Hírek

1. Szerkezet

A PVDF általában nem erősített, kristályos fluorpolimer, amely jó mechanikai, termikus és villamosszigetelő tulajdonságokkal, valamint kitűnő vegyi ellenálló képességgel rendelkezik. 1961-ben a Pennwalt Corp. vezette be a piacra. A molekula alapszerkezete a következő (1. ábra):

1. ábra Poli(vinilidén-fluorid) – PVDF

1. Szerkezet

A DuPont cég által gyártott PI (Vespel SP) féltermékek a legismertebbek a mérnöki gyakorlatban, bár létezik más gyártmány is. A poliimidtermékek szintén a nagy hőállóságú anyagcsoportba tartoznak. Az alapmolekula szerkezetét az 1. ábra mutatja.

1. ábra Poliimid (PI)

1. Szerkezet

Az Amoco (USA) cég által 1964-ben bemutatott anyag a TORLON családnév alatt vonult be a mérnöki gyakorlatba. A poli(amid-imid) kémiai szerkezetét az 1. ábra szemlélteti, ahol „Ar” valamilyen aromás gyűrű.

1. ábra. Poli(amid-imid) (PAI)

A TORLON PAI anyagcsalád megoldási lehetőséget kínál magas hőmérsékleti körülmények esetére, ahol a mechanikai terhelhetőség és a mérettartás egyaránt fontos. A PAI ára kedvezőbb, mint a polibenzimidazol (PBI) ára, ennek megfelelően alkalmazása is jobban elterjedt a fejlett ipari technológiákban.

1. Szerkezet

A poli(éter-éter-keton) a kiváló jellemzőkkel rendelkező, vagy más csoportosításban a HPM (nagyteljesítményű anyagok) csoportjába sorolható. Részben kristályos szerkezetű, kiváló hőállóságú műszaki műanyag. A féltermékeket főleg extrúzióval állítják elő. A poli(éter-éter-keton) anyaga lineáris aromás polimerláncból áll, a következő szerkezet szerint:

1. Szerkezet

A fluorpolimerek közül az egyik legrégebbi és legismertebb anyag a poli(tetrafluor-etilén) rövidítve PTFE. Részben kristályos szerkezetű, sok vonatkozásban különleges anyag. A PTFE molekulaszerkezetét a következő ábra mutatja:

Az anyag elméletileg hőre lágyuló, nagymértékben kristályos szerkezetű, amelynek kristályos olvadáspontja 327 ºC, de ezen a hőmérsékleten még az anyag viszkozitása olyan nagy, hogy nem ömlik meg. Zselészerű, bizonyos szilárdsággal rendelkező anyag. A tényleges megömlés környéki hőmérsékleten - 400 ºC - viszont elbomlik a polimerlánc.

1. Bevezetés

A műszaki műanyag féltermékek piacán az általános gépészeti igények kielégítése mellett egyre nagyobb szerep jut a különlegesnek mondható, gyorsan fejlődő speciális felhasználási területeknek, mint például a humán- vagy az állatgyógyászat.

A polimerek orvostechnikai szerepe természetesen nem új keletű, hiszen a különböző eszközök műanyagból készítése több évtizede megjelent és töretlen fejlődésen megy keresztül. E témakörben több értékes tananyag és szakkönyv is íródott az utóbbi időben, részletes és átfogó képet adva a műanyagok jelentőségéről az orvostechnikában.

Tárgyszavak: műszaki műanyagok; piaci helyzet; gazdaságpolitika; műanyagfajták; statisztika; árak; kilátások.

A kereskedelmi forgalomban kapható műanyagok főbb osztályai

Mára a műanyagok mint szerkezeti anyagok „érett” szakaszukba jutottak. (Szerkezeti anyag alatt értendő ebben a közleményben minden olyan műanyag, amelyből valamilyen használati tárgyat vagy alkatrészt – akár egy fogmosó poharat – készítenek. A szerkesztő megjegyzése.) A környezetünkben megtalálható műanyagok többsége már legalább 50 éves. Ezek az anyagok ma sem vesztettek műszaki vagy gazdasági jelentőségükből, de a sikerre vezető tényezők jelentősen átrendeződtek. Az adott funkcióra kifejlesztett speciális polimerekre más törvényszerűségek vonatkoznak, mint a hagyományos tömegműanyagokra.

Az ismertető sorozat első részében említést tettünk a műszaki műanyagok és fémek összehasonlítása kapcsán néhány fontosabb szempontról, amelyek az egyes szerkezeti anyagok mérnöki felhasználását befolyásolják.

Vannak gyakorta olyan esetek is, amikor a mechanikai, hőtani és tribológiai szempontok nem meghatározóak, viszont lényeges az olcsó és gyors gyárthatóság, a ragaszthatóság és/vagy hegeszthetőség, a vegyszerállóság. Műszaki szakembereink kezdik felismerni, hogy nem csak rozsdamentes acélok léteznek, hanem féltermék formájában beszerezhetők „olcsóbb piaci kategóriába tartozó” műanyagok is. A műszaki szakirodalom ezeket a termékeket a „tömeggyártású, műszaki felhasználású” termékcsoportba sorolja. Ilyen anyagok pl. a PVC, a PP, a PE-HD.

1. Szerkezet

A polikarbonát (PC) hőre lágyuló polimer, amelyet biszfenol A és foszgén reakciójával állítanak elő. A legáltalánosabban használt polikarbonát összetételt a következő ábra mutatja:

Dr. habil. Kalácska Gábor, egyetemi docens, Szent István Egyetem, Gödöllő

1. Szerkezet

Az etilén polimerizációjakor, az alkalmazott eljárástól függően, egyenes láncú (kis nyomású eljárás) vagy többé-kevésbé elágazó láncú (nagy nyomású eljárás) polimer keletkezik.
A nagy nyomású eljárással készített – rugalmas PE vagy kis sűrűségű polietilén (PE-LD) néven ismert – anyag kristályosodási foka 40–55%, sűrűsége 0,915–0,93 kg/dm3. Főleg csomagolóanyagokat és háztartási eszközöket készítenek belőlük.