Műanyagipari Szemle

2012 / 02.szám

Műanyagok alkalmazása, utóműveletek

Fröccsöntés és extrudálás kémiai habosítószerekkel

Habosítással a kompakt termékhez képest kisebb sűrűségű terméket lehet gyártani, és el lehet kerülni a beszívódásokat, egyéb deformációkat. A cikkben gyakorlati tanácsokat kapnak a feldolgozók, hogy a kémiai habosítószerekkel végzett extrudálás és fröccsöntés minél sikeresebb legyen.

Kompozitok és habok alkalmazása az építőiparban

Az építőipar a műanyagok felhasználásának második legnagyobb területe. A hagyomá-nyos alkalmazásokon (ablakkeret, csövek stb.) túlmenően napjainkban a hőszigetelő anyagok és a kompozitok fejlesztése került előtérbe.

Szállal erősített műanyagok a járműgyártásban

Kivételes tulajdonságai és a tömegcsökkentésre való törekvés miatt a szállal erősített műanyagok egyre inkább részei lesznek a járműgyártásnak. Az üvegszálas anyagokat már alkalmazzák, a szénszálas anyagokkal még csak barátkoznak. A nagy teljesítményű szénszálas műszaki műanyagokból nagyon jó tulajdonságú siklócsapágyakat is lehet ké-szíteni.

Műanyagok gyógyászati eszközökhöz

A gyógyászati alkalmazásra szánt műanyagokat intenzíven fejlesztik. A cikkben a gyógyszeradagoló eszközök, az implantátumok elállítására alkalmas polimerekről, a kisméretű alkatrészek gyártásáról és az orvostechnikai eszközök steril csomagolásáról olvashatnak.

Műanyagok piaci helyzete

Műanyagok ára Európában

A standard műanyagok ára 2011. december és 2012. február között jelentősen (7,9 és 14,6 % közötti tartományban) emelkedett (*). Az árak az elmúlt 12 hónapban má-jusban voltak a legmagasabbak. 2011 májusa és 2012 év februárja között, 1,3% és 11,4% közötti tartományban csökkentek (**). 2011. február és 2012. február között alig van eltérés.

Műanyagfajták

Kompatibilizálószerek és töltőanyagok szerepe a nanokompozitokban

Sokat olvashatunk a nanokompozitok előnyös tulajdonságairól, azonban előállításuk nem problémamentes. Aki a gyakorlatban is eredményeket akar elérni, nem árt, ha a nanokeverékek termodinamikai alapjaival is tisztában van. Ezenkívül olvashatnak a nanokaolinalapú és a rétegelt hidroxidokkal képzett nanokompozitokról.

Műanyagok tulajdonságai

Színezékek fejlesztési irányai

Napjainkban növekszik a színes műanyagtermékek iránti igény. A színskála szélesítése mellett fontos szerepe van az ún. effekszínezékeknek, amelyeknek különleges hatásuk van, pl. gyöngyházfényűek, fluoreszcens tulajdonságúak. Egyes esetekben a színezés, mint fő funkció mellett a műanyagtermék egyéb tulajdonságait is befolyásolják.

Műanyagok feldolgozása

Nagy teljesítményű leheletvékony fóliák

Öntéssel nagy értékű, nagyon sok rétegből felépülő, ugyanakkor meglepően vékony fóli-ákat lehet előállítani. Ezek legtöbbjét raklapokra felhalmozott áru biztosítására, feszítő-fóliaként használják fel, de újabban a gázok és a vízgőz áteresztését gátló rétegeket is ilyen módon viszik be a fóliákba. Ezzel a technológiával képernyőkhöz védőfóliát is ké-szítenek.

Üreges testek fúvása hőformázott előformából

A hőformázást ma már nemcsak tálcák, poharak vagy más egyszerű formájú termékek gyártásához alkalmazzák, hanem üreges testeket is állítanak elő ilyen technológiával. Közöttük vannak csomagolóeszközök és műszaki cikkek egyaránt.

Energiatakarékosság az extrudáló üzemben

A műanyag-feldolgozó üzemekben változatlanul az energiatakarékosság a legfontosabb célkitűzés. Az alábbiakban az extrudálósorokban rejlő lehetőségeket veszik szemügyre. A legnagyobb energiafaló maga az extruder, de a követőberendezéseken is van mit javí-tani. Két gyártó is kifejlesztett pl. az eddiginél energiatakarékosabb eljárást az extrudált csövek hűtésére.

Amit a fa–műanyag kompozitok feldolgozóinak tudniuk kell

Kezdetben a faliszt, ill. a farost a hőre lágyuló műanyagok olcsó töltőanyagának számí-tott, manapság azonban egyre inkább új tulajdonságú kompozitokat, ill. termékeket gyártanak belőlük. A receptúrák és a gyártási eljárások azonban sokat változtak az idők folyamán.

Műanyagok és a környezet

Elég lesz-e a biomassza a bioműanyagokhoz?

A „bioműanyagok” ma már nem feltétlenül a biológialag lebomló műanyagokat jelentik, hanem inkább a megújuló forrásból – növényi alapanyagból – gyártottakat, és néhány év múlva több lesz közöttük a hagyományos műanyagokhoz hasonlóan tartós polimer, mint a komposztálható. De elég lesz-e a biomassza a petrolbázisú polimerek helyettesíté-sére?