A földrajzilag Európától távol lévő India óriási piaca és kedvező növekedési mutatói felkeltették a beruházók érdeklődését. Az országban korszerű technológiákkal gyárta-nak műanyag alapanyagokat, a kapacitások bővítését tervezik. A feldolgozás azonban többnyire kis vállalkozásokban folyik, amelyek korlátozott műszaki és pénzügyi lehető-ségekkel rendelkeznek, és a hazai igényeknek csak 30%-át képesek biztosítani.
A Shanxi Jinhui Energy Group (Taiyuan, Shanxi) áprilisban indította 10 000 t kapacitású poli(butilénadipát-tereftalát) üzemét. A PBAT kiindulási anyagai megújuló forrásból származnak. A termékek 70%-át Európába és Dél-Koreába exportálják. A csoport 1,74 Mrd EUR árbevételt ért el 2013-ban, 7500 fővel. Fő tevékenysége a szénbányászat.
A megfigyelt műanyagok ára 2013 júniusa és 2014 júniusa között ±8% tarto-mányban ingadozott, ezen belül 2014 júniusában alig változott; a polietiléneké és a polipropiléneké 1-2%-kal emelkedett; a polisztiroloké 45 EUR/t-val (2,3%-kal), az ABS-é ennél valamivel kisebb mértékben csökkent (1. táblázat, 1. ábra).
A polipropilén különböző adalékanyagokkal történő módosításával számos területen lehet a drágább műanyagokat kiváltani, új alkalmazási területeket meghódítani. Gépko-csi-alkatrészeknél az anyagcsere – a PP kompaundok kisebb sűrűsége révén – csökkenő üzemanyag-fogyasztást eredményez.
A műanyagok mechanikai tulajdonságait hosszú idő óta alkalmazott szabványos mód-szerekkel vizsgálják és hasonlítják össze. Az így kapott és adatbankokban rendelkezésre álló adatok azonban nem feltétlenül tükrözik a műanyagokból készített formadarabok valódi tulajdonságait, ezért alkalmatlanok arra, hogy számítógépes tervezéskor előre jelezzék a formadarabok várható tulajdonságait. Két kutatócsoport a rugalmassági mo-dulus és a hornyolt próbatesten mért ütésállóság megbízhatóbb, a valósághoz közelebb álló vizsgálati eredményeket adó mérésének lehetőségeit vizsgálta.
A különböző fröccsöntő gépeken is azonos, jól reprodukálható termékminőség csak a szerszámüregbe beépített nyomás- és hőmérsékletszenzorok kombinációjával biztosítha-tó. A mechanikai szilárdság és a méretpontosság mellett az előírt felületi struktúrák, hologramok kialakítása is csak a műanyag áramlási jellemzőinek szabályozásával tart-ható kézben. Német kutatók olyan új, mindössze 10 μm vastagságú hőmérsékletszenzo-rokat fejlesztettek ki, amelyek a szerszámüreg belső felületére több ponton is felrétegelhetők.
A habfröccsöntéssel készített formadarabok tömör fedőrétege alatt mikropórusos szer-kezet található. Ez a szerkezet megőrzi a formadarabok szilárdságát, de könnyebbé, gazdaságosabbá teszi őket. Ilyen ún. integrál- vagy szerkezeti habok készíthetők kémiai vagy fizikai habosítással. Az utóbbiak közül legnépszerűbb az ún. MuCell eljárás, amelyhez a gépgyártók már jól kiérlelt gyártóberendezéseket kínálnak.
A műanyag palackok egyre népszerűbbek. Az alapanyag és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően ma már a melegen tölthető, pasztörizálható palackok gyártása is megol-dott. Az alábbiakban a berendezések gyártóinak fejlesztéseiről adunk válogatást.
A fröccsöntő üzemekben természetes jelenségnek tartják, hogy a szerszámból kivett, még meleg formadarab további hűlése közben zsugorodik, amit a szerszám méreteinek tervezésekor figyelembe kell venni. Végső méreteit a darab stabilizálódása után éri el. De hogy mikor válnak stabillá a méretek, az sok mindentől függ. Publikációnk 1. része a részlegesen kristályos polimerek zsugorodását mutatta be, a 2. rész az amorf anyagok zsugorodásával és a méretüket bizonyos körülmények között növelő polimerekkel fog-lalkozik.
