2018/05. Szám

Szálerősített hibrid kompozit száraz súrlódó kuplungbetétek fejlődése

Biczó Roland PhD hallgató, Dr. Kalácska Gábor DSc, professzor, Szent István Egyetem - A bőrszíjtól a teveszőrön át számos anyag szolgált már súrlódó elemként a különböző szerkezeti kialakítású kuplungokban, míg a fejlődés a mai modern hibrid kompozit anyagokban kicsúcsosodhatott. Az újszerű anyagok jellemzői, terhelésre adott válaszai, élettartama során megfigyelhető viselkedése azonban a mai napig vet fel megválaszolatlan kérdéseket, melyekre újabban szimulációs eszközökkel keresünk választ.

2017/06. Szám

Farkas János, Csanády Etele, Csóka Levente: A forgácsolóerőt és a felületi érdességet befolyásoló tényezők hőre lágyuló műanyagok esztergálásakor II. A szerszámgeometria és a hűtő/kenőfolyadék hatása

Ha egy terméket forgácsolással állítunk elő, a forgácsolási paraméterek meghatározása mellett fontos lépés a szerszám(ok) és a forgácsolási körülmények kiválasztása. Hogy a szelekció során valóban a legjobb döntést hozzuk, ismernünk kell a szerszám egyes tulajdonságainak a forgácsolási folyamatra gyakorolt hatását. Jelen munkában többféle, hőre lágyuló műanyag esztergálásakor vizsgáltuk az egyes szerszámtulajdonságok hatását a forgácsoló erőre, valamint a felületi érdességre.

2017/05. Szám

A forgácsolóerőt és a felületi érdességet befolyásoló tényezők hőre lágyuló műanyagok esztergálásakor I.

A forgácsolási paraméterek hatása; Bevezetés; Anyagok és módszerek; Eredmények és értékelésük; Összefoglalás; Köszönetnyilvánítás; Irodalomjegyzék;

2016/06. Szám

Szakál Zoltán, Hayder Al-Maliki, Odrobina Miklós, Sarankó Ádám: Extrudált pa 6 és pom c lemezanyagok ragasztott kötésének nyíróvizsgálata

A műszaki műanyag féltermékek választékának folyamatos bővülése, illetve a ragasztóanyagokat gyártó vegyipari cégek kínálatának változása, a receptúrák módosulása megköveteli, hogy az alkalmazástechnikai segédletek is megújuljanak. A frissebb, naprakész ismeretek szükségessége a polimerek ragasztására fokozottan érvényesek.

2015/06. Szám

Aktív csomagolórendszerek – a deszikkáns típusának hatása a kompozit vízfelvételére

Kenyó Csaba okl. vegyészmérnök, POLINVENT Kft.

2015/03. Szám

Dr. Szebényi Gábor, Tóth Levente Ferenc: Szénszál/szénnanocső/szénnanoszál erősítésű hibrid kompozitok hő- és elektromos vezetőképességének vizsgálata

Kutatómunkánk során szénszál/szénnanocső/szénnanoszál erősítésű hibrid kompozitokat készítettünk el vákuumzsákos technológiával, és vizsgáltuk meg a minták hővezető képességét az erősítő rétegekre merőlegesen, illetve elektromos vezetőképességüket a rétegekre merőleges és párhuzamos irányban. Az erősítőanyagként felhasznált szénnanoszál rétegeket magunk állítottuk elő PAN alapanyagból elektrosztatikus szálképzés, stabilizálás és karbonizálás útján.

2013/05. Szám

Egymásba hatoló hálószerkezetű, hőre nem lágyuló gyanta fejlesztése és vizsgálata

Napjaink műszaki életében jelentős szerep hárul a hőre nem lágyuló, térhálós polimer mátrixú kompozit anyagokra. Szerkezeti anyagként magas szilárdsági jellemzőik mellett viszonylag alacsony sűrűségüknek köszönhetően alkalmazzák őket a járműiparban és a sportszergyártásban. Az említett kedvező tulajdonságok a kompozit anyagok felhasználása a járműveknél fogyasztáscsökkenést, míg a sporteszközöknél szabadabb, gyorsabb mozgásokat eredményez.

