A szálvázas hőre keményedő műanyagokból készített szerkezeti elemek jól ismert ter-mékek. Hőre lágyuló műanyagokkal nagy ömledékviszkozitásuk miatt a szálváz nehezen impregnálható. Hamarosan ezt a nehézséget lehet legyőzni az új VARTM vagy IMI technológiával, amely lehetővé teheti az üvegszálas vagy szénszálas szerkezeti elemek gazdaságos, automatikus gyártását.
Vannak fröccsöntők, akik úgy gondolják, az ő feladatuk a formaadás, az anyagi tulaj-donságokért az anyaggyártók felelnek. Más feldolgozók nem sajnálják a pénzt a precízi-ós gépekre és a folyamatszabályozásra, de elhanyagolják a szerszámtemperálást. Jó, ha tudják, hogy az ömledék hőmérséklete és a szerszám hőszabályozása erősen befolyásolja a termék mechanikai tulajdonságait.
A műanyag-feldolgozás hagyományos technológiái csak tömegtermelés esetén gazdasá-gosak, mivel a termék gyártószerszáma igen drága, elkészítése pedig hosszadalmas. A műanyag alkatrészek funkcionális kipróbálásához, illetve formájuk véglegesítéséhez gyakran prototípus(ok) elkészítésére is szükség van, ami további költség- és időtartam növekedést okoz. A különböző rétegfelépítő technológiák e probléma megoldását kínál-ják gyors, olcsó módszerekkel.
Energiamegtakarítást nem csak új géppel lehet elérni. Hidraulikus fröccsgépek hajtó-rendszerének cseréjével és a vezérlőrendszer felújításával az energiaigény akár 48%-kal kisebbé válhat.
Egy bonyulult felépítésű műanyagtermék gyártásának előkészítésében nagyon sokféle szakember közreműködésére van szükség. Már a tervezés korai szakaszában anyagspe-cialista segítségével kell kiválasztani a szóba jöhető anyagot, hozzáértő segítségével cél-szerű szimulációs kísérleteket végezni, és ugyancsak nem lehet elég korán konzultálni a szerszámgyártóval annak eldöntésére, hogy egyáltalán megvalósítható-e a tervező elkép-zelése. Többféle szakágazat know-how-jára volt szükség ahhoz is, hogy olyan kényes terméket, mint egy nagy felületű, rendkívül kis falvastagságú laptop fedelét sikerrel fröccsöntsék egy bemutató gyártáson.
Az ipari forradalom óta tapasztalható műszaki fejlődés „hullámai” közül elemzők sze-rint a hatodikat éljük. Mi ennek a fő hajtóereje, és milyen hatásai lehetnek a műanyag-feldolgozás fejlődésére?
A színes műanyag termékek tovább bővítik a műanyagokkal elérhető széles választékot. A feldolgozás után végzett lakkozás, festés helyett egyre gyakrabban választják az anya-gában színezést, amely ugyancsak odafigyelést, nagy szakértelmet igényel.
A részlegesen kristályos polimerek, mint pl. a poliamidok, éles lágyuláspontjuk követ-keztében sokkal nehezebben hőformázhatók, mint az amorf műanyagok. Ugyanakkor bizonyos alkalmazásokhoz nagyon előnyösen lehetne ilyen hőformázott termékeket használni. A hőformázhatóság jelentősen javítható besugárzással létrehozott részleges térhálósítással. Másik újdonság a hibridtechnika alkalmazása.
A műanyag-feldolgozásban egyre gyakrabban van igény a műanyag alkatrészek össze-szerelésére. Ennek számos technológiája ismert, az optimális megoldás kiválasztása azonban nem könnyű feladat. Leggyakrabban különböző hegesztési módszereket alkal-maznak.
A korszerű műanyag alapanyagok ma már lehetővé teszik, hogy mérgező anyagok, pl. növényvédő szerek csomagolóeszközeit, flakonjait műanyagból készítsék. A környezet védelme érdekében fokozottan figyelnek az elhasznált flakonok újrahasznosítására.
