Találatok

2003/02. Szám

PET-gyártás és -felhasználás Európában

A nyugat-európai PET-gyártók a rendkívül rossznak tartott 2001-es év után abban reménykedtek, hogy 2002-ben növelhetik áraikat és hasznukat. Reményeik nem valósultak meg, sőt a második negyedévben tonnánként 150 euróval, a harmadik negyedévben további 80–100 euróval, 1150–1300 euró/tra csökkent a palackgyártáshoz használható polimer ára. Ennek oka az olcsó kínai PET importja, amelyre nem vonatkozik az EU dömpingellenes rendelete.

2003/11. Szám

Polimer festékek alkalmazása a félvezető ipar antireflexiós bevonataiban

Antireflexiós rétegek a fotoreziszt-technológiában A fotorezisztek olyan fényérzékeny bevonatok, amelyeket a fotolitográ fiában alkalmaznak mintázatok átvitelére. Az alapon (szubsztrátumon) vékony (100-1000 nm vastagságú) fotorezisztréteget alakítanak ki, majd azt egy átlátszó és átlátszatlan részekből összeállított maszkon keresztül fénysugár hatásának teszik ki. A fénynek kitett rétegekben fotokémiai átalakulás zajlik le vagy a megvilágítás, vagy az azt követő hőkezelés során.

2004/02. Szám

A pa és fém közötti ragasztási szilárdság függése a polimer előzetes plazmakezelésétől

Poliamidok ragasztása A poliamidoknak számos előnyös tulajdonsága van, ezek közé tartozik pl. a nagy szilárdság, a merevség, a hőállóság, a szívósság, a megfelelő sikló tulajdonságok, a jó vegyszerállóság, a könnyű feldolgozhatóság. Ezek az előnyös tulajdonságok a részlegesen kristályos szerkezetre és a hidrogénhidas intermolekuláris kölcsönhatásokra vezethetők vissza, amelyek az amidcsoportok között alakulnak ki.

2004/06. Szám

Vizsgálati eljárások a műanyagok mélyebb megismerésére

Konferencia a pozsonyi Polimer Intézet fennállásának 40. évfordulójára 2003. augusztusában rendezték meg a 17.

2005/03. Szám

Felületaktív polimerek és speciális viaszok a kozmetikában

A polimer felületaktív anyagok A polimer felületaktív anyagok a kismolekulás analógokhoz hasonlóan hidrofil és hidrofób molekularészleteket tartalmaznak, és többnyire (bár nem mindig) vízben oldható anyagok. Felületaktív anyagokat már régóta használnak tulajdonságmódosító adalékként, pl. reológiai módosító anyagként, szeparációs segédanyagként, kicsapódást meggátló anyagként, antisztatikumként vagy detergensként.

Műszaki műanyagok tribológiai kutatása különböző rendszerekben

A cikk a 2005 április 28.-i sikeres PhD védés tézisfüzetéből készített kivonat, amely röviden összefoglalja a műszaki műanyagok súrlódási-kopási viselkedésének feltárására irányuló kutatásaim eredményeit. A korrózió és a kifáradás mellett a súrlódás, és az ennek következtében létrejövő kopás tartozik a mozgó gépelemek legjelentősebb elhasználódási mechanizmusai közé, ennek elkerülésére javasolható a polimer gépelemek alkalmazása.

2007/01. Szám

Próbálkozások a metallocénes polietilén könnyebb feldolgozására

A metallocén katalizátorral előállított polietiléneknek kitűnő tulajdonságaik vannak, de feldolgozásuk nehezebb, mint a hagyományos típusoké. Ezeket a hátrányokat minde-nekelőtt hosszú oldalláncok beépítésével – új katalizátorok kifejlesztésével, a polimerizá-ció körülményeinek változtatásával – és a feldolgozásnak a polimer reológiai tulajdonsá-gaihoz való hozzáigazításával próbálják leküzdeni. A következőkben egy fóliafúvó be-rendezésen megvalósított ötletet és egy feldolgozást segítő adalékot mutatunk be.

