Felhívjuk kedves partnereink figyelmét,
hogy vágatok elkészítését kizárólag előzetes írásos vagy telefonos megrendelés esetén, meghatározott szállítási határidővel tudjuk vállalni.
Kétcsigás, korotáló keverőextrudereket már az 1950-es évek óta használnak töltött, erő-sített és más műanyag kompaundok előállítására. Az anyagok betáplálási helye és mód-ja, az optimális csigageometria kialakítása, a levegő és az illékony komponensek eltávolí-tásának megoldásai mind erősen függenek az összekeverendő anyagok típusától, azon-ban az elmúlt évek során számos általánosan alkalmazható törvényszerűséget fedeztek fel, illetve számos műszaki újítással sikerült a termelékenységet és a fajlagos energiafel-használást jelentősen megjavítani.
A gyártmányfejlesztés összetett, sok résztvevő közreműködését igénylő feladat. Ebben azok a vállalatok a legsikeresebbek, amelyek az ötlet megszületésétől kezdve egészen a gyártmány piacra hozataláig az egyes lépéseket összehangolják, a döntéseket időben meghozzák, a fejlesztésben résztvevő szakemberek között nyílt, a problémák megoldásá-ra irányuló kommunikációt tudnak megvalósítani.
Elsősorban az autóipar igényli a változatos, sok esetben nemesített felületeket, amelyeket minél egyszerűbb és olcsóbb technológiával kívánnak előállítani. A már ismert szer-számban végrehajtott díszítési eljárások mellett kifejlesztették a szerszámban nyomta-tást is, amely új lökést adhat a műanyagfelületek változatossá tételére.
A PVC ablakok ma már az ablakgyártási piac több mint felét teszik ki. Az ehhez szük-séges kemény PVC profilokat olcsóbb, általában reciklált PVC-t és töltőanyagokat is tartalmazó maganyag és igényesebb és ezért drágább burkolóanyag koextrúziójával ál-lítják elő. A minőség megőrzése mellett végrehajtott anyagköltség-csökkentés döntő fon-tosságú a gyártás gazdaságossága szempontjából. Az olcsóbb anyagösszetételeket a ne-kik megfelelő új feldolgozógép- és gyártószerszám-konstrukciókkal kell támogatni.
A habosított termékeket eddig döntően kémiai habosítással állították elő, holott gázok-kal is lehet habosítani, mindenfajta adalék nélkül. Ehhez át kell alakítani az extrudert, amihez egyes gépgyártók kész megoldásokat kínálnak. Másik újdonság a nanoméretű gócképzők adagolása, amellyel a habszerkezet még pontosabb beállítását kívánják el-érni.
A lignin nagy tömegben keletkező természetes polimer, azaz olyan megújuló nyers-anyagforrás, amelynek műanyagipari felhasználására nyújt lehetőséget annak politejsavval kompaundálása. Egy másik fejlesztés a nagy mennyiségű, halmazállapot-változást mutató adalékanyagokkal kompaundált hőre lágyuló műanyagokra irányul, amelyek nagyon előnyösen alkalmazhatók különböző hő- és hűtési energia tárolását igénylő feladatok megoldásában.
Régi-új alapanyag: az alifás poliketon A Shell által Carilon márkanéven kifejlesztett, nagyteljesítményű, 50%-ban szén-monoxid alapú alifás poliketont (1. ábra) 2000-ig gyártották. Most ez a különle-ges tulajdonságokkal bíró alapanyag újra kapható, ráadásul különböző kompaundok formájában is. Magát a terpolimer poliketont két éve egy dél-koreai cég gyártja, amely az alappolimert kompaundáló cégeknek értékesíti.
A megfigyelt műanyag alapanyagok ára 2013 februárja és 2014 februárja között ±8% tartományban ingadozott, ezen belül 1014 februárjában a polietiléneké 3%-kal csökkent, a polipropiléneké nem változott, a polisztiroloké és a PVC-é kissé (1–2%-kal) emelkedett. (1. táblázat, 1. ábra).
