Felhívjuk kedves partnereink figyelmét,
hogy vágatok elkészítését kizárólag előzetes írásos vagy telefonos megrendelés esetén, meghatározott szállítási határidővel tudjuk vállalni.
A nem szőtt PP és üvegszálakkal erősített hőre lágyuló kompozitok jóval könnyebbek, mint a PUR vagy más hordozóanyag-tartalmú kompozitok. Előnyös tulajdonságaik miatt piaci részesedésük nő. A hőre keményedő kompozitoknál a szénszál és a bazaltszál jelent konkurenciát a hagyományosan használt üvegszálnak.
Az autóipar a könnyűfémek mellett számít az erősített műanyagok újabb típusaira, hogy tovább csökkentsék a gépkocsik tömegét és a technológiákat még gazdaságosabbá te-gyék. A hosszú szálas hőre lágyuló műanyag kompozitoknak egyre nagyobb szerepük van e célok elérésében.
A világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált PVC-nek még mindig vannak tartalé-kai, és ezek feltárására a nagy alapanyaggyártók és a stabilizátorgyártók intenzív kuta-tásokat folytatnak. A hőállóság növelésére más polimereknél már kipróbált módszerrel, a PVC-nél nagyobb üvegesedési hőmérsékletű polimer bekeverésével kísérleteznek.
A műanyag-feldolgozó üzemekben eddig jórészt lineáris robotokon alapuló automatizá-lás helyett egyre jobban terjednek a mozgékonyabb, kevesebb helyet foglaló hattengelyű könyökkaros robotokat alkalmazó technológiák. Ezt jól lehetett érzékelni a 2006-ban rendezett Fakuma kiállításon. Néhány robotgyártó hibrid gépeket is gyárt, amelyekben a lineáris technikát a hattengelyűvel ötvözi, és több műanyag-feldolgozó cég máris ilye-nek alkalmazása mellett döntött.
A szakirodalomban egyre több cikk jelenik meg a modern menedzsmentmódszerek al-kalmazásáról a műanyagiparban. Az új módszereket általában egységes rendszerekbe foglalják, és elektronikus programcsomagok segítik a megvalósításukat. A vevőorientált magatartás ezekben a rendszerekben nem csupán hangzatos elv, hanem a vállalat összes egységére kiható működési vezérfonal.
A fémek és a műanyagok összeépítését már számos alkalmazásnál megoldották. A beté-tes fröccsöntésnél a tapadás növelésére új módszereket dolgoztak ki, amelyek tovább növelik ennek a technológiának az alkalmazhatóságát. Újdonság a műanyagok és az ala-csony olvadáspontú fémötvözetek együttes feldolgozása is.
Olaszországban sokat adnak arra, hogy a csomagolások szépek és ötletesek legyenek, és az ilyen törekvéseket díjazzák. Arról sem feledkeznek meg, hogy a jó terveket meg kell valósítani, ezért a csomagolóeszközök gyártására szolgáló műanyag-feldolgozó gépeket is folyamatosan fejlesztik. A gépgyártók a biológiailag lebomló politejsav alapú polime-rek feldolgozására is felkészültek.
A fényemittáló diódák, LED-ek energiatakarékos fényforrások, amelyek hamarosan megjelennek majd az utcai világításban is. A híradástechnikai cégek között erős küzde-lem folyik saját DVD-technológiájuk egyeduralkodóvá válásáért. A számítógépes moni-torokban a plazmaképernyők már győztek, most a tv-k meghódítása van soron. Mindez nem volna lehetséges műanyagok nélkül, amelyek között ugyancsak erőteljes a verseny a piac meghódításáért.
A műanyagokból készített apróbb-nagyobb használati tárgyak nélkülözhetetlen tartozé-kai mindennapi életünknek. A műanyaggyártók mindent megtesznek, hogy ezek a tárgyak vonzóak legyenek számunkra, és megszerzésükre szívesen nyissuk ki a pénztár-cánkat.
Az ikerlemezes hőformázás az autóiparon kívül más ipari termékek gyártásához is al-ternatív technológiát jelenthet. Az új hőformázható alapanyagok közül a habok és az elasztomerek érdemelnek figyelmet.
Napjaink műanyagos szakirodalmának egyik kedvelt témája a bioműanyagok helyzete és jövője. Legutóbb a Szemle 2006. 2. számában olvashattak a témáról. A PLA kapacitá-sok bővítése elsősorban az USA-ban fogja éreztetni a hatását, de az európai biomű-anyag-gyártás is fejlődik. A bioműanyagok felhasználásának növekedése az évi 20%-ot is elérheti a jövőben.
Kiss Zoltán Szigorló gépészmérnök hallgató Czigány Tibor Tanszékvezető egyetemi tanár, BME, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék Üvegszál-erősítésű és üveggyöngytöltésű PA 6 mátrixú elektromos csatlakozó ház/betét ultrahangos hegesztése után létrejövő varrat szilárdságát vizsgáltuk. Elemeztük a hegesztési paraméterek változásának és az összehegesztendő alkatrészek nedvességtartalmának hatását a kialakult varrat jóságára. Kimutattuk, hogy a hegesztési paraméterek közül a hegesztési energiának és a hegesztési erőnek van jelentős hatása a varrat szilárdságára. Mérésekkel igazoltuk továbbá, hogy az összehegesztendő alkatrészek nedvességtartalma akár 50%-kal is csökkentheti a varratszilárdságot.
A műanyag termékek előállítása sokszor nem ér véget az alakadással, ugyanis egyre gyakrabban utóműveleteket (ragasztás, fúrás, marás, stancolás stb.) szükséges végezni, hogy az elemeket szerkezetté építsék össze. Eközben a műanyagot károsító folyamatok is felléphetnek, amelyeket ritkán tesznek vizsgálat tárgyává.