2007/02. Szám

Kihívások a pvc ipar előtt: a hőállóság növelése és az ólomstabilizátorok helyettesítése

A világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált PVC-nek még mindig vannak tartalé-kai, és ezek feltárására a nagy alapanyaggyártók és a stabilizátorgyártók intenzív kuta-tásokat folytatnak. A hőállóság növelésére más polimereknél már kipróbált módszerrel, a PVC-nél nagyobb üvegesedési hőmérsékletű polimer bekeverésével kísérleteznek.

2007/04. Szám

A fóliagyártásban használt mpe-lld típusok tulajdonságainak függése az oldalláncok hosszától

A poliolefinfóliák gyártásának fő alapanyaga a PE-LLD, amelynek legújabb, metallocén katalizátorral szintetizált típusaiban széles határok között változtatható és előre tervez-hető a polimer molekulaszerkezete, ezen belül az oldalláncok hossza. Ez nagyon erősen befolyásolja a polimer és a belőle készített fóliák tulajdonságait. A következőkben bemu-tatjuk, hogy milyenek ezek a tulajdonságok a már kereskedelmi forgalomban lévő, rövid oldalláncokat tartalmazó etilén/α-olefin kopolimerekben, és azt is, hogy mire lehet szá-mítani az extrém hosszú oldalláncokat tartalmazó PE-LLD-k alkalmazásakor.

2007/05. Szám

polimerelektronika és műanyag csipek

A polimer elektronika több termékcsoportot foglal magában. Ide tartoznak a szerves LED-ek, a szerves FET-ek és fényelemek, valamint az RFID jelazonosító áramkörök. A termékcsoportok piaca eltérő nagyságú és fejlesztési igényük is különbözik egymástól.

2008/05. Szám

Kukoricacsutkával és faliszttel módosított pvc kompozitok

Kenyó Csaba hallgató, Fizikai Kémiai- és Anyagtudományi Tanszék Műanyag és Gumiipari Laboratórium Témavezető: Dr. Móczó János tudományos munkatárs, MTA Anyag és Környezet-kémiai Intézet, Alkalmazott Polimer Fizika-Kémiai Osztály

2009/05. Szám

A poliamidok degradációja és stabilizálása

Az első igazán sikeres hőre lágyuló műanyag a PVC mellett a poliamid a legendás nylonharisnya alapanyagaként lett népszerű. A poliamidok feldolgozás közben könnyen degradálódnak, ezért a stabilizálás többféle módját fejlesztették ki. A PA-hulladék újrahasznosítása is a degradáció révén visszanyert alapvegyületek felhasználásán alapul. A fröccsöntés alatti termooxidatív bomlás visszaszorítására megvizsgálták a polimer oxigénmentesítésének és az inert atmoszférában végzett feldolgozás lehetőségeit.

2011/06. Szám

Speciális műanyag csővezetékek

UTÓMŰVELETEK Veszélyes anyagok szállításánál a csővezetékek szivárgásmentes üzemelése egyre inkább alapkövetelmény. Ezt biztonságosan kettős falú műanyag csövekkel lehet megoldani. Az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) nemcsak jó fröccsanyag, hanem csövek gyártására is alkalmas. Tulajdonságai közül kiemelendő a polimer ütésállósága és széles alkalmazási hőmérséklet-tartománya.

2012/05. Szám

Kicsit komolyabban a PLA-ról

A PLA-ról az elmúlt néhány évben nagyon sok publikáció jelent meg. Ezekből megtudhattuk, hogy biopolimerről van szó, megújuló forrásból állítják elő és hogy biodegradálható. Úgy tűnik, ez a polimer lassan "befut", és besorolódik a műanyag-feldolgozó üzemek normális alapanyagai közé. Kiderült azonban, hogy még nagyon sok mindent nem tudunk erről a műanyagról. Egy német kutatócsoport azt vizsgálta, hogy hogyan kell szárítani, és milyen gyorsan veszi fel a nedvességet. Az adalékgyártók pedig ma már kifejezetten a PLA számára is kínálnak termékeket.

