Felhívjuk kedves partnereink figyelmét,
hogy vágatok elkészítését kizárólag előzetes írásos vagy telefonos megrendelés esetén, meghatározott szállítási határidővel tudjuk vállalni.
Az elmúlt években sokat foglalkoztak a polimerek tulajdonságainak mó dosításával. Az apoláris poliolefineket pl. lánggal, koronakisüléssel, erős savakkal felületkezelik a nedvesíthetőség, a könnyebb nyomtatás, ragasztás érdekében.
A fröccsöntéssel szembeni elvárások az utóbbi időben fokozatosan nőt tek. Egyre nagyobb az árverseny, új szerkezeti anyagokat vezettek be, egyre bonyolultabb a termékek alakja, egyre szélsőségesebbek a feldolgozási körülmények, ami erősen igénybe veszi a szerszámokat, növeli ezek kopását, lerakódásokat okoz, emiatt nehezebbé válik a kész darab eltávolítása. A szerszámból való eltávolítás jellemzőit számos tényező határozza meg, amelyeket a termékkel, a szerszámmal, a feldolgozási körülményekkel és a szerkezeti anyagokkal lehet összefüggésbe hozni – és amelyek egymással is kapcsolatban állnak.
Néhány éve sikereket érnek el a magas fémportartalmú műanyag granulátumok fémfröccsöntésével és a formadarabok szinterezésével, mert így a műanyag-feldolgozás termelékenységét kihasználva valódi fémtárgyakat állítanak elő. Újabban a műanyag-feldolgozáshoz hasonló módon, de már polimerek nélkül is tudnak tiszta fémet formázni. Az új módszer neve tixotróp fémfröccsöntés, amelyhez az első berendezéseket a műanyag-feldolgozó gépek gyártói készítették.
Nincs még egy polimer, amelynek olyan sok változatát fejlesztették ki, mint a polipropilénnek. Már magának a homopolimernek is többféle változata van, és a keveréssel kapott változatokat számon sem lehet tartani. A kopolimereknek két alapvető típusa a komonomert véletlenszerű (statisztikus) eloszlásban tartalmazó random kopolimerek és a sokféle blokk-kopolimer.
A műanyaggyártás kezdetén az ásványi anyagok mellett a faliszt is szé les körben használt töltőanyag volt, mindenekelőtt a hőre keményedő gyantákban. Az elmúlt két évtizedben mintha megfeledkeztek volna róla, de újabban ismét felébredt az érdeklődés a növényi eredetű anyagok és a műanyagok társítása iránt. Nemcsak a falisztet, hanem számos, eddig csak a textiliparban felhasznált növényi rostot is sikerrel próbáltak ki erősítőanyagként hőre lágyuló műanyagokban is.
A tömegműanyagok helyzete Európában Az AMI (Applied Market Information) tanulmánya szerint az általános eu rópai gazdasági bizonytalanság ellenére a hőre lágyuló műanyagok 2001-ben jobb helyzetbe kerültek. Nyugat- és Közép-Európában a növekedés elérte 2,3%-ot, de ez a 2000. évi eredmények alatt maradt.
Kína a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Az USA és Japán gazdasága lelassult, illetve válságot él át, Kína ezzel szemben fokozatosan növeli gazdaságának teljesítőképességét. Kína műanyagok iránti igénye gyorsan nő, a kereslet jelentős hányadát azonban importból kénytelen kielégíteni annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben a gyártás évente átlagosan 10%-kal nőtt.
Az autógyártás és termékei amolyan „első számú közellenség” a környe zetvédők szemében. Az autóipar szeretné megváltoztatni a róla alkotott képet, és nem kevés erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy az utakon futó gépkocsik és a beléjük épített anyagok minél kevésbé terheljék a környezetet, azaz minél „zöldebbek” legyenek. Az ipar szisztematikusan készül arra is, hogy az elöregedett autókra vonatkozó, 2003-ban hatályba lépő rendeletnek eleget tudjon majd tenni.