A fröccsöntésnél jelentkező hibák, elszíneződések okainak feltárása, majd költség-hatékony kijavítása komoly szakmai tapasztalatot igényel. Az alábbiakban ismertetett három esettanulmányban csak újratervezett csigával sikerült a minőségi problémákat megoldani.
Bár a gázzal vagy vízzel – összefoglalóan fluidinjektálással – segített fröccsöntés a mai műanyag-feldolgozás része, széles körű terjedését és további fejlesztését az teszi lehetővé, hogy az erre a technológiára kapott szabadalmi jogok érvényességi ideje lejárt. A tech-nológia eredeti kifejlesztője, az IKV ma is törődik ezzel az eljárással, de újabb cégek is látnak benne fantáziát.
Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett számítástechnikai kapacitás lehetővé tette a termék- és szerszámtervező CAD és CAM programok összekapcsolását egymással és különböző szimulációs programokkal, illetve az anyagtulajdonságokra és a standard szerszámelemekre vonatkozó adatbázisokkal, továbbá mindezek kiegészítését automati-kus tervezési hibakereső és javító programok alkalmazásával. Ilyen rendszerek ma már nem csak a fröccsöntésre, de más műanyag-feldolgozó technológiákra is elérhetők. A virtuális prototípusgyártás és tesztelés jelentősen csökkenti a termékfejlesztés költségeit és a termék piacra kerülésének átfutási idejét.
Fröccsöntéskor jelentkeznek olyan hibák, amelyek tipikusan a szerszám nem megfelelő állapotára vezethetők vissza. Ilyen hiba pl. a sorjaképződés. Megszüntetése csak a szer-számelemek alapos vizsgálatával lehetséges.
Palackozott italok felmelegedését fékező koextrudált habcímkék A Commodore Plastics LLC (USA, NJ. Bloomfield) újfajta címkét fejlesztett ki sörös és egyéb italosdobozokhoz és -palackokhoz. A Labec eljárással gyártott koextrudált, habosított, zsugorodó polisztirolfóliából gyártott címke hőszigetelő hatást fejt ki a kis űrtartalmú italos alumíniumdobozokon, üvegeken és PET palackokon. Az ilyen címkével ellátott dobozba töltött ital kb. 15–20 perccel hosszabb idő alatt meleg-szik fel, mint a hagyományos, címke nélküli dobozban lévő töltet.
Az elektronikus kijelzők, kártyák gyártásának nagy lendületet adhat, hogy ezeket már szokásos nyomdatechnikával is elő tudják állítani. Egy német cég, a PolyIC ennek a technológiának a fejlesztését tűzte ki célként. Eddigi első eredményeit mutatjuk be.
Megszoktuk, hogy a műanyagok számos alkalmazásban helyettesíthetik a hagyományos anyagokat. Teherhordó elemet hőre lágyuló műanyagból, mégpedig műanyag-hulladékból gyártani, abból pedig hidat építeni azonban meghökkentő ötlet. Pedig azo-kon a hidakon tankok és mozdonyok is járnak… Bizony a 21. század infrastruktúrája elképzelhetetlen műanyagok nélkül.
A műanyagok számos területen csak akkor alkalmazhatók, ha éghetőségük kielégíti a szabványos követelményeket. Ezt a legtöbb esetben csak megfelelő adalékok bekeverésé-vel lehet elérni. A legjobb hatásfokú brómos égésgátlók használatát egészségügyi és kör-nyezetvédelmi meggondolásokból fokozatosan visszaszorítják, ezért egyre több halo-génmentes égésgátló és halogénmentes csökkentett éghetőségű műanyag jelenik meg a piacon.
A poliolefinek ára 2012 májusa és júliusa között mintegy 20%-kal, a polisztiro-loké és a PVC-é ennél kisebb mértékben csökkent; július és szeptember között közel azonos mértékű, de ellenkező irányú változás következett be. 2012 szeptembere és 2013 márciusa között az árak megszilárdultak, majd április és július között mintegy 5%-kal csökkentek; augusztusig kisebb emelkedés történt (1. táblázat, 1. ábra).
