A hőre lágyuló és hőre keményedő anyagok tulajdonságait hagyományosan töltő- és erősítőanyagokkal módosítják. Újabban megjelentek a piacon olyan új hőre lágyuló műanyagok, amelyeket más polimerek módosítására fejlesztettek ki.
A fröccsöntés fejlesztési irányai A fröccsöntés céljai nem sokat változtak: ma is gyorsabban, könnyebben, pontosabban szeretnének gyártani, ami különösen élesen vetődik fel a vékony falú termékek gyors fröccsöntésénél. Mivel a gépamortizációt időre számolják, az egységnyi idő alatt előál ított darabszám növekedésével csökkennek az egy fröccsdarabra jutó költségek is. A ciklusidő csökkentéséhez vagy a gépre vagy a szerszámra vonatkozó részidőket kel csökkenteni.
A „high-tech” anyagok kifejlesztése ellenére ma sem lehet nélkülözni az olyan ősi szerkezeti anyagokat, mint a kerámia és a fémek. A korszerű eszközökben viszont gyakran alkalmaznak nagyon bonyolult formájú elemeket, amelyek kimunkálása kerámiából vagy fémből nehézkes és főképpen nagyon időigényes, emiatt a XXI. századi tömegtermelés számára elfogadhatatlan.
Az autóiparban, a gépgyártásban, a szabadidő- és sportcikkek előál ításában ma már olyan műanyag lemezeket is alkalmaznak, amelyeket az extrudálás után habosítanak vagy/és térhálósítanak. Alapanyaguk legtöbbször polietilén vagy polipropilén. A lemezek szélessége 80–150 cm, vastagságuk habosítás előtt 0,2–2 mm.
A korrózió megakadályozása érdekében a meleg vizet vagy gőzt szolgáltató kazánok csővezetékeit passziválni kel . A passziválódás magas hőmérsékleten, tiszta vízben adalékanyag nélkül is végbemegy. A passziválás során keletkező vékony oxidfilm erősen hozzátapad a fém felszínéhez, és megakadályozza a további korróziót.
A poliuretánok alkalmazása a világon 1990 és 2000 között 5 M t-tól 8,4 M t-ra bővült. Ezen belül 2000-ben 5,5%-kal nőtt, és 2005-re várhatóan 10,3 M t-ra emelkedik. A PUR részesedése a világ 170 M tonnára becsülhető műanyag-felhasználásának mintegy 5%-a
Az előzetes bejelentkezések alapján a kelet-európai műanyagipari vál alatok közül a legtöbb kiállító Csehországból jelentkezett; igaz, a 20 kiállító vállalat között túlsúlyban vannak az Unipetrol csoport tagjai. Magyarországot és Szlovákiát 9–9, Oroszországot és Horvátországot 7–7, Lengyelországot és Szlovéniát 6–6, Bulgáriát 2, Lettországot és Litvániát 1–1 kiállító képviselte. Ukrajna, Románia, Észtország és Belorusszia nem vett részt a K'2001 műanyagipari szakvásáron.
A műanyaghulladék ismételt felhasználása folyamatosan növekszik minden olyan országban, amelyben felismerték, hogy a nagy sebességgel növekedő szemétlerakók közvetlenül és közvetve is veszélyeztetik a környezetet. Egyes országokban törvények írják elő bizonyos típusú hulladék (pl. a csomagolóanyagok) ismételt felhasználását.