Az orvosi eszközökben egyre több fémet helyettesítenek műanyaggal, és a műanyagipar számára ez az anyagfejlesztésben és a feldolgozásban is új feladatokat ad. Az európai országok közül Svájcban kiemelt fontossága van az orvosi eszközök gyártásának. Erre az iparágra is hat a gazdasági visszaesés, és még a szigorodó egészségügyi szabályozással is meg kell küzdenie.
A poliamidpiac nem túl fényes jövője 2013 márciusában Frankfurtban a PCI Nylon piackutató és tanácsadó cég rende-zésében zajlott le az európai poliamidszimpózium (European Nylon Symposium 2013). Hasonló témában az USA-ban is tanácskoztak a poliamidpiac szakértői. A ta-nácskozások eredményei alapján nem túl fényes jövő rajzolódott ki a poliamidgyártók számára.
Európában két műanyaggyártó is megjelent a piacon részben vagy egészen ricinusolaj-ból előállított hosszú szénláncú alifás poliamidokkal. Ezeknek a megújuló forrásból származó polimereknek nemcsak a CO2-emissziója sokkal kisebb a hagyományos poli-amidokénál, de számos más előnyös tulajdonságuk is van.
A fröccsöntő üzemek arra törekszenek, hogy minden egyes formadarab minőségét au-tomatikusan ellenőrizzék a gyártási folyamat alatt. Ezáltal egyrészt a hibás darabokat már a gyártósoron ki tudják selejtezni, másrészt a legrövidebb idő alatt be tudnak avat-kozni a gyártási folyamatba. A meglévő ellenőrző eljárások mellett a közelmúltban kifej-lesztettek egy ultrahangos és egy termográfiás vizsgálati módszert is.
Egy valamirevaló gépkocsi nem gördülhet le a szalagról krómozott alkatrészek nélkül. Pedig legtöbbjét műanyagból fröccsöntötték, de a felületkezelés után olyan lett, mintha fémből készült volna, és krómozták volna. Néha tényleg krómréteg az, amit annak lá-tunk. De nem mindig…
A világ népességének növekedése és az emberi életkor meghosszabbodása fokozott erőfe-szítést igényel az egészségügytől. A jó hatásfokú, emellett költségtakarékos gyógyítás eszközei csak több iparág közös fejlesztésével állíthatók elő. Erre mutatunk be a követ-kezőkben két példát.
Sok vád éri manapság a műanyagból, elsősorban polietilénből gyártott zacskókat, bevá-sárlószatyrokat. A viták oda vezettek, hogy egyre több országban adóval sújtják ezeket a termékeket. Tanulmányokkal igazolható, hogy a polietilénzacskók kevésbé terhelik kör-nyezetünket, mint a helyettük használható anyagokból készültek.
A fejlett országokban elképesztő mennyiségű élelmiszerhulladék képződik, de a világ más tájain is szembesülnek ezzel a problémával. A korszerű műanyag csomagolások segítenek abban, hogy ez a mennyiség kisebb legyen. Komoly nemzetközi szervezetek küzdenek a már megtermelt élelmiszer rendeltetésszerű felhasználásáért, amihez hozzá-tartozik az élelmiszerekkel érintkező csomagolóanyagok vizsgálatának szabályozása is.
100 évvel ezelőtt jegyezték be az első PVC-szabadalmat. A PVC azóta a világon a har-madik legnagyobb mennyiségben gyártott műanyaggá vált. Voltak nehéz évek, de úgy tűnik a PVC sikere töretlen. Ezt támogatja az európai PVC ipar a PVC fenntarthatósá-gának megvalósítására önkéntesen vállalt Vinyl 2010 és VinylPlus program.
A nanoanyagokkal kapcsolatos elvárások napjainkig még nem teljesültek. Intenzív kuta-tómunka továbbra is folyik, azonban az ipari megvalósítások köre csak kismértékben bővül.
A lágy PVC előállításához több évtizede óriási mennyiségben felhasznált ftalátok egy részéről kiderült, hogy károsak lehetnek az egészségre. Részben ennek nyomán a világon számos szervezet követelte a PVC és a ftalátok teljes betiltását. Kiderült, hogy a kis mo-lekulatömegű ftalátokkal szemben a nagy molekulatömegűeknek nincs káros hatása. A törvényalkotók és a gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek a PVC és a ftalátok jó hírének helyreállítására és a káros ftalátok kiiktatására.