Bíztató a jövője a szénszálas kompozitoknak A Német Mérnökegyesület (Verein Deutscher Ingenieure – VDI) tanulmánya szerint az elkövetkezendő években a szénszállal erősített kompozitok (CFK) felhasz-nálása erőteljesen növekedni fog. 2012-ben 42000 t volt a felhasználás, 2013-ban 73 000 t várható. A legtöbbet a szélerőművekhez, a repülőgépekhez igényelnek majd, de az autóipar is egyre jobban figyelembe veszi ezeket a kompozitokat új modelljei-hez. Az újonnan kifejlesztett óriás repülőgépek össztömegének hamarosan 60%-át CFK fogja képezni.
A világ vezető alapanyag-gyártói folyamatosan fejlesztik típusaikat. Ennek során nem csak adalékolással, hanem a molekulák összetételének megváltoztatásával is kísérletez-nek. Az alábbiakban a palackgyártás legnépszerűbb anyaga, a PET összetételének mó-dosítását mutatjuk be. Mindezen fejlesztések célja a tulajdonságok javítása és/vagy a költségek csökkentése.
A személygépkocsik gyártásánál a műszaki követelmények teljesítése mellett egyre fon-tosabb a tömegcsökkentés, valamint az esztétikai és a gazdaságossági szempontok érvé-nyesülése. A fényes, sima, ún. zongoralakk-felületű alkatrészeket eddig csak PMMA-ból vagy fóliával kasírozott polikarbonátból lehetett utólagos lakkozás nélkül előállítani. Az újonnan kifejlesztett modifikált SAN olcsóbban, kisebb tömeggel és jobb feldolgozható-sággal kínálja a megfelelő esztétikai jellemzőket kül- és beltéri alkalmazásokhoz.
A minőségbiztosítás megköveteli, hogy a gyártási folyamatokat a folyamaton belül vagy ahhoz közel, nagyon rövid (valós) idő alatt eredményt szolgáltató vizsgálati módszerek-kel ellenőrizzék. Erre különleges mérési módszereket kell kifejleszteni. A következőkben a töltőanyag-tartalom és a termék színének ellenőrzésére szolgáló gyors eljárásokat mu-tatunk be.
Az egyik legsokoldalúbb műanyagcsaládot a poliuretánok képezik, amelyeket folyama-tosan fejlesztenek és vizsgálják tulajdonságaikat. Többek között fejlesztik a nagyméretű szálerősített építőelemek gyártástechnológiáját és a különböző minőségű PUR felületek kialakítását. A PUR habok öregedésének vizsgálati feltételeit az autóipar igényeivel hoz-zák összhangba.
A legtöbb vállalat, és így a műanyag-feldolgozó cégek működését is nagymértékben át-itatta a különböző szintű (szigetszerű, illetve integrált rendszerben működő) szoftverek alkalmazása. Ezeket a programokat főképpen a cég irányításában használják, de ese-tenként a gyártmánytervezés és a vevő- és beszállítói kapcsolatok terén is alkalmazzák. Mindez – noha kisebb arányokban – megtalálható a kis (<25 fő) cégeknél is. A számítás-technika további elterjedése várható mind a vállalaton belüli integráció, mind a partne-rek közötti együttműködést és a nagyobb mobilitást segítő rendszerek területén.
Az óceánok vizén lebegő szemét nemcsak undorító, de veszélyezteti a vizek élővilágát is. A világ megmozdult, hogy tegyen valamit ez ellen. Az északi féltekén a vízbe kerülő hul-ladék mennyiségét próbálják csökkenteni (1. rész). A déli féltekén a szennyezettség mér-tékét mérik fel (2. rész a következő számban).
Turcsán Tamás1, Mészáros László1 1 Polimertechnika Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Napjaink műszaki életében jelentős szerep hárul a hőre nem lágyuló, térhálós polimer mátrixú kompozit anyagokra. Szerkezeti anyagként magas szilárdsági jellemzőik mellett viszonylag alacsony sűrűségüknek köszönhetően alkalmazzák őket a járműiparban és a sportszergyártásban.