Az ENSZ becslései szerint a világon megtermelt élelmiszer harmada veszendőbe megy. A veszteséget alkalmas csomagolással jelentősen lehetne mérsékelni. A csomagolás leg-jobb hatásfokú eszközei a műanyag fóliák, amelyek óriási választékában meg lehet ta-lálni az adott célnak legmegfelelőbbet.
Műanyagból palack egy integrált eljárásban Évtizedekkel a fröccsfúvás (IBM – injection blow moulding) bevezetése után új technika lépett a piacra, ami nagyobb kihozatalt és jobb minőségű palackokat nyújt, és az inline egymást követő lépések miatt nincs szükség átszállításra az egyik állomás-helyről a másikra. Ez azt jelenti, hogy az üreges test a granulátumtól a végtermékig ugyanabban a berendezésben gyártható.
A poliolefinek ára 2012 májusa és júliusa között mintegy 20%-kal, a polisztiro-loké és a PVC-é ennél kisebb mértékben csökkent. Július és szeptember között közel azonos mértékű, de ellenkező irányú változás következett be; az árak év eleji szintre emelkedtek; októberben mintegy 5%-kal csökkentek; majd a következő öt hónapban szűk sávban állandósultak; áprilisban és májusban is kissé mérséklődtek (1. táblázat, 1. ábra).
Beruházás a Jász-Plasztik Kft-nél A Jász-Plasztik Kft. Nagyrédén 1,9 Mrd Ft beruházással egy 9800 m2 alapterületű üzemcsarnokot épít, amelyben PET palackok újrahasznosításával tojástartókat fognak előállítani. A termékeket teljes mértékben exportálják. A gyár már az ősszel megkezdi a termelést, kezdetben 30, később 100 új dolgozóval.
Az egyik legfontosabb műszaki műanyag, a polikarbonát, a világítástechnikában is egyre fontosabb szerephez jut. Ezt a folyamatot segíti, hogy az alapanyaggyártók új típusokat fejlesztenek ki, amelyek még jobban igazodnak az egyre szélesebb körben alkalmazott LED világítóeszközök követelményeihez.
A légi közlekedésben, az autóiparban minden gramm megtakarítás számít a költségek és a környezeti terhelés csökkentése érdekében. A gömb alakú, levegővel „töltött” üveg-gyöngyökkel készült kompaundok ígéretesek ebből a szempontból, azonban feldolgozá-suk nagyobb figyelmet érdemel. Ha kíméletes a kompaundálás és a fröccsöntés is opti-mális, a termékek nemcsak könnyűek, de mechanikailag és termikusan is jól terhelhe-tőek.
Elsősorban a közlekedési eszközök, ezen belül is az elektromos autók fejlesztése céljából indítják azokat a nagy ívű témákat, amelyekben könnyű, nagy szilárdságú hibrid kompozitok kifejlesztésén dolgoznak. A balesetekben még a legnagyobb teljesítményű szállal erősített kompozitok sem nyújtanak elegendő biztonságot, ezért a fejlesztők az acéllal erősített a műanyagok felé fordultak.
Versenyképes termékek fejlesztésében jelentős szerepe van az időtényezőnek. Megfi-gyelhető az a tendencia, hogy a prototípusgyártásban jól bevált technikákat kisszériás termékek gyártására is alkalmazzák. A német innovációs tevékenységet az állam jelen-tős összegekkel támogatja.
A PET palackok tömege megjelenésük óta fokozatosan csökken, az utóbbi években las-suló mértékben. Habár ezzel csökken a reciklálható anyagok mennyisége, összességében a fenntarthatóságra kedvező a hatása. A fejlesztések újabb iránya, hogy a PET kiindulá-si összetevőit megújuló forrásból, növényi eredetű anyagokból állítsák elő.
