Műanyagok feldolgozása, additív technológiák

A 3D nyomtatás egészségügyi és építészeti alkalmazásai

A prototípuskészítés mellett a 3D nyomtatást egyre inkább használják személyre szabott implantátumok és, a képalkotó diagnosztikai berendezések információt közvetlenül felhasználva, olyan anatómiai modellek elkészítésére, amely segíti a sebészeket a bonyolult műtétek megtervezésében és végrehajtásában. A műanyagokat más anyagokkal is kombinálják. Várható, hogy az egyes kórházak saját 3D nyomtatókat helyeznek üzembe, vagy/és szolgáltatásként veszik azokat igénybe. Az anatómiai modellek az orvosképzést és a betegek jobb tájékoztatását is segítik. 3D nyomtatással épületeket is lehet készíteni, elsősorban a katasztrófa sújtotta területeken és ott, ahol nem áll megfelelő munkaerő rendelkezésre.

A műanyag-feldolgozó gépeknél és szerszámoknál alkalmazott új védőbevonatok

Különböző fémbevonatok jelentősen javítják a csigák és hengerek kopásállóságát és növelik a korrozív polimerekkel és adalékanyagokkal szembeni ellenállást is. A gyakori felújítási munkák elmaradása és a gyártási folyamatok stabilitásának növelése az ilyen ráfordítások gyors megtérülését, a profit megugrását eredményezik. A fröccsöntő és más műanyag-feldolgozó szerszámoknál gyakran alkalmazott formaleválasztó szerek esetenként esztétikai problémákat okozhatnak, és felhordásuk megnöveli a ciklusidőt, ezért helyettesítésük egy leválasztó hatású állandó bevonattal komoly eredménnyel járhat.

Robotok és kobotok alkalmazásának lehetőségei

A robotok egyre szélesedő szerephez jutnak a műanyag-feldolgozásban. A vezető fröccsöntőgép-gyártók élenjárnak a robotok alkalmazásának szélesítésében. Nő az ún. kobotok (együttműködő robotok) alkalmazása is, amelyek kisebb helyet igényelnek, mint a hagyományosak robotok, biztonságosak, könnyen programozhatók és olcsók ahhoz, hogy gyors befektetési megtérülést biztosítsanak. Az utóbbi időben, különösen az USA-ban felmerült a robotok megadóztatásának lehetősége is.

Műanyagfajták, kompozitok, bioműanyagok

Mik is azok a biopolimerek?

A "biopolimer" kezdetben a "biodegradálható műanyag" szinonimája volt. Ma már gyűjtőfogalom, különböző tulajdonságú műanyagcsoportokra használják ezt a megnevezést. Leginkább arra utalnak ezáltal, hogy a műanyag alapanyaga részben vagy egészben megújuló (növényi) forrásból származik, de annak közöttük biodegradálható és nem biodegradálható típusok, és vannak kőolajalapú biodegradálható polimerek is. Hosszú évek óta a piacon vannak, de a világ műanyagtermelésének még ma is csak kb. 1%-át teszik ki. Előrejelzések szerint a következő 5 évben felhasználásuk 20%-kal növekszik majd.

Gőzerővel folyik a ftalátmentes lágyítók fejlesztése

A lágy PVC-kben évtizedek óta lágyítóként használt ftalátok egy részéről kiderült, hogy alkalmazásuk kockázatos az egészségre, ezért a közvélemény az olyan típusokkal szemben is gyanakvó lett, amelyekre vonatkozóan a káros hatást nem bizonyították be. A lágyítógyártók azonban mindent megtesznek, hogy ezeket is hasonlóan jó hatásfokú ftalátmentes készítményekkel lehessen helyettesíteni. Ezt szorgalmazzák a szigorodó előírások és a (néha túl)buzgó "zöld" szervezetek is.

Műanyagok tulajdonságai, vizsgálatok

Biobázisú műanyagok „felturbózása” tőlük idegen tulajdonságokkal

A környezetkímélő biobázisú műanyagoktól elvárják, hogy tulajdonságaik legalább olyan jók legyenek, mint a kőolajalapúaké, de legalábbis elégítsék ki az egyes iparágak egyre szigorúbb követelményeit. A PLA-t pl. kezdetben elsősorban a csomagolóipar számára ajánlották, mert arra számítottak, hogy könnyű biodegradálhatósága miatt rövid idő alatt lebomlik, és csökkenti a műanyaghulladék mennyiségét. Ma a felhasználók már szívósabb és tartósabb PLA-kat keresnek. A biobázisú műanyagok alaptulajdonsága, hogy könnyen gyulladnak és jól égnek. De csak akkor lesznek piacképesek, ha éghetőségüket drasztikusan csökkentik úgy, hogy emiatt egyéb pozitív tulajdonságaik, pl. mechanikai tulajdonságaik ne változzanak. Az alapanyaggyártók igyekeznek minden követelményt kielégíteni.

