Új termék fröccsöntési technológiájának beállításához a szakember a „rövid löket” kí-sérleteit javasolja elvégezni.
Vannak műanyagok, amelyek a levegőben lévő nedvességet magukba szívják, és ez fel-dolgozási problémákhoz, ill. a termék tulajdonságainak romlásához vezet. Egy-egy alap-anyagtípus feldolgozástechnológiájához a szárítás paramétereinek szigorú betartása is hozzátartozik.
A fröccsöntő üzemben a gyártási folyamat optimalizálása mellett a megfelelő szerszám alkalmazásával is nagyon sok pénzt lehet megtakarítani. Ez mindenekelőtt a meglévő szerszámok folyamatos karbantartását jelenti. A szerszámgyártók azonban számos új-donsággal is igyekeznek a feldolgozás energiaigényét csökkenteni és termelékenységét növelni.
A fejlett országok csak akkor maradnak versenyképesek az alacsony munkabérű orszá-gokkal szemben, ha a jó minőség megtartása mellett új technológiákkal növelik termelé-kenységüket. Német és svájci kutatók fémek és műanyagok kötésére fejlesztettek ki új-szerű módszereket, amelyekkel munkafázisokat takaríthatnak meg.
Az orvostechnika, a gyógyszeripar, a laboratóriumok számára a gyártóüzemekből her-metikus csomagolásban steril eszközöket szállítanak. Ezek sterilizálását általában külön lépésben végzik. A gépgyártók újabban olyan feldolgozógépeket és teljes gyártócellákat kínálnak, amelyek a formázástól a csomagolásig steril körülmények között dolgoznak, és feleslegessé teszik a külön sterilizálást.
Mágnesesen detektálható poliamid 6 kompaund Az élelmiszer-feldolgozó iparban ismert probléma, hogy pl. szállítószalagon tör-ténő szállítás vagy műanyag alkatrészeket tartalmazó gépeken való feldolgozás során a műanyagokból esetenként széttöredezett apró részecskék kerülhetnek az élelmiszerbe. Ezek a szennyeződések nemcsak az előállítandó élelmiszer minőségét rontják, hanem egészségkárosító hatásuk miatt veszélyesnek minősülnek.
Egyes műanyagokat csak felületük polaritásának növelése vagy tapadóréteg felvitele után lehet lakkozni, ragasztani. A felület aktivizálásának legrégebbi módszere a korona-kisüléses kezelés, amelyet napjainkban egyre újabb eljárások követnek. Ezek egyike a kontrollált atmoszférában végzett plazmakezelés, amely hatékony és olcsó.
Az USA-ban ma már az élelmiszerek második legfontosabb csomagolásmódja a fóliás-zacskós forma. Ennek további előmozdítása érdekében a fóliagyártók és a csomagolás-technikusok is több újdonságot fejlesztettek ki.
Lézeres vágás, lézeres hegesztés, lézeres feliratozás – ezek olyan technológiák, amelyek napjainkban teljesen elfogadottá váltak. Újdonságnak számít az az adalék, amely mind a lézeres hegesztést, mind a lézeres feliratozást lehetővé teszi. A lézeres feliratozás kö-rülményeinek beállításához pedig szoftver is a feldolgozók rendelkezésére áll.
Az autóipar mindig is élen járt a műszaki fejlesztésben, és ez előnyös a műanyagipar számára is. Napjainkban a fejlesztések középpontjában a hatékonyabb üzemanyag-felhasználást szolgáló tömegcsökkentés és az autóroncsok anyagainak minél nagyobb arányú hasznosítása áll. A jövő autója a teljesen elektromos meghajtású e-autó, amely-nek fejlesztését kormányprogramok is támogatják.
A hűtőiparban újabban a kifogástalan hűtéshez felhasználható szigetelőanyagokkal szemben támasztott követelmények közé sorolják a hosszú élettartamot és az energiata-karékos üzemeltetés biztosítását is.
A standard műanyagok ára 2010 decembere és 2011 májusa között jelentősen (10,1–22,1% közötti tartományban) emelkedett (*), majd jelentősen csökkent, év vé-gén a PE-HD kivételével, 3,2%–9,6% közötti szinten volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban (**). Ezen belül decemberben 0,6 és 3,0 % közötti tartományban mérséklő-dött (1. táblázat).
Az autóipari világítótesteket és elektronikai alkatrészeket gyártó Hella több mint 6 millió EUR beruházással akarja bővíteni Csehországban, a Brno mellett, Mohelnice-ben lévő gyárát. A Hella Autotechnik a bővítés után, 2012-ben ötmillió darab világí-tóegységet fog gyártani. A létszám 100 fővel bővül, és eléri a 300 főt.
A grafént – amely tulajdonképpen egy csupa szénatomból felépülő grafit monoréteg – 2004-ben azonosították, és 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el izolálását. Azóta még kiter-jedtebben kutatják tulajdonságait, kompozitokban való alkalmazását.
A műanyagok éghetőségét alapvetően kétféle módon csökkentik: égésgátló hatású ele-mek vegyületeinek, ill. ilyen töltőanyagoknak a bekeverésével vagy olyan anyagokkal, amelyek az égés hőmérsékletén felhabosodó-kokszosodó réteget képeznek, és ezáltal el-zárják az éghető anyagot az égést tápláló oxigéntől. Mindkét fajta égésgátlótól elvárják, hogy alkalmazása ne károsítsa a környezetet. A védőrétegeket egy új ötlet szerint térhá-lósítással próbálják hatásosabbá tenni.
Részben a kőolajkészletek fogyása, részben a CO2-emisszió csökkentése érdekében nagy erővel folyik a megújuló forráson, általában biomasszán alapuló műanyagok fejlesztése. Jelenleg ezek a világ műanyagtermelésének, még csak kb. 1%-át teszik ki, választékuk azonban máris meglehetősen nagy. Ezekről és gyártóikról adunk a teljesség igénye nél-kül áttekintést.
A politejsav (PLA) a bioműanyagok egyike (mert megújuló forrásból származik), egyút-tal biodegradálható (mert komposztálható). Felhasználását elsősorban a csomagolóipar számára ajánlják, de újabb alkalmazási területeit is keresik. Ilyen lehet a biomassza gyűjtésére szolgáló és azzal együtt komposztálható PLA zsák, vagy a regeneratív orvos-technika, amelynek az élő szervezetben előre meghatározott élettartamú polimerekre volna szüksége. Egy kutatócsoport in vitro és in vivo kísérletekben vizsgálta a PLA és származékainak degradációját.