2013/03. Szám

Poliamid 6 mátrixú graféntartalmú kompozitok és bazaltszálat tartalmazó hibrid kompozitok előállítása és vizsgálata

Az utóbbi évtizedben a nanokompozitok fejlesztése igen jelentős szerepet kapott, különösen műanyagmátrixok esetén. Sokan azt várták, hogy mára a kutatások intenzitása alábbhagy, azonban ez nem történt meg, hiszen újabb nanoméretű erősítőanyagokat fedeztek fel és állítottak elő, amellyel újabb lendületet adtak a kutatásoknak. A legnagyobb problémát máig a nanorészecske-aggregátumok felbontása, és a nanorészecskék egyenletes eloszlatása okozza.

2013/02. Szám

Ciklikus butilén-tereftalát – mint polimer alapanyag és polimer adalékanyag

Halász István PhD-hallgató, BME Polimertechnika Tanszék, Budapest A ciklikus butilén-tereftalát egy a poliészterek családjába tartozó igen széles körű felhasználási lehetőségekkel rendelkező gyűrűs oligomer. Ömledékállapotban rendkívül alacsony, vízéhez hasonló viszkozitással rendelkezik, valamint megfelelő katalizátor jelenlétében polimerizálható. Ezek a tulajdonságai lehetővé teszik akár kompozitok mátrixanyagaként, akár különböző polimerömledékek viszkozitást csökkentő adalékaként történő felhasználását.

2013/01. Szám

Heterogén polimerrendszerek elméleti jellemzése és összeférhetőségének vizsgálata termoanalitikai módszerekkel

Kollár Mariann, Zsoldos Gabriella, Kállai Imre - Miskolci Egyetem, Kerámia és Poliomermérnöki Intézet, Polimermérnöki Tanszék, Miskolc Egyetemváros, 3515. A műanyagipar fejlődésével és a műanyagok mennyiségének növekedésével párhuzamosan a műanyagok felhasználási területei is egyre bővülnek, és alkalmazásuk mindinkább specializálódik. A polimerkeverékek fejlődése követte az alappolimerekét, és ez a folyamat az elmúlt évtizedekben rendkívül látványos volt. Számos új termék jelent meg a piacon és a gyártott keverékek mennyisége is jelentősen nőtt. A feldolgozhatóság, a mechanikai jellemzők, az ütésállóság javítása, hulladékok visszadolgozására vagy az ár csökkentése érdekében gyakran alkalmaznak polimerkeverékeket.

2011/05. Szám

Gépjárműipari műanyaghulladékok értéknövelő újrahasznosítása égésgátlással

Fejős Márta (környezetmérnök hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Szerveskémia és Technológia Tanszék) - A 267/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet kötelezi a gyártókat – az érintett gazda-sági szereplőkkel együttműködve – a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott, hulladékká vált gépjárművek visszavételére.

2011/04. Szám

Polimermátrixú hibrid nanokompozitok alkalmazása fröccsöntött termék előállítására (esettanulmány)

Mészáros László, Deák Tamás, Gali István Márk (Polimertechnika Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) - A kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy bizonyítsuk a napjainkban már viszonylag egyszerűen előállítható, nanorészecskékkel és hagyományos szálakkal egyszerre erősített polimerek alkalmazhatóságát, kereskedelmi forgalomban kapható termék alapanyagaként. Ehhez egy fröccsöntött szelepfedelet választottunk. A mechanikai és morfológiai vizsgálatok során kiderült, hogy az eredeti alapanyaghoz képest eltérő - sok esetben kedvezőbb - tulajdonságok miatt, a fröccsöntő szerszám átalakítása szükséges. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a hibrid nanokompozitok a hagyományos kompozitok versenyképes alternatívái lehetnek a közeljövőben.

