteni közvetlenül metánból. Egy cég megújuló forrásként PP-ben osztrigakagylók őrleményét alkalmazza töltőanyagként.
A jó öreg PVC még mindig tartja első helyét a felhasznált műanyagok mennyiségét tekintve. Vezető helyét veszélyeztette, hogy a ftaláttípusú lágyítókat az EU Vegyi Ügynöksége, az ECHA nagy kockázatú vegyi anyagnak minősítette. Ma már a legkockázatosabb ftalátokat egyfelől más ftaláttermékekkel helyettesítették, másfelől pedig új ftalátmentes lágyítókat fejlesztettek ki.
A Szemle 2014. 3. és 6. számában megjelent cikkek folytatásaként az alábbiakban a termikus degradáció és az adalékok hatását tárgyaljuk a folyásindexre, és foglalkozunk a higroszkópos polimerek, pl. a poliamid MFI értékeinek értelmezésével.
A színek befolyásolják az ember hangulatát, érzelmeit. A pigmentgyártók minden évben új színeket „kevernek ki”, hogy a terméktervezőket ösztönözzék az új színek minél szélesebb körű bevezetésére. Az erős napsugárzástól felmelegedő autó műszerfalának hőmérséklete pl. lényegesen mérsékelhető az új innovatív pigmentekkel készült bevonatokkal a hagyományos korommal színezett bevonatok hőmérsékletéhez képest.
A társított anyagok, az ún. kompozitok fejlesztése révén ezekből ma korábban fémekből készített szerkezeteket is lehet gyártani, amelyek terhelhetősége nem kisebb a fémszerkezetekénél, de azoknál sokkal könnyebbek. Ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a közlekedési eszközökben – a repülőgépekben és a gépkocsikban, újabban a hajókban is. A szélenergia hasznosítása pedig nélkülük lehetetlen volna.
A gépkocsinak ma egyre könnyebbnek kell lennie és egyre kevesebb üzemanyagot szabad fogyasztania. Ehhez nagy segítséget adnak a műanyagok, amelyek az utastér és a karosszéria után már egyre inkább megjelennek a motor tájékán is, és számos olyan alkatrészt is készítenek belőlük, amelyet korábban csak fémből lehetett elképzelni.
A világ vezető adalékanyag-gyártóinak az alapanyaggyártók és a feldolgozók igényeit egyaránt figyelni kell, de esetenként tisztában kell lenniük az alkalmazások által támasztott követelményekkel is. Az adalékgyártók között az utóbbi években vállalatfelvásárlások miatt számos változás következett be, ami a piaci viszonyok átrendeződésével járt.
Dr. Füzes László okl. vegyészmérnök A hőre keményedő műanyagok (duroplasztok) legfontosabb sajátsága térhálós szerkezetük. A „hőre keményedő” kifejezés még azokból az időkből származik, amikor csak magas hőmérsékleten (hő hatására) játszódott le a térhálósodás, vagyis a gyanta kikeményedése. Ma már számos duroplaszttípus szobahőmérsékleten is térhálósítható, ezért a továbbiakban ezt az elnevezést használjuk.