Világító színező mesterkeverékek a Grafe-tól A mesterkeverékeket gyártó német Grafe csoport (Blankenheim/Weimar) olyan színezékeket kínál, amelyek bármely műanyagba keverve világítanak a sötétben, még-pedig a csillagos ég hatását keltve. Az alkalmazás funkciójától függően szabályozni lehet a világító hatás hosszát és intenzitását. Az új mesterkeverékek alkalmazhatók játékokhoz, reklámipari termékekhez, biz-tonsági jelzésekhez egyaránt.
A folyamatos fejlesztés és nem utolsósorban az EU új kémiai törvénye, a REACH miatt több korábbi adalékanyagot újra kell cserélni. Az alábbiakban a piacon megjelenő „al-ternatív” anyagokról adunk korántsem teljes áttekintést. Ezek egy részét a 2013-as düs-seldorfi műanyag-kiállításon mutatták be.
A polietilénfóliákat sokféle célra alkalmazzák a csomagolásoktól a mezőgazdaságig. A fóliák alkalmazástól függő tulajdonságait – többek között élettartamát – adalékokkal állítják be. Speciális tulajdonságok eléréséhez esetenként célszerű többrétegű fóliákat alkalmazni.
Műanyagok nélkül az orvoslás nem tartana ott, ahol jelenleg tart. Az alkalmazott mű-anyagok azonban csak alapos vizsgálatok után és szigorú szabályok betartásával kerül-hetnek be ebbe a körbe. Elengedhetetlen az anyagok biokompatibilitása; a testtel érint-kezve kívül vagy belül nem okozhatnak károsodást. Fontosak a műanyagokba kevert adalékanyagok, pl. a PVC lágyítóinak szakszerű kiválasztása. A kórházi fertőzések indokolatlanul sok ember haláláért felelősek. A baktériumok egy része már immunis a szokásos fertőtlenítőszerekre. Az újabban terjedő antimikrobiális műanyagok gátat szabhatnak a fertőzéseknek. A műanyagoknak a gyakori sterilizálást is károsodás nélkül kell elviselni.
A megújuló energiaforrások közül a nap áll az első helyen. Hasznosítása ma már sok éves gyakorlat, de ez az alternatív energia egyelőre még jóval drágább, mint a fosszilis energiaforrásból nyert energia. Kutatók serege dolgozik azon, hogy a napenergia hasz-nosítását olcsóbbá, annak eszközeit jobb hatásfokúvá tegye.
A termékek fejlesztésekor, illetve sikeres piaci bevezetésük érdekében számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek között egyre növekvő súlya van a környezetvédelmi szempontoknak. Német, osztrák és szlovén kutatók fröccstermékekre dolgoztak ki egy általános fejlesztési algoritmust, abból a célból, hogy megkönnyítsék, jól áttekinthetővé tegyék ezt a komplex folyamatot.
Az EU új iparpolitikája megteremtheti a biopolimereket gyártó európai vállalatok nö-vekedése számára. A klasszikus, általában keményítőalapú biodegradábilis, komposz-tálható polimerek mellett egyre nagyobb arányban alkalmaznak részben vagy egészben megújuló forrásból származó szénláncokat tartalmazó biopolimereket tartós használati tárgyak előállítására. E téren a politejsav és a biobázisú poliamidok vezetnek, de terjed a biobázisú butándiol felhasználásával gyártott PBT és a cellulóz-acetát fröccstípusok alkalmazása is.
A műanyagok feldolgozását számos olyan művelet kíséri, amelyek ugyan nem tartoznak szorosan a feldolgozási művelethez, de amelyek nélkül azt vagy nem lehetne megfelelő minőségben (néha egyáltalán) elvégezni vagy amelyek révén a feldolgozott termék tovább alakítható, új hasznos tulajdonságokkal látható el, esetleg tulajdonságai javulnak és így használati értéke nő. A tanulmányt a Műanyagipari Szemle nyomtatott változatában 3 részre osztva közöljük (a 2014. 4. 5. és 6. számban), a honlapon pedig – legkésőbb a III. rész megjelenésekor – teljes terjedelmében szabadon hozzáférhetővé tesszük.