2011/03. Szám

Szénalapú töltőanyagokat tartalmazó polipropilén bipoláris lemezek üzemanyagcellához: kompromisszum a vezetőképesség és a feldolgozhatóság között

Király Anett, Ronkay Ferenc - Polimertechnika Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Különböző összetételű korom és hibrid korom/grafit töltésű vezető polipropilén lemezeket állítottunk elő és a töltőanyag hatását vizsgáltuk a folyóképességre, valamint az elektromos vezetőképességre. Az optikai mikroszkópos vizsgálatok bizonyították, hogy a koromtartalom nem csak közvetlenül, hanem közvetett úton is hat a hibrid anyagok elektromos vezetési tulajdonságaira és viszkozitására, mivel jelentős hatást gyakorol a grafit eloszlására, így a töltőanyag-tartalom növelésével a feldolgozhatóság és a vezetőképesség ellentétesen változik.

2011/01. Szám

Önjavító polimerek fejlesztése

Az önjavító polimerek egyik lehetséges megvalósítási módja folyékony monomerrel töltött mikrokapszulák eloszlatása a mátrixanyagban. Ezek a mikrokapszulák az anyagban terjedő repedés hatására felhasadnak, és a javítóanyag kitölti a repedést.

2009/02. Szám

Mágneses tulajdonságú polimerek fejlesztése és tulajdonságainak elemzése

Tamás Péter szigorló gépészmérnök hallgató, BME Polimertechnika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Czigány Tibor tanszékvezető, egyetemi tanár

2008/05. Szám

Kukoricacsutkával és faliszttel módosított pvc kompozitok

Kenyó Csaba hallgató, Fizikai Kémiai- és Anyagtudományi Tanszék Műanyag és Gumiipari Laboratórium Témavezető: Dr. Móczó János tudományos munkatárs, MTA Anyag és Környezet-kémiai Intézet, Alkalmazott Polimer Fizika-Kémiai Osztály

2008/03. Szám

Bazaltszál – az üvegszál vetélytársa

A kompozitokat és erősítőanyagokat gyártó cégek egyre nagyobb mértékben érdeklődnek a folytonos bazaltszálak iránt. A bazaltszál számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik az üvegszálhoz képest, így például nagyobb a szilárdsága, a vegyszerállósága és a hőállósága. Alapanyaga széleskörűen és olcsón elérhető. Az utóbbi években a gyártási kapacitások jelentős növekedésének és a részben ebből fakadó árcsökkenésnek köszönhetően egyre inkább elterjed az iparban.

2007/02. Szám

Pa 6 anyagú elektromos csatlakozó ultrahangos hegesztésének optimalizálása

Kiss Zoltán Szigorló gépészmérnök hallgató Czigány Tibor Tanszékvezető egyetemi tanár, BME, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék
Üvegszál-erősítésű és üveggyöngytöltésű PA 6 mátrixú elektromos csatlakozó ház/betét ultrahangos hegesztése után létrejövő varrat szilárdságát vizsgáltuk. Elemeztük a hegesztési paraméterek változásának és az összehegesztendő alkatrészek nedvességtartalmának hatását a kialakult varrat jóságára. Kimutattuk, hogy a hegesztési paraméterek közül a hegesztési energiának és a hegesztési erőnek van jelentős hatása a varrat szilárdságára. Mérésekkel igazoltuk továbbá, hogy az összehegesztendő alkatrészek nedvességtartalma akár 50%-kal is csökkentheti a varratszilárdságot.

2006/05. Szám

Polimer/acél fogaskerekek súrlódásvizsgálata

A gépészetben alkalmazott berendezések üzemeltetése során számos műszaki probléma jelentkezhet. A meghibásodások jelentős része az egymással érintkező felületek súrlódási – és ennek következtében fellépő – kopási folyamatokból adódnak. Ezek csökkentése érdekében egyre gyakrabban alkalmaznak különböző műszaki polimerekből készült gépelemeket.

2006/02. Szám

Heterogén polimerrendszerek akusztikus emissziós vizsgálata

Renner Károly, PhD hallgató, MTA Kémiai Kutató Központ Anyag- és Környezetkémiai Intézet Témavezető: Dr. Pukánszky Béla DSc, MTA levelező tag, tanszékvezető egyetemitanár Bevezető A társítóanyagot tartalmazó polimerek előállítása, felhasználása és vizsgálata nagy múltra tekint vissza. Kezdetben a töltőanyagokat a drágább polimerek helyettesítésére, a termékek árának csökkentésére használták.