2013/02. Szám

Szerves-szervetlen hibrid és üvegszálas műanyag kompozitok

A nanoszerkezetű szerves-szervetlen hibrid kompozitok egyik új csoportját a foszfát-üveg/ polimer kompozitok alkotják. A kétféle anyagrendszer eltérő tulajdonságai ellenére ömledékfázisban összekeverhető és feldolgozható. Tulajdonságaik javítása további fejlesztést igényel. Üvegszálas kompozitoknál az üvegszál csak akkor fejt ki erősítő hatást, ha kémiailag tud kapcsolódni a mátrixhoz.

Ciklikus butilén-tereftalát – mint polimer alapanyag és polimer adalékanyag

Halász István PhD-hallgató, BME Polimertechnika Tanszék, Budapest A ciklikus butilén-tereftalát egy a poliészterek családjába tartozó igen széles körű felhasználási lehetőségekkel rendelkező gyűrűs oligomer. Ömledékállapotban rendkívül alacsony, vízéhez hasonló viszkozitással rendelkezik, valamint megfelelő katalizátor jelenlétében polimerizálható. Ezek a tulajdonságai lehetővé teszik akár kompozitok mátrixanyagaként, akár különböző polimerömledékek viszkozitást csökkentő adalékaként történő felhasználását.

2013/05. Szám

Egymásba hatoló hálószerkezetű, hőre nem lágyuló gyanta fejlesztése és vizsgálata

Napjaink műszaki életében jelentős szerep hárul a hőre nem lágyuló, térhálós polimer mátrixú kompozit anyagokra. Szerkezeti anyagként magas szilárdsági jellemzőik mellett viszonylag alacsony sűrűségüknek köszönhetően alkalmazzák őket a járműiparban és a sportszergyártásban. Az említett kedvező tulajdonságok a kompozit anyagok felhasználása a járműveknél fogyasztáscsökkenést, míg a sporteszközöknél szabadabb, gyorsabb mozgásokat eredményez.

2014/05. Szám

Önerősítő hőre lágyuló műanyag szövettermékek

Műanyag fóliák nyújtásával jelentős mértékű anizotrópiát lehet elérni a mechanikai és más tulajdonságokban, és ezáltal a kiválasztott irányokba növelni lehet a műanyagtermékek teljesítményét. Az ilyen fóliákból, illetve a felhasításukkal előállított vékony szalagokból szőtt szövetekből önerősítő kompozitokat lehet előállítani úgy, hogy 15–20 fólia/szövet réteget egymásra fektetnek, formaadó szerszámban melegen egymásra préselik, illetve fröccsöntő szerszámban ráfröccsöntik az azonos polimer ömledékét, ügyelve arra, hogy az erősítő fólia/szövet csak az összehegedést biztosító mértékben olvadjon meg, de az erősítő hatást létrehozó orientáció legalább részben megmaradjon. E módszert eredményesen használták nemcsak részlegesen kristályos polimereknél, de polikarbonátfóliák esetében is.

2014/06. Szám

A folyásindex (mfi) nemcsak az ömledék tulajdonságainak mérőszáma. 2. rész

A Szemle 2014. 3 számában hasonló címmel elkezdtünk egy cikksorozatot közölni, amely a folyásindex mélyebb értelmezését, a polimer más fontos jellemzőivel való összefüggését tárta fel. A cikksorozat időközben 10 részre bővült. Az alábbiakban ennek 3–5. részét foglaljuk össze.

2015/05. Szám

Műanyagok fizikai öregedése

A polimerek fizikai öregedése azért következik be, mert a gyakorlatban előállított műanyag termékekben a polimer láncok soha nincsenek termodinamikailag egyensúlyi állapotban, hanem ehhez képest a láncok közötti szabad térfogat nagyobb.

