Felhívjuk kedves partnereink figyelmét,
hogy vágatok elkészítését kizárólag előzetes írásos vagy telefonos megrendelés esetén, meghatározott szállítási határidővel tudjuk vállalni.
Felfedezésük után több évtizeddel is töretlen a poliolefinek fejlesztése. Egyre újabb technológiákat és egyre újabb típusokat dolgoznak ki, hogy kielégítsék a fokozódó igé-nyeket. Az alábbiakban egy új technológiát mutatunk be, amellyel az eddigieknél mere-vebb és egyúttal vegyszereknek jobban ellenálló PE-HD-t lehet előállítani. Ismertetünk két üvegszálas PP-típust is, amelyekkel az autógyártás drágább és nagyobb sűrűségű műszaki műanyagokat tud helyettesíteni.
A hőre lágyuló elasztomerek – TPE-k – a legutóbbi évek sikeranyagai. Hőre lágyuló mátrixuk révén könnyen feldolgozhatók, elasztomerfázisuk révén gumikat helyettesít-hetnek. Kémia összetételük igen változatos, teljesítményük határait egyre bővítik. Egye-seket kompaundálással, másokat blokk-kopolimerizálással állítanak elő. Vannak már megújuló forráson alapuló „zöld” változataik is. A cikket – terjedelme miatt – két rész-letben közöljük.
A fröccsöntés fejlesztésének egyik új irányzata a vibráció alkalmazása a jobb minőségű termékek előállítására. Az ultrahangos vibrációval létrejövő ún. oszcillációs folyás révén megnövekszik a termék tömege, a szerszámüreg leképezése megközelíti a 100%-ot, csökken a darabban visszamaradó belső feszültség. Az eljárást egy konkáv lencse gyár-tásának példáján mutatjuk be.
A fröccsöntés optimalizálása már a szerszámtervezésnél kezdődik: a feldolgozónak és a tervezőnek szorosan együtt kell működnie, hogy a gépre az igényelt minőségű terméket gyártó szerszám kerüljön. Németországban a fröccsöntés optimalizálásához gyakran tanácsadó céget vesznek igénybe. A kifizetett tanácsadói díj a később elérhető megtaka-rítások révén megtérül.
A műanyagok alakadási eljárásai közül a sajtolással az elmúlt évben a szaksajtó keveset foglalkozott. Pedig ezen a területen is vannak újdonságok. A gépgyártók műszaki fej-lesztései mellett figyelemre méltó az a hír, amely szerint néhány európai gépgyártó ázsiai cégekkel együttműködve fejlesztett ki új gépeket vagy gyártórendszereket. A technológi-ai újdonságok közül fontos a természetes szálakkal erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok sajtolása, amelyről az ázsiai feldolgozók sokkal többet tudnak, mint az európaiak.
A hőformázók a pohár, csésze vagy doboz alakú csomagolóeszközök millióit állítják elő világszerte. A hőformázó gépek fejlesztésétől azt várják, hogy azok termelékenysége a termékek minőségének egyidejű javulása mellett növekedjék. Ezt az igényt elégíti ki az Illig cég harmadik generációs gépeivel. Az aacheni Műanyag-feldolgozó Intézetben pedig szimulációs program kifejlesztésén dolgoznak, amellyel költséges és anyagigényes kísér-letek helyett számítással lehetne megítélni egy anyag hőformázhatóságát.
A fóliafúvásnál az ömledéktörés megakadályozására fluorpolimereket (PPA) adagolnak, amelyek azonban kölcsönhatásba lépnek a többi adalékanyaggal. Egy kisérletsorozatban a PPA, HALS stabilizátorok és tapadásgátlók egymásra hatását tanulmányozták külön-böző feldolgozási paraméterek mellett. Általános szabály, hogy az extrudálás hőmérsék-letének csökkentése és a kihozatali sebesség növelése maximalizálja a PPA hatásosságát.
A kompaundok választéka egyre bővül és egyre nagyobbak a teljesítendő követelmények is. A kompaundok gyártását korszerű mérési módszerekkel kell követni a megfelelő mi-nőség elérése céljából. Ezek közül az on-line és az in-line mérési módszerek kerülnek előtérbe.
A műanyag-feldolgozó szakemberek jól tudják, hogy bizonyos műanyagok nedvességet vesznek fel a levegőből, és ezeket szárítani kell feldolgozás előtt. A szárításnak azonban sok csínja-bínja van, amit nem árt betartani a jó minőségű termék előállítása érdekében.
Az autóipar érdeklődése a műanyagok iránt töretlen: a teljes karosszéria műanyagosítá-sa azonban még a kísérletek szintjén van. A gépkocsi tömegét habok alkalmazásával is csökkenteni lehet. Az epoxigyanta alapú szerkezeti habok statikus és ciklikus terhelés esetében is javítják a merevséget és a szilárdságot, valamint energiaelnyelő tulajdonsá-gokat is mutatnak.
A fogyasztók egészségének védelme érdekében a kereskedelmi lánc minden egyes részt-vevőjének – közreműködésének arányában – felelősséget kell vállalnia a forgalomba kerülő, élelmiszerekkel érintkező műanyagtermék megbízhatóságáért. Az alapanyag-gyártók felelősségét a BASF példáján mutatjuk be.
A svájci Thomas Machines cég lézertechnika alkalmazásával hatékony öntözőcsöveket fejlesztett ki. Az öntözésben egyre inkább előtérbe kerülnek a víztakarékos megoldások, hogy a Föld vízkészletét óvják. Az új eljárásban a csövek „perforálását” a nyílások op-timális alakját lézersugárral alakítják ki.
A motortérben a műanyagokat hosszú idejű ciklikus terhelések érik, ráadásul agresszív közegben. Ez a komplex igénybevétel tette szükségessé egy speciális próbatest kifejlesz-tését, amellyel a műszaki műanyagok fáradási tulajdonságait lehet vizsgálni és szimulál-ni. Egy másik törekvés a meghibásodások megelőzésére a tönkrement alkatrészek analí-zise, az eredmények adatbankba sűrítése.
A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymás-tól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A védjegyeken belül márkaneveket is használnak, amelyek biztosítják a tulajdonosa részére a kizárólagos névhasználatot. Ez a jog másra átruházható.
Az EU új irányelveiben az európai források hosszú ideig tartó használatát és a nyers-anyagforrások jobb kihasználását tűzte ki célul. A hulladék nem szemét, hanem értékes nyersanyagforrás, amelyből a másodlagos nyersanyagokat vissza kell forgatni a gyár-tásba. A műanyaghulladék újrafeldolgozásával nem mindenki ért egyet, de vannak, akik ezt már sikeresen gyakorolják.