Valódi újdonságok az égésgátlásban

Úgy tűnik, a műanyagok égésgátlása új lehetőségeket kapott. A kis molekulatömegű égésgátló vegyületek helyett polimer égésgátlókat kínálnak; növekszik a halogénmentes készítmények választéka; az ATH-nak már van foszfort tartalmazó szerves anyaggal módosított változata, és az ATO helyett nehézfémmentes szinergetikus adalék is forgalomba került. Bármilyen hihetetlen, van ahol a papírgyártás hulladékából, a ligninből készítenek égésgátlót.

Elő- és utóműveletek

Lézerek alkalmazása a műanyagiparban

A lézereket a műanyagiparban többféle technológiában alkalmazzák. A lézeres hegesztésen kívül ezzel a módszerrel a felületek jelülése, gravírozása egyre terjed, az ehhez szükséges adalékok kínálata bővül. A lézeres technika a termékhamisítás elleni harcban is jól használható.

Újdonságok a lézeres műanyag megmunkálásban

A műanyagok lézerek segítségével történő feldolgozása már több évtizedes múltra tekinthet vissza, segítségével komplex és finom alakzatok is gyorsan kialakíthatók. Az ultragyors impulzusokkal dolgozó lézerek jóval finomabb megmunkálásra képesek. Fontos új terület a fém/műanyag hibrid kötések létrehozása.

Új termékek, új technológiák

Új termékek, új technológiák

Poli(aril-amid)ból készült egyszerhasználatos sebészeti eszközök; Új műanyagtípusok az ivóvízszállítás szolgáltatásban; Polikarbonát lemezek a világítástechnikában; Új expandálható polisztirol habbal bővült a csomagolóanyagok választéka; A szürke színű EPS a nyerő; Égésgátolt, hővezető műanyagok, mindez grafittal; Új fejlesztésű égésgátlók natúr-és farost erősítésű műanyagokhoz; Purpolen PE néven új csomagolás a Borealis és a Henkel együttműködésében; Többkomponenses fröccsöntéssel készülő pingpongütő; A Wacker új szilikon bevonata graffiti eltüntetésére

Műanyagok alkalmazása

Polietilén csőtípusok fejlesztése

A polietilén víz és gázcsövektől hosszú élettartamot és egyre nagyobb teljesítményt várnak el. Ezeknek a követelményeknek a PE100 jelű csövek megfelelnek, ezért alkalmazásuk egyre terjed. Az újabb fejlesztésekről és alkalmazásokról adunk tájékoztatást. A peroxiddal térhálósított PE (PEX) csövek elsősorban a melegvízvezetékek kialakítására alkalmasak. A piaci lehetőségekre válaszul egy amerikai vállalat, amely eddig fémcsöveket gyártott, elkezdte a PEX csövek előállítását.

Új étkezési szokások újfajta csomagolásokat igényelnek

Az egyre népszerűbb, előre összeállított „főzd meg otthon” típusú élelmiszercsomagok (angolul meal kits) újfajta csomagolást igényelnek. A fenntarthatóság növelése és a csomagolások reciklálhatósága további innovációra serkenti a gyártókat. A fóliás csomagolásoknál egyre gyakrabban alkalmazzák a digitális nyomtatást, amellyel testreszabott üzeneteket, aktuális információkat tudnak közölni a vásárlókkal.

Piaci hírek

Rövid hírek

A Volvo nagyszabású tervei a hulladékok hasznosítására; A Leoni terjeszkedik Szerbiában és Bulgáriában; A Röchling megnyitotta az újonnan bővített romániai üzemét; A Tecnaro megduplázza a termelési kapacitását; Kórházi padlót fejleszt a Graboplast Zrt. és a veszprémi Pannon Egyetem; Német ablakprofilok gyártása kezdődött Lengyelországban; Türkmenisztán az olajfinomítói mellett indít BOPP üzemet; 3D nyomtatással farag az átfutási időkből az Audi; Sokba fog kerülni Szerbiának a környezetvédelem;

Műanyagok és a környezet

Adalékok a poliolefinek és más polimerek újrafeldolgozásának könnyítésére

A műanyag hulladékáramból a poliolefinek – a polietilének és a polipropilének – kis sűrűségüknek köszönhetően a többi műanyagtól flotálással könnyen elkülöníthetők, de a PE-k és a PP-k csak nehezen választhatók szét. Mivel ez a két polimer rosszul férhető össze, keverékeikből gyenge minőségű termékek gyárthatók. Néhány cég olyan adalékokat fejlesztett ki, amelyek hozzáadásával megvalósítható az összeférhetőség, és megtakarítható a PE és PP szétválasztása. Hasonló adalékokat már műszaki műanyagok visszaforgatásához is kínálnak.

Fiatalok fóruma

Szálerősített hibrid kompozit száraz súrlódó kuplungbetétek fejlődése

Biczó Roland PhD hallgató, Dr. Kalácska Gábor DSc, professzor, Szent István Egyetem - A bőrszíjtól a teveszőrön át számos anyag szolgált már súrlódó elemként a különböző szerkezeti kialakítású kuplungokban, míg a fejlődés a mai modern hibrid kompozit anyagokban kicsúcsosodhatott. Az újszerű anyagok jellemzői, terhelésre adott válaszai, élettartama során megfigyelhető viselkedése azonban a mai napig vet fel megválaszolatlan kérdéseket, melyekre újabban szimulációs eszközökkel keresünk választ.