A műanyagokra nem jellemző a jó hővezető képesség, bár bizonyos alkalmazásokban elvárnák, hogy elvezessék a berendezésekben keletkező hőt. Ezért hővezető adalékokkal próbálják javítani ezt a tulajdonságot. Néhány cég már forgalmaz ún. hővezető mű-anyagkeverékeket. Egy német kutatóintézet nanoméretű széncsövekkel és mikroméretű adalékokkal próbált jelentősebb előrelépést tenni ezen a területen.
A Szemle előző, 2010. 5. számában a nagy mennyiségben használt adalékanyagok újdon-ságai között tallóztunk. Az alábbiakban a vezetőképes és a hővezető műanyagok adalé-kairól, valamint a mikrobák hatásainak ellenálló műanyagokról olvashatnak.
A habosított fröccsöntésben a fő célkitűzés, a tömegcsökkentés mellett a termék tulaj-donságaira is ügyelni kell. Német kutatók a hab cellaméretének és a héjréteg vastagsá-gának hatását vizsgálták a termék ütésállóságára. Egy új technológiával fényes felületű fröccsöntött habtermékek is előállíthatók.
A fröccsöntő üzemek versenyképességük megőrzése érdekében minél gyorsabban, minél többet és minél olcsóbban akarnak termelni. Ezért újabban arra törekszenek, hogy a korábban több lépésben végzett műveleteket összevonják, a folyamatokat integrálják. A gépgyártók ehhez minden segítséget megadnak.
Napjainkban a termékfejlesztés felgyorsult, részben a gyorsan változó piaci igényeknek, részben a rendelkezésre álló modern szimulációs módszereknek köszönhetően. Sok eset-ben azonban a cégvezetés hozzáállása határozza meg az innováció sikerét, piacképes termék kifejlesztését.
A valódi bőrrel bevont használati tárgyaknak luxusértéke van és a „valódi” fémtárgyak is értéket tükröznek. Az ilyenek iránti igényt próbálják meg kielégíteni a hátulról fröccsöntés olcsó és termelékeny technológiájának kiterjesztésével a bőrre és a fémfóli-ákra.
A fröccsöntő üzemekben a termelés automatizálása mellett kevés figyelmet szenteltek a szerszámcsere időtartamának csökkentésére. A kisebb sorozatok miatti gyakoribb szer-számváltás szükségessé tette ennek a műveletnek az automatizálását is. Ma már kínál-nak olyan teljesen automatikus rendszereket, amelyekkel egy 15 tonnás szerszámot 50 s alatt ki lehet cserélni.
A mesterkeverékek a folyékony színezékeknél sikeresebb színezőanyagoknak bizonyul-tak. A műanyag-granulátum színezékkel való keverése számítógépvezérléssel folyamato-san ellenőrizhető és szükség esetén a szín menetközben korrigálható. Automatikus szín-mérést és színjavítást biztosító technológiával a kompaundok már kis mennyiségben is gazdaságosan, jó minőségben állíthatók elő.
A belga Milliken Chemical (Gent) cég a Millad NX8000 márkanevű újfajta góc-képzőjével olyan PP kompaundok állíthatók elő, amelyekből a polikarbonáthoz hason-lóan átlátszó termékek készíthetők. Egy londoni fröccsöntő cég már gyártott az új, át-látszó PP-ből 200 ml-es, csavaros fedéllel ellátott kozmetikai tégelyeket. Termékvá-lasztékukat 50–300 ml térfogatú tégelyekre kívánják bővíteni.
A standard műanyagok ára Európában 2009 elején kissé mérséklődött, majd 2010 közepéig emelkedett, azt követően stagnált, illetve a PE-LLD és a PP ára csekély mér-tékben gyengült, a PS-é és a PVC-é emelkedett. Az elmúlt 12 hónap folyamán az árak 8,7–32,3%-kal emelkedtek (1. táblázat, 1. ábra).
A polietilén a világon a legnagyobb mennyiségben alkalmazott műanyagfajta. Az elkö-vetkezendő években a gyártókapacitások eltérő mértékben nőnek a világ különböző tér-ségeiben, aminek következtében Ázsia vezető szerepe megmarad, Európa és Észak-Amerika pozíciója csökken, a Közel-Kelet és Dél-Amerikáé pedig nő.
A bioműanyagok piaca a hagyományos műanyagokénál nagyobb mértékben növekszik. Ma már a fejlesztések célja nem csak a termék használat utáni lebomlásának elősegítése, hanem a megújuló nyersanyagforrások minél nagyobb arányú felhasználása a fosszilis nyersanyagokból nyert műanyagokkal azonos tulajdonságú műanyagok előállításához. Ez a törekvés ma már eredményes a műszaki műanyagok gyártásában is.
A világ és a világgazdaság legfőbb jelszava és célkitűzése ma az energiatakarékosság. Ennek az építőiparban is érvényesülnie kell. A törvényhozók és a gyakorlati szakembe-rek egyaránt törekszenek a célok megvalósítására, amelyben a műanyagoknak komoly szerepet szánnak.
Az orvostechnikában, gyógyászatban felhasználható anyagokra vonatkozóan világszerte szigorú előírások érvényesek. Jó néhány alapanyaggyártó mégis „veszi a bátorságot”, hogy erre az igényes területre fejlesszen ki anyagtípusokat. Az orvosi alkalmazásokban a poliolefinek, a műszaki műanyagok és az elasztomerek különösen kedveltek a felhaszná-lók körében.
A poliamidokkal kapcsolatos fejlesztések lehetővé teszik, hogy alkalmazásukkal egyre szélesedjen a fémek és a hőre keményedő műanyagok helyettesítése. A vízellátó hálózat szerelvényei, háztartási gépek, konyhai kisgépek alkatrészei gyártásához az újonnan kifejlesztett erősített poliamidok kiválóan megfelelnek. A villamosiparban (pl. nagy tel-jesítményű biztosítókapcsoló) a nem reciklálható hőre keményedő műanyagokat váltják ki speciális poliamidtípusokkal.
A modern vállalatirányítás a vezetőtől komplex tudást igényel, amelynek csak egy részét lehet az iskolapadban megszerezni. Műszaki tudással. közgazdasági, jogi és humánpoli-tikai ismeretekkel egyidejűleg kevesen rendelkeznek, ezért a jó vezetőnek ezeket több-nyire menetközben kell megszereznie.
Az évről évre keletkező nagy mennyiségű PET hulladék (RPET) újrafeldolgozására ma már számos technológia áll rendelkezésre, és ezeket folyamatosan fejlesztik. Korábban RPET-ből kizárólag szálakat gyártottak, de ma már palack, fólia, lemez, pántolószalag, sőt kozmetikai csomagolás is készül belőle. Bizonyos ellenőrzött technológiák esetében a hatóságok engedélyezik az RPET használatát élelmiszerekkel érintkező csomagolások-ban is.
