A cikkben áttekintést adunk a tömegműanyagok fajtái (poliolefinek, PVC, polisztirol) közötti versenyről és a legújabb típusokról. A feldolgozó szakemberek a gyártandó ter-mékeikhez csak úgy tudják kiválasztani a műszaki és gazdasági szempontból is optimális alapanyagot, ha szélesebb ismeretük van a szóba jöhető kínálatról. Az alapanyag kivá-lasztásban hasznos segítséget nyújtanak a műanyag adatbankok.
Napjaink elvárásainak megfelelő, új tulajdonságokkal rendelkező műanyagok sok eset-ben csak funkcionális adalékanyagok alkalmazásával állíthatók elő. A PVC stabilizálá-sában az ólomtartalmú stabilizátorokat kiváltó receptúrákban savmegkötő ásványi töl-tőanyagokat alkalmaznak. Az égésgátlóknál főként a melaminszármazékok kerültek előtérbe, de szembetűnő változások tapasztalhatók az antisztatikumok, antibakterizáló anyagok, a felület karcállóságát javító, a műanyagok újrafeldolgozását segítő, illetve a kártékony állatok távoltartására alkalmas adalékanyagok területén is.
A sejtekből álló természetes anyagok rendelkeznek az öngyógyulás képességével. A kuta-tók ezt a képességet a műanyagoknál is szeretnék megvalósítani, hiszen ennek a gyakor-latban, elsősorban a hosszú élettartamra tervezett kompozitszerkezeteknél óriási lenne a jelentősége. Az eddig elért eredmények még nem alkalmazhatók a gyakorlatban, de a kísérletek bíztatóak.
Az áruforgalomban egyre szélesebb körben alkalmazzák a rádiófrekvenciás hullámokon alapuló, érintésmentes azonosításra alkalmas RFID (radio frequency identification) rendszert. Leggyakoribb formája a felületre ragasztható címke, de vannak már a da-rabba fröccsönthető változatok is. Az azonosításnak ez a módja még a kezdeteknél tart, de fejlődése beláthatatlan.
A fröccsöntött vagy fröccsprégelt termékek utólagos festése, feliratozása helyett egyre inkább alkalmazzák az előre nyomtatott fóliával a formázással együtt végzett, gazdasá-gosabb szerszámban díszítést. Ezt az eljárást ipari méretekben először a mobiltelefonok házának gyártásához használták, de az autóiparban és a háztartási gépek gyártásában is terjed. Az IMD és IML eljárással egészen különleges hatású felületeket is lehet készí-teni.
Napjainkban az ún. szövetmérnöki tudomány magában foglalja a biológiai vizsgálatok-hoz szükséges eszközök fejlesztését is. A műanyagok ezen a területen is egyre nagyobb szerephez jutnak, hiszen az eljárások kombinálásával pl. különleges mikrostruktúrákat lehet kialakítani sejtkultúrák vizsgálatához.
Ismert, hogy a cementalapú komponenseknél drágább polimerekkel javítani lehet a be-tonok és habarcsok számos tulajdonságát, pl. szilárdságukat, rugalmasságukat, szigete-lőképességüket, élettartamukat. Az alábbiakban az epoxigyanta habarcsokra kifejtett hatását és a habosított polisztirollal (EPS) módosított betonokról olvashatnak.
Napjainkban a műanyagok autóipari felhasználásának legizgalmasabb területe a ka-rosszéria. A vezető alapanyaggyártók új típusokat kínálnak erre a célra, a fejlesztők pedig az elemek tervezésében, az illesztési technológia megújításában rejlő tartalékokat igyekeznek feltárni egy teljesen műanyagból készülő karosszéria megvalósítása érde- kében.
A hagyományos vezetési gyakorlatot a célok kitűzése, a feladatok egységekre, ill. munka-társakra lebontása és a teljesítés ellenőrzése, értékelése jellemezte. Az alábbiakban két modern vezetési modellt ismertetünk, amelyek az eddigieknél nagyobb mértékben építe-nek a dolgozók kezdeményezésére, felelősségérzetére.
Bár az előregisztráció már megkezdődött, a Reach-csel kapcsolatban még számos kér-désre kellene választ adni. Ahhoz nem fér kétség, hogy a vegyi anyagok ellátásában, a szállítási láncban változások lesznek. Nem kérdéses, hogy a vállalatoknak jó időben el kell kezdeni a felkészülést a regisztrációra és az jóváhagyásra, fel kell használni minden lehetséges adatforrást és folyamatosan együttműködést kell kialakítani egymással. Az előregisztráció időtartamának közel a vége, és haladéktalanul meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy legalább a legfontosabb alapanyagok hozzáférhetőek maradja-nak a vállalat számára.
A műszaki műanyag féltermékek piacán az általános gépészeti igények kielégítése mellett egyre nagyobb szerep jut a különlegesnek mondható, gyorsan fejlődő speciális felhasználási területeknek, mint például a humán- vagy az állatgyógyászat.
Kenyó Csaba hallgató, Fizikai Kémiai- és Anyagtudományi Tanszék Műanyag és Gumiipari Laboratórium Témavezető: Dr. Móczó János tudományos munkatárs, MTA Anyag és Környezet-kémiai Intézet, Alkalmazott Polimer Fizika-Kémiai Osztály