Szárítás fontossága a műanyagok feldolgozásánál

A tömegműanyagok kivételével a legtöbb hőre lágyuló műanyagot feldolgozásuk előtt alaposan ki kell szárítani. Ennek elmulasztása nem csak esztétikai hibákat, de a polimer láncok tördelődése következtében lényegesen gyengébb tulajdonságú termékeket is eredményez. Ha falisztet vagy természetes anyagú rostokat alkalmaznak töltő- vagy erősítőanyagként, akkor a tömegműanyagokat is szárítani kell.

2018/01. Szám

Tovább bővül az additív gyártástechnológiák alkalmazása

A gyakran 3D nyomtatásként is nevezett additív gyártástechnika rohamosan terjed, és noha leggyakrabban valamilyen polimer alapanyaggal dolgozik, egyes megoldásai más anyagokkal (fémek, beton, stb.) is működnek. A műanyagiparban leggyakrabban modelleket és prototípusokat készítenek segítségével, de egyre gyakrabban használják prototípus-gyártószerszámok elkészítéséhez és kisszériás gyártáshoz is. A 3D nyomtatók új típusai mellett bővül a velük feldolgozható anyagok köre, és egyre nő az elkészíthető termékeke mérete és méretpontossága. Az additív technológiával műanyagból készült prototípus fröccsöntő szerszámokkal sokkal gyorsabban és olcsóbban, közel hasonló minőségű darabok gyárthatók, mint a hagyományos fém protoszerszámokkal.

2018/02. Szám

Új biopolimerek

Az első „biopolimerek” kifejlesztői elsősorban arra törekedtek, hogy azok használat után természetes körülmények között vagy komposztáláskor rövid idő után lebomoljanak. Később a „megújuló forrásból”, azaz növényi alapanyagokból gyártható polimerek felé fordult az érdeklődés. Újabban a kutatók arra törekszenek, hogy a polimereknek legalább valamilyen hányada készüljön megújuló forrásból, de a polimer tulajdonságai ne legyenek gyengébbek a hagyományos műanyagokénál. Ezért ma már „műszaki biopolimerek” is vannak. A következőkben három ilyen újdonságot mutatunk be.

2018/03. Szám

A polimer tulajdonságainak hatása a fröccsöntés eredményére

Az elektronikai termékek miniatürizálását követniük kell a hőre lágyuló műanyagokból készülő fröccstermékeknek is. A vékony falú, apró alkatrészek gyártásánál az ömledék összenyomhatósága döntő szerepet játszhat. A részben kristályos polimerek megolvasztásához több energia kell, mint az amorfokéhoz. A részben kristályos polimerek esetében gyakran nem sikerül minden granulátumot teljesen megolvasztani, és ezek zárványként megjelenhetnek a termékben, illetve károsíthatják a csiga felületét is.

2018/05. Szám

Valódi újdonságok az égésgátlásban

Úgy tűnik, a műanyagok égésgátlása új lehetőségeket kapott. A kis molekulatömegű égésgátló vegyületek helyett polimer égésgátlókat kínálnak; növekszik a halogénmentes készítmények választéka; az ATH-nak már van foszfort tartalmazó szerves anyaggal módosított változata, és az ATO helyett nehézfémmentes szinergetikus adalék is forgalomba került. Bármilyen hihetetlen, van ahol a papírgyártás hulladékából, a ligninből készítenek égésgátlót.

Adalékok a poliolefinek és más polimerek újrafeldolgozásának könnyítésére

A műanyag hulladékáramból a poliolefinek – a polietilének és a polipropilének – kis sűrűségüknek köszönhetően a többi műanyagtól flotálással könnyen elkülöníthetők, de a PE-k és a PP-k csak nehezen választhatók szét. Mivel ez a két polimer rosszul férhető össze, keverékeikből gyenge minőségű termékek gyárthatók. Néhány cég olyan adalékokat fejlesztett ki, amelyek hozzáadásával megvalósítható az összeférhetőség, és megtakarítható a PE és PP szétválasztása. Hasonló adalékokat már műszaki műanyagok visszaforgatásához is kínálnak.